3. rész – A BIBLIA KULCSSZEREPE EURÓPA GAZDASÁGI FELLENDÍTÉSÉBEN

“A reformáció és egyházai ‘a tudás vallását’ hozták el az emberi történelemben”
 
A Biblia és a protestánsok szerepe Európa újkori gazdasági fellendülésében (3.)
Angus Maddison skót református gazdaságtörténész közgazdaságtani módszereivel és statisztikáival támasztotta alá az európai protestantizmus szellemiségének, lelkiségének felhajtó erejét a gazdaságban. Aztán másokkal együtt Cristobal Young fiatal angol közgazdásznak a stanfordi egyetemen folytatott kutatásai alapján jártunk utána annak, milyen sokrétű összefüggés ismerhető fel vallás (elsősorban a protestantizmus) és a gazdasági növekedés között Nyugat-Európában 1500-2000 között. Mi magyarázza tehát a protestáns Európa többszázados gazdasági dominanciáját?Weber és Tawney, valamint Maddison koncepciói után a fiatal brit közgazdász a protestantizmus gazdasági felhajtó erőinek erőművében felfigyelt olyan komponensekre, mint a nevelés, a művelődés szerepe, ebben pedig a Biblia nélkülözhetetlensége. A Biblia gazdasági faktor?
Gazdaságetikai szemleíró: Dr. Békefy Lajos
A nemzeti nyelvű Biblia és a nevelés gazdasági jelentősége
 
A gazdaságtörténet kutatója, Richard Easterlin volt az, aki feltette ezt a kérdést: Miért nem fejlődött egyenlőképpen az egész világ? A szembetűnő gazdasági fejlődés Európában, annak is protestáns országaiban véleménye szerint mélyen összefügg azzal az ismeretanyaggal, ami az új termelési technológiák oktatásán nyugszik. A modern kor és a középkor közötti hatalmas különbség részben annak a függvénye, hogy az elmúlt néhány évszázadban óriási mértékben megnövekedett a technikai ismeretek tárháza. A II. Világháború után bebizonyosodott, hogy lebombázott városokat milyen gyorsan lehetett újjáépíteni ott, ahol otthonosak voltak a modern technikák. A „kapitalizmus” szó azért megtévesztő – érvel Easterlin –, mivel nem feltétlenül a felhalmozott tőke az, ami egy országot gazdaggá és virágzóvá tesz. A reformáció döntő kulturális esemény és fordulópont volt a kapitalizmus fejlődésében. Szó szerint hatalmas értéket hozott létre a vallási világban. A katolicizmusban a klérus magyarázta, értelmezte Isten Igéjét a hívők számára. Azt gondolták, a Biblia túl bonyolult dolog ahhoz, hogy a köznép megértse. A protestantizmus ezzel szemben azt a nagy motiváló erejű felismerést hozta a világra, miszerint „minden hívő az általános papságban” részesül, azaz mindenki maga tanulmányozhatja a Bibliát, ha megtanul olvasni. Így Istennel, vallásával személyes és közvetlen kapcsolatba kerül. Ez nagy ugrás volt ahhoz képest, hogy addig a Bibliát leginkább csak latin nyelven lehetett olvasni. A protestánsok hatalmas és gyors, de minőségi munkát végeztek azzal, hogy a Bibliát lefordították arra a nyelvre, amit a korabeli emberek éppen beszéltek, és az evangelizációval megindult a tömegnevelés. A középkor, azt lehet mondani, hogy órákon belül kezdett omladozni, méghozzá nem is gazdasági okok és eszközök révén, hanem az emberi tőkébe, a tudásba, a nevelésbe történt nagy fokú invesztálás révén.
Skócia példája: helyi iskoláztatási adó
A református Skócia jó példa erre. A skót reformáció, ami 1560 körül teljes kibontakozásra jutott náluk, alapvető elvként fogalmazta meg a szegények szabad nevelését, oktatását. Talán a világon először Skóciában vezették be 1633 körül az ún. helyi iskoláztatási adót. A skót evangéliumi felvilágosodás enélkül nem születhetett volna meg. Ez a szemlélet és gyakorlat adta a világnak az olyan kiváló elméket, mint David Hume (1711-1776) filozófus, történész, közgazdász, esszéíró, a skót felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, vagy Francis Hutcheson (1694- 1746), aki egy neves skót református család fiaként filozófiatörténetet művelt, vagy Adam Ferguson (1723-1816), aki a szociológia és a politikai filozófia első művelői között volt.
És persze nem hagyható figyelmen kívül a modern közgazdaság-tudomány atyja, Adam Smith(1723-1790) neve. A skót tudósok ebben a korszakban szinte a világ valamennyi számottevő országának tudósait megelőzték. Ezért írhatta Voltaire: „Mi mindnyájan Skóciára tekintünk, amikor a civilizáció eszméit keressük”. Lám, az egészséges hit milyen csodát művelt! A tapasztalati, mennyiségi vizsgálat és vizsgálódás volt valamennyiük tudományának a fő jellegzetessége. Ezek figyelembe vételével az a cikkünkben idézett brit közgazdásznak is – másokkal együtt – a következtetése: a protestáns országok lényegesen többet invesztáltak az oktatásba és a nevelésbe másoknál. 
protestáns országok többet fektettek a tudásba – így lett areformáció „a tudás vallása”
Easterlin kutatásai során kimutatta: 1830 körül az európai és újvilágbeli protestáns országokban sokkal többen iratkoztak be általános és középiskolába, mint a katolikus országokban. Ez az arány Németországban 17% volt, az USA-ban 15%, Angliában 9%, Franciaországban 7%, Olaszországban, Itáliában 3-4% (korcsoport lélekszámából 10 000 főre vetítve). Az első három országban a leghatékonyabb gazdasági felhajtó erő ezzel a három tényezővel függ össze: protestantizmus, humanizmus és a központi kormányok nemzeti integráló szerepe. Luther és Kálvin nyomán elterjedt az a szemlélet, hogy mindenkinek az örök üdvössége attól függ, hogyan tudja alkalmazni a Szentírásban adott kijelentést saját életére. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyéni alkalmazás csak akkor lehet sikeres, eredményes, sőt üdvös, ha ki-ki megtanulja olvasni a Bibliát saját nyelvén – s azt naponta olvassa is. Aki pedig olvasni tud, az oktatható, tehát a gazdasági fejlődésnek a Biblia által lehetővé tett nevelés és oktatás lett az alapja. A humanizmus utalás a főként Skóciában elterjedt evangéliumi felvilágosodásra, amelyik elindította a népoktatást. Nem véletlen, hogy csakhamar kialakult Európa-szerte az a közvélekedés, ami ezt az általános tapasztalatot fogalmazta meg: a reformáció és egyházai „a tudás vallását” hozták el az emberi történelemben.
 
A kutatások során többször is idézte maga Easterlin is a kortárs David Landes közgazdász találó megállapítását: „Az egész iparosodás, és gazdasági fejlődés szíve intellektuális: a technikákra vonatkozó egyre nagyobb tudáshalmaz alkalmazásával és rugalmasságával függ össze”. Ennek alapja pedig a tudás vallása, a protestantizmus, aminekfelhajtó ereje a Biblia. A sola Scriptura.. egyedül a Szentírás… protestáns elve és hite így lett rendkívül jelentős európai, majd világgazdasági tényezővé.
 
(Folytatjuk – A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN KITÉRÜNK AZ IZGALMAS EASTERLIN-PARADOXONRA, A POSZTMATERIÁLIS ÉRTÉKEK 21. SZÁZAD ELEJI VIZSGÁLATÁRA ÉS A LEGÚJABB KUTATÁSOK FÉNYÉBEN A PROTESTÁNS TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG, VALAMINT A NEMZETEK ANYAGI HELYZETE ÉS BOLDOGSÁGSZINTJE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEKRE)…  
Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *