Jobban van dolga kettőnek

„Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok van az ő munkájokból. Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, aki őt felemelje.” (Préd 4,9-10)

Vannak, akik előtte vannak. Vannak, akik már benne vannak. Vannak, akik utána vannak. És vannak, akik úgy döntenek, hogy kihagyják: ez a házasság. A Biblia első lapjain arról olvasunk, hogy Isten segítőtársat teremtett Ádám mellé: Évát. A Szentírás tehát a házasság fontosságára hívja fel a figyelmet. A Prédikátor könyvében arról olvasunk, hogy: „sokkal jobban van dolga kettőnek, hogynem az egynek”. Azt hiszem ezzel a gondolattal minden sikeres házasságban élő egyet is ért. És igaz az is, hogy: „jaj pedig az egyedülállónak, ha elesik nincsen, aki őt felemelje.” Családlátogatások során nagyon sok özvegyen maradt mondta el bánatosan, hogy mennyire magányos, mennyire nehéz egyedül az élet, és mennyire hiányzik, akit elvesztett.

A házasságról Csögl János gondolatait szeretném megosztani a kedves olvasókkal: „A házasságot nagyon tudatosan kell elkezdeni és az élet végéig vállalni. Aki házasságra lép, biztosnak kell lennie a dolgában, amennyire persze biztos lehet valamiben az ember. Aki házasságra lép, annak mindig tudnia kell, mit miért tesz.

A jegyeseknek és a házasoknak elsősorban azt kell állandóan szem előtt tartaniuk, hogy a házasságuk sikerétől függ, szép lesz-e, sikerül-e az egyetlen életük.

Valóban így van. Az ember életének sikere, szépsége legalább nyolcvan százalékban attól függ, hogyan sikerül a házassága. Lehet, hogy valakinek egyébként nagyszerű az élete – szert tehet vagyonra, lehet makk egészséges, pozíciót vívhat ki magának, lehetnek egészséges gyermekei -, ha nem él egyetértésben élete társával, nem sokat ér az egész. Ha viszont sok nehézséggel kell is megküzdenie, esetleg tragédiák is érik, de hitvesével számíthatnak egymásra, érzik egymás odaadó szeretetét, akkor mégis úgy összegzik a végén: érdemes volt élniük. Igaz a régi mondás: párosan szép az élet. Ha férj és feleség igazi párja egymásnak, minden öröm sokszoros, minden gond és fájdalom a felére csökken.

Azt is megmondom, miért van ez így. Azért, mert van az emberben egy elemi vágy, amit senki más nem tud úgy betölteni, mint a házastárs. Arra vágyakozik minden ember, hogy legyen valakije, akivel mérhetetlenül fontosak egymás számára. Legyen valakije, akivel testileg-lelkileg egyek tudnak lenni, akiben megbízhat, aki érti és értékeli őt, akivel kölcsönösen felnéznek egymásra, akivel együtt tudnak örülni, akihez bajában menekülhet, és akivel átélheti, milyen jó a bajban a másik segítője és mindene lenni.

Az a szép házasság, az a megelégedett élet, amelyben a férj és a feleség is megtalálta az “igazit”, az “egyetlent”.

A jó házasságot nem kapja ingyen két ember. A jó házasságot fokozatosan kell felépíteni. Jóakarattal sikerülni is fog. Csak némi alap kell hozzá: a fiú és a leány legyenek egymáshoz valók, összeillők. Az együttjárás, az udvarlás, a jegyesség alatt ezt kell vizsgálniok önmagukban: tudom-e szeretni őt harminc év múltán is? Lehetünk mi egymás számára “az a valaki” akár ötven esztendeig is?” Ámen!

Imádság: Gondviselő jó Atyám! Köszönöm, hogy a házasság szép ajándékát adtad nekem. Áldd meg a hitvesemet, áldd meg a házassági kötelékünket! Segíts, hogy addig becsüljük meg egymást, míg egymásnak vagyunk, ne pedig azután töprengjünk, hogy másképp is lehetett volna. Ne engedd, hogy a szeretet, tisztelet és megbecsülés tiszta lángja kialudjon szívünkben! Legyen áldásod és gondviselő szereteted minden házasságon! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *