PRESBITER SZÖVETSÉGI KONFERENCIA VOLT ÁKOSON

Konferenciát szerveztek Ákoson a nagykárolyi egyházmegye presbitereinek szombat délelőtt, melyen Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és diákotthonának igazgatója tartott előadást a presbiterek felelősségvállalásáról és egyházszervezésről a XXI. században.

Az egyházmegye számos gyülekezetéből érkeztek résztvevők, hogy ismereteiket gazdagíthassák és megosszák egymással gyülekezeti tapasztalataikat. Az eseményen Dobai Zoltán házigazda lelkipásztor tolmácsolta Isten üzenetét. Az igehirdető a szelídségről beszélt a hallgatóságnak. Több példával is szemléltette, hogy mi is a szelídség. Kiemelte, hogy nekünk erről a legszebb példát Jézus mutatta. Jézustól kell megtanulnunk a szelídséget. „A szelíd ember tisztába van az erejével, viszont engedi, hogy életét Isten irányítsa. Olyan jó volna, ha lelkipásztorok, presbiterek Isten lelke által meg tudnánk szelídülni. Alázatban tudnánk járni, szolgálni és munkálkodni a magunk gyülekezetében. Ha így teszünk, látni fogjuk, hogy hogyan növekszik az a gyülekezet és történik változás”- mondta a lelkipásztor.

Nagy-Baló Csaba tartalmas előadásában képzeletbeli egyháztörténeti körútra hívta a hallgatóságot. A keresztyénség múltjából kiindulva jutott el a napjaink egyházáig és az abban szolgálókig. Rámutatott arra, hogy az 1948-as államosítás új helyzetbe állította az egész Kárpát-medencei reformátusságot. Magyarországon 2-3 generáció nőtt fel templom, egyház és Isten nélkül. Ez Erdélyben másképp volt. Itt az emberek ragaszkodtak a vallásukhoz. Ma azonban a nyugati világ ateizmusa mindenhová egyaránt betört. Ez új kihívások elé állítja az egyházat. Az egyháznak jobban be kell vonnia a gyülekezeti tagokat az egyházi életbe, így akár a liturgiába is. A gyülekezet nem vállhat nézőközönséggé. Az egyházban szolgálók gerincességére és bátor kiállására van szükség. Nagyon fontos, hogy olyan emberekkel dolgozzon együtt a lelkipásztor, akikkel megtudja osztani a munkát. A lelkipásztornak az igehirdetés a legfontosabb feladata, ezzel ellentétben neki kell végezni a könyvelést, pályázatírást, és így tovább. Ezeknek a feladatoknak az átvállalásában fontos szerepük van a presbitereknek. Felelőssége mindenkinek, hogy a maga helyén és idejében jól cselekedjen. „A lelkész válláról vegyék le azt a többletmunkát, amit megtud más is tenni a gyülekezetben. A lelkész tudjon igét hirdetni, gyülekezetet összetartani, lelkigondozni, családot látogatni, és akkor van remény arra, hogy az egyházunk meg tud újulni” – fogalmazott az előadó. Hogy ez miért nem működik így a mindennapokban, arról a hozzászólásokban különböző vélemények hangoztak el. Van, ahol a lelkipásztor nem engedi ki a munka irányítását a kezéből, és van, ahol nincs, akinek átadni.

A konferencián résztvevőknek Almási Csaba, az egyházmegyei Presbiter Szövetség elnöke köszöntőbeszédében elmondta: nagy öröm számára, hogy a presbiterek minden más munkájukat félretették és eljöttek. Szépen megfogalmazta, hogy bizonyára sok presbiternek lett volna más teendője. Ám azt az időt és áldozatot, amit Istenre és az egyházra fordítanak, azt az Úr sokszorosan visszafizeti. Arra bíztatta a presbitereket, hogy mindig örömmel vállalják ezt az áldozatot és vegyenek részt a lelki épülésükre szolgáló presbiter szövetségi találkozókon. Szorgalmazta, hogy kisrégiónként is kerítsenek alkalmat az egymással való találkozásokra és beszélgetésekre.

A nagykárolyi református egyházmegyében minden évben megszervezik a Presbiter Szövetségi konferenciát, melyen mindig érdekes és hasznos előadásokat hallgathatnak meg az eseményen résztvevők. Ezúttal is többen megjegyezték, hogy jó volt ott lenni és meghallgatni a különösen érdekes előadást.

Sebestyén

Hozzaszolas

E-mail cime nem lesz publikus. Mezo kitoltese kotelezo *