Emlékezés

„De meghaltak vala a csapás miatt huszonnégy ezeren.” (4Móz 25,9)

Sitimben az izraeliták Moáb lányaival paráználkodtak. Az Úr haragja miatt huszonnégyezren haltak meg. El tudjuk képzelni milyen sok család gyászolta a hozzátartozóját. Ma is nagyon sokan gyászolnak. A héten volt halottak napja. Ilyenkor még elevenebb a gyászolók fájdalma. Különösen azoké, akik egyedül maradtak. És azoké, akiknek szívéhez közel állt az elhunyt. Mert nem mindegy, hogy olyan valakit veszítünk el, akivel napi kapcsolatban álltunk, vagy olyan valakit, akivel éltében sem sokat törődtünk. Isten erőt ad a gyász fájdalmainak hordozásában. Idővel enyhíti a sebet. Ám a gyászt örökre magunkkal hordozzuk. A gyászt enyhíti a méltó megemlékezés. Ha ilyenkor -és rendszeresen máskor is- kimegyünk a temetőbe, imádkozunk, virágot viszünk ki, rendbe tartjuk a sírt, és nem hanyagoljuk el annak az emlékét, aki minket sem hanyagolt el. Az Úr adjon ma vigasztalást minden gyászolónak! Krisztus győzedelmes feltámadása adjon erőt és hitet afelől, hogy van feltámadás és van örök élet. Ámen!

Imádság: Drága Jézusom! Köszönöm, hogy a keresztfán bűneinkért vállalt áldozatoddal legyőzted a halált. Kérlek, lépj ma be minden gyászoló otthonába és gyógyítsd a sebzett szíveket! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *