Ákos

home_iconLelkipásztor: Dobai Zoltán

C ím: SM-447005-Ákos, 235. szám

Tel.: 0261-871043, 0744-634074

E-mail: dobzoltan@gmail.com

 

Ákos község Szatmár megye déli részén, a megyeszékhelytől 37 km-re a Zilah fele vezető úton, a Kraszna folyó síkságán terül el. A községen az E81-es országút és a Nagykárolyt Sarmasággal összekötő vasútvonal halad át.
A 800 éves ákosi református templom Szatmár megye egyik legjelentősebb műemléke. A templom türténete egybefonódik a község történetével. A község neve Ákosmonostorából (Akusmonustora) ered, melyet az Ákos nemzetségbeli Ákos bánról neveztek el, akit a Bánrekesz nevű határrészen felkoncoltak a hajdankorban a tatárok. Oklevelek 1342-ben említik először a községet. Az Ákos nemzettség a hét vezérrel együtt érkezett Pannóniába, Szkítiából. A község nevében fellelhető “monostor- szó arra enged következtetni, hogy a helységben monostor volt.
A templom és a monostor története a XII-XIII. századig nyúlik vissza. Az 1241-es tatárjárás után IV. Béla király kénytelen megengedni a központi hatalom róvására a kőből való építkezést, sőt segíti is ezt. Igy, a főurak egyre inkább részt vesznek az építkezésben, kővárakat és családi monostorokat építtetnek. Ekkor épült az ákosi monostor és templom, az Ákos nemzettség adományaiból, melybe bencés szerzeteseket telepített.
Az ákosi református templomot a magyar romanika egyik legjelentősebb épületének tartják.
A falu nevéből a XV. században elmarad a “monostor- jelző, amiből arra következtethetünk, hogy megélénkűl a katonai tevékenység és a vidék valóságos hadszíntérré válik, amely súlyosan érinti a lakosságot is, a szerzetesek pedig elmenekülnek. Az Ákos nemzetség belekeveredik a trónvillongásokba és eltűnik a történelem színteréről. A XVI. századtól kezdve, az Ákos nemzetség kihalása következtében a fejedelmi birtokadományok révén tipikus kisnemesi településsé válik, az oklevelekben mint “oppidum- (mezőváros) szerepel: “oppidum Ákos-.
Nincs bizonyíték arra, hogy a reformációt mikor fogadta be a község, de ha figyelembe vesszük, hogy Kopácsi István Erdőd központtal indította a reformációt 1542-1545-ben, akkor azt is feltételezhetjük, hogy Ákos szintén ekkor tért át a református hitre. Köztudott azonban, hogy az ákosi templom elsők között került református kézre. A község fontos szerepet játszott Szolnok vármegye életében és több alkalommal tartottak itt vármegyei közgyűlést.
Ákos legkorábbi ismert nevű református lelkipásztora Harsányi Mihály volt. Az 1629-ben szereplő Kisvárday Istvántól kezdve, jószerivel teljes a lelkészek névsora. Az egykori kolostor reformátussá lett templomának sorsát csak a XVII. századtól kezdve követhetjük nyomon az írott forrásokban. Az első írásos emlék a templomról 1642-ből származik, melyben megemlítik, hogy a templom leégett és helyreállítási munkálatok folynak. Ugyanebben az évben a törökök bosszúból felgyújtották. A tetőszerkezet leégett, így az istentiszteletet kilencven esztendeig a tető nélküli templomban tartották. 1732-be a hívek a templomot befedték, a tornyokra barokkos zsindelyes sisakok kerültek, így az épület sokat veszített értékéből.
1747-ben villám csapott a déli toronyba. A renoválás költségeit Török János és felesége Papp Kata fedezte, kiknek tiszteletére 1923-ban a hívek egy nagyméretű koporsó alakú emlékkövet helyeztek a templomkertbe, mely a déli bejárattal szemben most is látható. A ma már nehezen betüzhető emlékkőfelirat a következő:

E darab kő alatt Török János teste
Tétetett, a halál hova rekesztette.
Két kedves gyermekét előtte küldötte,
Gyöngyöt Rachel előtt ide temettette.
Neveket Papp Kata, kedves hites társa,
Aki itt el mégyen, hogy megláthassa.
Ime, ide amint van ennek rajzolatja,
Tétette, de szívét nézze ki olvassa.

Az 1834 szeptember 15.-i földrengés során a templom megrongálódott és a gyülekezet elhatározta, hogy pénzt gyűjt a javításra. Az eseményt az akkori lelkész örökítette meg az egyház jegyzőkönyvében “Pro memoria- címen: “Ezen esztendő temérdek szárazsággal telt el, éppen szeptember 15.-e virradtáig. Akkor eredvén meg a lassú eső. Megelőzte ezen esőt egy roppant földrengés reggel 7 és 8 óra között, midőn éppen a templomba akartam bémenni. Tartott, észrevételem szerint mintegy öt minutát. Az udvaromról nézvén a két torony mozgását, azt hívém, hogy leomolnak. De Istené legyen a dicsőség, épen maradtak.Éppen egyiknek a vitorláját görbítette meg nagyon és a templomon öt helyen hasadékot csinált…több helyen víz jött fel a földből.-
Ezek után újabb sajnálatos események szóltak közbe: 1862-ben tűzvész pusztított három napon át, ez alkalommal az egész Kraszna utca leégett. A templomjavításra így nem jutott pénz és a presbitérium az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz folyamodott. 1869-ben a Műemlékvédő Bizottság Schulek Frigyes egyetemi tanárt bízza meg az épitkezéssel. A restaurálási munkálatok 1896-1897 között folytak, ekkor abbamaradtak, mert a kiutalt előleg elfogyott.A munkálatokat 1902-ben újrakezdték és be is fejezték. Ekkor az eredeti román stílusnak nem megfelelő barokkos tetőt kicserélték, a nyugati bejárat timpanonos előcsarnoka is ekkor készűlt, lombard kapuzati stílusban, így lett az épület egységes stílusú. 1903 augusztus 9-én Bartók György püspök szentelte fel.
A templom román stílusban épült, bazilikális elrendezésű, három hajós, kegyúri karzatos és két nyugati tornyú. A templom arányai egyensúlyban vannak.
Hosszúsága 29.5 m. szentélyzáródás nélkül, szélessége 14 m., mely a főhomlokzaton három egyenlő részre osztódik, két torony, illetve az azok által közrefogott tér. A tornyok magassága 29.5 m. A főhajó szentélyzáródása félkörív, a mellékhalyók záródása pedig egyenes. A főhajó magasan kiemelkedik a két oldalhajóhoz képest.
A templom különlegessége, hogy kívűl nincs levakolva és egy hatalmas vörös tömbként uralkodik a Kraszna menti síkságon. Az ajtókeretezések és az ablakosztó oszlopok kőből vannak. Mint általában a románkori nagyobb apátsági templomokra, erre is jellemző a két nyugati, homlokzati torony, az északi torony tetején csillag, a déli torony tetején kakas látható, hírdetvén a reformáció győzelmét ezen a tájon. A kegyúri karzat a toronypár alatt található, ahova az északi oldalon lépcsők vezetnek. Ugyanitt kivülről egy befalazott ajtó látható, amin keresztűl a világiak jártak be, a kegyúri karzat feljárata is erről tanuskodik. Eredetileg a templomot négy tornyúra tervezték, a keleti toronypár alapjai most is látszanak a szentély két oldalán.
Az 1896-os restaurálás idején megejtett ásatások során Möller István régész egy kicsi kápolna nyomait találta meg, mely esetleg egy régi templomocska lehetett, vagy pedig a szerzetesi templomban nem végezhető szertartások számára készült. Az újabbkori kutatások során megint előkerültek a kápolna alapjai.
A reformáció térhodítása következtében az ákosi monostortemplom belső változásokon ment keresztűl. Felbomolván az évszázados rend, az oltár helyett a szószék uralja a protestáns templomot. A szószékkoronát a legendás pelikán madár díszíti, mely fontos jelkép a református egyházművészetben, ugyanazt a szerepet játsza, mint a Phoenix madár. A középkori keresztyén szimbolikában vált, a fiait saját vérével tápláló pelikán Jézus jelképévé. A szószék előtt van az Úr asztala. A templom bútorzata népies, a liturgikus teret közrezáró padok előlapja festett, melyeket 1750-1776 között készítettek. Jellegzetes a korsóból kinövő virágos dísz. E bútorzat, változatos növényi motívumaival, kazettás megoldásaival, az ún. erdélyi késői virágos reneszánsz. A nemesek részére fenntartott pad, mely a szószék mellett található, 1770-ben készült. A könyök alatti frízben és a kártusok között a következő szöveg olvasható: “Ezen széket tsináltatta T(ekintetes) N(emzetes) Szomoldi Götze János önnön maga költségével. Anno 1770.-
Ennél régebbi az 1756-ban festett baldachinos pad, papi szék. A templom egyik legjelentősebb tárgyi emléke a verejtékes kehely a XVII. századból. A két harang a déli torony harmadik emeletén helyezkedik el, az egyiket 1742-ben ontette Veres Mihály és felesége Veres Kata, a másik pedig 1924-ből származik. Az orgona 7 regiszteres és Kerékgyártó István készítette Debrecenben. 1931-ben a Nőszövetség javítatta. 1980-ban motorral szerelték fel, 2007 augusztusában felujíttatott.
1953-ban a templomot műemlékké nyílvánították.

Forrás:  www.parokia.hu/lap/akosi-reformatus-egyhazkozseg

Hozzászólás

E-mail címe nem lesz publikus. Kötelező kitölteni *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>