Dél-koreai misszionáriusok Hadadon

Az elmúlt hét végén egy dél-koreai csoport tartózkodott Hadadon Choi Young lelkipásztor és Szabó Dániel magyarországi lelkipásztor vezetésével. Látogatásuk céljáról és Dél-Korea sajátosságairól Szabó Dánielt, Dél-Korea kiváló ismerőjét kérdeztük.

 

— Hogyan került kapcsolatba a dél-koreai misszionáriusokkal?

— Még a kilencvenes években főgondnokként megismertem egy koreai lelkipásztort, akit megragadott a beszámolóm a cigányok között végzett munkánkról, ezért szeretett volna csatlakozni hozzánk, ám a terve református egyházunk nehézkessége miatt sajnos meghiúsult. Aztán úgy bő tizenegy esztendeje bejelentkezett hozzám egy koreai fiatalember, aki elmondta, hogy ő annak a lelkipásztornak az unokaöccse, és nagybátyja buzdítására szeretné megtekinteni a cigányok között folyó szolgálatot. Két hétig egy rossz Ladával jártuk a vidéket, szokásomhoz híven szalonnán és kenyéren éltünk, alig aludtunk. Féltem is, hogy kifárasztom az életstílusommal, de miután hazament, három hónap múlva ismét jelentkezett. Így került hozzánk, és így szolgál a mai napig közöttünk Choi Young lelkipásztor és felesége, valamint kislányuk, akik a világ egyik legelszántabb, legelkötelezettebb világmissziós szemléletű népe, Isten segítsége folytán a koreai reformátusok jóvoltából lehetnek itt.

— Mit kell tudni a dél-koreai reformátusokról?

— A dél-koreai protestáns kereszténység nem több mint egy százötven éves, egy abszolút buddhista országban indult el, korábban a római katolikus egyház kezdett missziói munkát, de meghatározóan a protestáns kereszténység erősödött meg az 1800-as évek végén. Közben rendkívüli történelmi időket éltek meg, a japánok 1810-től megszállták egész Koreát, gyakorlatilag megszüntették a koreai adminisztrációt, a koreai nyelvet, japán lett a honvédség, és Koreát bevonták a második világháborús küzdelmekbe. Majdnem elpusztult az egész nemzet, az 1930-as években már alig voltak húszmillióan. Amikor a második világháborúban összeomlott a japán világ, Korea számára is egy új helyzet adódott. Észak-Koreát lerohanták a szovjetek, ekkor Korea a világ legszegényebb országa volt, nem sok esély volt a talpra állásra. Ekkor indult el egyfajta lelki ébredés, ez emelte fel a koreai népet olyan mértékig, hogy a világ csodálkozására a hetedik-nyolcadik gazdasági erővé vált az úgynevezett kis tigrisek kategóriájában. Dél-Korea területe nem nagyobb mint a mai Magyarországé, ráadásul a terület hetven százaléka nem lakható, magas sziklás hegység, tehát Magyarország területének egyharmadán ötvenkétmillió lakos él. Nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis nincsenek bányáik, nincs szántóterületük, mindent beszállítanak és feldolgoznak.

— Hogyan élnek a dél-koreaiak? Milyenek az ottani életfeltételek? Milyen az egyházi élet?

— A koreai lakosság rendkívül magas műveltségi szinten van, nyolcvan százaléka felsőfokú oktatásban részesül. Ami ennél is több, olyan arányú egyháztörténeti értékkel mérve is szinte egyedülálló nemzeti ébredésben voltak és vannak, ami az egész világ missziói munkájára kinyúlt. Ennek jellemző adata az, hogy amíg egész Európában mintegy tízezer misszionáriusa van a protestáns keresztyén világunknak, addig Dél-Koreának közel harmincezer misszionáriusa van szerte a világon. Az ember el se hinné, hogy a muzulmán Törökországban háromszáz dél-koreai misszionárius tevékenykedik. Amikor az ENSZ-hadsereg segített meghúzni a demarkációs vonalat, és visszaszorították az észak-koreai támadást, akkor a nyolcvanezres török hadtest az ENSZ-hadseregben olyan mértékig kapott támogatást a koreai lakosság részéről, hogy őket testvérnéppé fogadták, és a mai napig tisztelettel fogadják Törökországban a koreai misszionáriusokat. Szintén háromszáz dél-koreai misszionárius tevékenykedik Oroszországban, Magyarországon száz család végez misszionáriusi tevékenységet. Az amerikai városokban is két-három száz tagú dél-koreai gyülekezet van. Berlinben négyezer ösztöndíjas dél-koreai diák tanul, ezek negyven kis gyülekezetté szerveződtek lelkészekkel, lelki gondozókkal együtt.

— A most Hadadon tartózkodó csoport mivel foglalkozik?

— Akik itt vannak, most egy milánói gyülekezet tagjai. Hetente négyszer vannak együtt gyülekezeti alkalmon. Nagy részük operaénekesnek tanul, vannak köztük pénzügyi szakemberek, különböző ipari területeken munkálkodó mérnökök és egyebek. Nagyon tehetséges és szorgalmas nép, rendkívül szívósan védik, tartják magukat, az egész történelmük arról szól, hogy Japán és Kína között ne morzsolódjanak fel és ne pusztuljanak el. Mind a két hatalom igényt tartott volna rájuk. Jellemző a váll váll mellett tartó összetartásukra, hogy Dél-Koreában 99,9 százalékban koreai lakosok élnek. Érkeznek vendégmunkások a Fülöp-szigetekről szerződéssel, de amikor a szerződés lejár, nekik el kell hagyniuk az országot, és új szerződést kell kötniük. Dél-Koreának hat autógyára van, tíz másodpercenként gördül le egy-egy autó mind a hat gyárban a szalagokról. Az autólopás teljesen ismeretlen fogalommá vált, mert nem lehet mit kezdeni egy lopott autóval. Nem lehet eladni, és alkatrészenként sem lehet értékesíteni, mert nincs autójavító műhely, az autókat nem javítják, csak a garanciális ideig tartják az országban, s amikor a garanciális idő lejár, rögtön eladják Kínának vagy Oroszországnak. A lakosság minden tagja részvényese valamelyik autógyárnak, kevés hozzájárulással új autót kap, amikor a régit leadja.

— Mi jellemző erre a rendkívül magas erkölcsiségű közösségre?

— Első rendű feladatuknak a világ missziói megszólítását tekintik. Dél-Koreában a buddhisták negyven százaléka vált keresztyénné, de a jelentőségük ennél sokkal nagyobb. Dél-Koreában hivatalosan is el van ismerve, hogy a lehetetlen helyzetből az evangélium elfogadása és követése útján váltak olyan hatalmas erős közösséggé és nemzetté. Rendkívüli érzékenységgel kapcsolódnak be a missziói munkába. Dél-Koreának van erős katolikus közössége is, de a meghatározó a református presbiteriánus egyház, ugyanolyan, mint a mi református egyházunk, csak nincsen püspöke, hanem a presbitériumok vezetik. Az itt tartózkodó fiatalok otthon vannak a művészetekben, a tudományokban, de a meghatározó tevékenységük az evangélium átadása.

Forrás: frissujsag.ro

Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *