Iskolakezdés

toll„A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.” (Példabeszédek 13,1)

Holnap újra becsengetnek az iskolákban. Sokan várják már ezt a napot, és természetesen sokan vannak, akik jobban szeretnék továbbra is a vakációt. A Példabeszédek könyvében az oktatás, a bölcsesség elsajátításának fontosságáról olvasunk. Ez arra buzdít, hogy a gyermekek engedelmesen fogadják a felnőttek nevelését. Ezt ma egy tanulságos történettel szeretném kiegészíteni, ami sokkal inkább a szülőkhöz és oktatókhoz szól: „Volt egyszer egy szikla, s rajta egy sasfészek. A szikla alatt volt egy házikó, mellette egy kis udvaron élt egy tyúk. Egyszer csak nagy szél kerekedett, s a sasfészekből az egyik tojás legurult a kis udvarra a tyúkhoz. Az meglátta a tojást, hozzátette a sajátjai mellé, s kikeltette. A tyúk azt hitte, hogy csibét keltett ki és a „csibe” egyre csak nőtt. Gyorsabban nőtt, mint a testvérei, s járt-kelt az udvaron. Egész életében arra volt nevelve, hogy magot kell felcsipkednie a talajról. Ha szerencséje lesz, kihúz a földből egy gilisztát. Arra volt tanítva, hogy nem szabad a kerítésen kívül mennie, különben meg lesz büntetve. És ez így van rendjén, mert ez mindig is így volt. Így lett a kis „csirke-sas” nevelve. A kis sas úgy is viselkedett, mint a többi csibe. Járt-kelt az udvaron, szedegette a magot. Egyszer, amint így kapirgált, felnézett az égre, s mit látott: egy óriási sast, amely csodálatosan repül. A kis sas megszólalt:

– Gyönyörű lenne, ha én is tudnék ilyen csodálatosan repülni.

A sas meghallotta, s így szólt hozzá:

– Hiszen te repülhetsz.
– Á, dehogy. Én még a kerítésen kívül sem mehetek. Magot kell kapirgálnom. Ha jól megy, kihúzok magamnak egy gilisztát és egyszer talán vasárnapi ebédként végzem majd. Így volt ez mindig.
– De te repülhetsz. Legalábbis megpróbálhatod.
– Hogyan?
– Normálisan. Úgy, mint én. Próbáld meg! Lehet, hogy párszor lepottyansz. Lehet, hogy az elején nem sikerül. De legelőször is meg kell próbálnod!

A beszélgetést meghallotta a tyúkanyó, odaszaladt és rákezdett:

-Ki látott már ilyet, hogy egy tyúk repüljön? Itt maradsz és kész!

Így szólt hozzá a sas:

– Próbáld meg! Amíg nem próbáltad meg, nem tudod, hogy sikerül-e.

A tyúkanyó erre ezt mondta:

– Itt maradsz! Nem mehetsz el az udvarról! Egész életedben azt magyaráztam, hogy te nem tudsz repülni. A kerítés mögé sem szabad menned!

A kis sas egy darabig tétovázott, nem tudta, mitévő legyen. Odasereglettek hozzá a csibebarátai, akik végül meggyőzték arról, hogy nem képes repülni és ezért ő meg sem próbálta.

A sasfióka ezek után az egész életét abba a tudatban élte le, hogy ő egy átlagos tyúk, akinek semmi keresnivalója nincs az égen a sasok között”. Az igeszakaszban arról olvastunk, hogy a „bölcs fiú enged atyja intésének”. Ehhez nagyon fontos tényező, hogy a felnőttek pozitívan motiválják gyermekeiket, biztassák azokat. Ne korlátok közé „kapirgálásra” neveljék! Ha a  gyermek mindig azt hallja, hogy te csak kevésre vagy képes, akkor sasként is egy átlagos „tyúk” marad belőle. Ez pedig a mi oktatási szokásunk hibája. Kívánom, hogy minden gyermek kellő motivációt kapjon az új tanévben képességei fejlesztéséhez. Ámen!

 

Imádság: Atyám, légy áldott a bölcs tanításokért. Kérlek, legyen áldásod az új tanéven, a gyermekek szorgalmán és az oktatók munkáján egyaránt! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Hozzászólás

E-mail címe nem lesz publikus. Kötelező kitölteni *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>