Szentek legyetek!

„…szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok” (3Móz 11,44)

Ki szeretne kilógni a sorból valamilyen fogyatékossága miatt? Nem sokan. Fizikailag mindenki tökéletes akar lenni: ép testtel, kezekkel, lábakkal, fülekkel és szájjal. Sokan járnak testépítő edzésekre vagy plasztikai sebészhez, mert még tökéletesebb fizikumot akarnak. De nemcsak a testünk tökéletességére kell törekednünk, hanem a lelkünkére is. Isten arra szólít fel minket, hogy szentek, fedhetetlen életet élők legyünk. Lehet fizikailag nem vagyunk tökéletesek, de hitünkben lehetünk erősek. Az alábbi barátságos történet is igazolja, hogy nem a külső, hanem a belső értékek az igazán fontosak, amit mások is észrevesznek. Gyakran pont ezekért értékelnek és szeretnek minket. „Úgy nőttem fel, hogy tudtam, más vagyok, mint a többiek, és ezt gyűlöltem. Nyúlszájjal születtem, és amikor iskolába mentem, az osztálytársaim – akik állandóan gúnyoltak – nem hagytak bennem kétséget afelől, milyennek látnak mások; egy felhasított ajkú kislány, görbe orral, egyenetlen fogsorral, mélyről jövő, némileg artikulátlan beszéddel. Ha az osztálytársaim megkérdezték mi történt a száddal, azt mondtam nekik, hogy kisbabakoromban elvágta egy törött üveg. Valahogy elfogadhatóbbnak tűnt balesetre hivatkozni, mint bevallani, hogy másnak születtem. Hétéves koromra szilárd meggyőződésemmé vált, hogy a családomon kívül soha senki nem lesz képes szeretni vagy akár csak kedvelni. Második osztályban azonban minden megváltozott. Elérkezett a rendes évi “hallásvizsgálat” ideje az iskolában. Az egyik fülemre alig hallottam, de ezt gondosan titkoltam, nehogy kiderüljön, hogy még ebben is különbözöm másoktól. Ezért aztán csaltam. Mint általában, most is utolsóként kerültem sorra, de a vizsgálat alatt végig azon gondolkodtam, vajon mit fog súgni nekem a tanító nénim. Az előző évből emlékeztem rá, hogy a tanítónő olyasmiket mondott, mint: „kék az ég” vagy „van új cipőd?”. Én következtem. A rossz fülemet fordítottam felé. A másikat először erősen befogtam az ujjammal, azután finomítottam a szorításon, hogy halljak. Vártam, és egyszerre csak meghallottam azt az öt szót, amelyet bizonyára Isten adott az ajkára, és amely mindörökre megváltoztatta életemet. A tanítónő lágyan azt suttogta: “Bárcsak az én kislányom lennél!”

Isten minden reggel, amikor új napra ébreszt minket, láthatatlanul oda suttogja: örülök, hogy az én gyermekem vagy. Ő úgy szeret minket, ahogy megalkotott: alacsonynak vagy magasnak, soványnak vagy ducinak. Az Ő szeretete és elfogadása ösztönözzön minket arra, hogy hálából szép és tiszta életet éljünk. Ámen!

 

Imádság: Atyám, köszönöm, hogy olyannak alkottál, amilyen vagyok. Te így szeretsz engem, és én így fogadom el magam. Imádságomban viszem eléd a különböző fogyatékossággal élő embereket. Kérlek, segítsd őket, hogy meglássák minden napnak a szépségét. Adj segítő társakat melléjük, akik nemcsak fizikailag állnak mellettük, de imádságaikban is hordozzák sorsukat! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *