Fórum a debreceni diákok nyugat-európai protestáns kapcsolatairól

A Debreceni Egyetem (DE) és Németország, Hollandia, valamint Svájc több évszázados protestáns kapcsolatairól rendeztek ünnepi tanácskozást a reformáció 500. évfordulója alkalmából szerdán a felsőoktatási intézmény aulájában – közli az MTI.

000

A konferencia címe – Négy ablak – utal az aulát díszítő négy ólomüvegablakra, amelyek az egykori debreceni diákok egyetemjárásának fontos állomásait (Zürichet, Utrechtet, Wittenberget és Genfet) ábrázolják, és körülveszik az ötödik, a debreceni Református  Kollégiumot ábrázoló ablakot.
Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese megnyitójában utalt arra, hogy az 1912-ben Debrecenben alapított egyetem mindig is hangsúlyozta a Református Kollégiumhoz fűződő gyökereit.
Az aula 1938-ban elkészült ólomüvegablakai a második világháborúban megsemmisültek, de egykori dokumentumok alapján néhány éve mindegyiket eredeti formájában helyreállították. Az ablaküvegek nemcsak a kollégiumnak és a négy városnak, hanem a négy hagyományos fakultásnak (jogtudomány, filozófia, orvostudomány, teológia) is emléket állítanak latin nevük feltüntetésével – mondta a rektorhelyettes.
Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete köszöntőjében méltatta a protestáns elődök nagy múltú kapcsolatait, majd felidézte, hogy a vasfüggöny és a berlini fal lebontása új alapokra helyezte a német-magyar kapcsolatokat. Méltatta az Erasmus-program sikerét, a hallgatói-kutatói ösztöndíjak előnyeit, és szólt a két ország gazdasági kapcsolatairól is.
René van Hell, Hollandia kijelölt nagykövete a holland-magyar kulturális kapcsolatokat méltatta, amelyek “alapjait a reformáció idején fektették le”. Hozzátette: a két ország ma is erős szövetségese egymásnak az Európai Unióban, a NATO-ban és az ENSZ-ben is.
Peter Burkhard, Svájc budapesti nagykövete köszöntőjében a reformáció máig tartó, egyházon túlnyúló hatásairól beszélt. Kiemelte, a reformáció mögött ott van a szabadság gondolata. A reformáció máig tartó hatásai közül az egyén lelkiismereti szabadságát, az oktatáshoz való jogot, és a nemek közötti egyenlőséget emelte ki.
Fekete Károly tiszántúli református püspök a reformáció oktatástörténeti hatásait elemző előadásában emlékeztetett az idei kettős évfordulóra: a reformáció félévezredes megszületése után ötven évvel, 1567-ben – 450 évvel ezelőtt – Debrecenben a helvét hitvallás elfogadásával megalakult a magyar református egyház.
A püspök az 1536-os prédikátor Bálint paptól kezdődően felsorolta azokat a teológus tudósokat, akik hozzájárultak a Református Kollégium nemzetközi hírének öregbítéséhez. Elmondta például, hogy a kollégium első 12 rektora Wittenbergben tanult, de utalt a társas tanulás és a tanítva tanulás kollégiumi hagyományaira is, arra, hogy a felsős diákokat a professzorok, az alsósokat pedig a felsősök tanították.
Veikko Anttonen professzor, a DE díszdoktora előadásában arról beszélt, hogy a protestantizmus átalakította Európa térképét. A puritán lutheranizmus világhatásait elemezve kitért az északi lutheranizmus jellemzőire is.
Az ünnepi tanácskozás után Gáborjáni Szabó Botond, a Református Kollégium nagykönyvtárának főigazgatója megnyitotta a gyűjteményükből válogatott protestáns emlékeket bemutató kamarakiállítást.

 

Hozzászólás

E-mail címe nem lesz publikus. Kötelező kitölteni *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>