Biblikus képzés a diakóniáról

A hollandiai Hulp Oost-Europa alapítvány önkéntes munkatársai tartottak képzést a diakóniáról Nagykárolyban, február 23-án. A csoport vezetője Wout van de Water. Az egyik előadó az ő felesége, Teunie van de Water volt, a másik előadó pedig Aart Peters. Velük volt még Jannemarie Breen, az alapítvány ügyintezője, valamint a tolmács, Kondor Endre biharvajdai lelkipásztor. A képzésen lelkipásztorok, vallástanárok és a diakóniai munka iránt érdeklődök vettek részt.

Az előadók interaktív foglalkozás keretén belül igyekeztek ismertetni a résztvevőkkel, hogy mi a diakónia, hogyan működött azt az első keresztyén gyülekezetekben. Bemutatták a diakóniát, mint lelki ajándékot a gyülekezetben, majd kiértek arra, hogy hogyan működik az a gyakorlatban.

A képzés kiindulópontját és alapját a Biblia képezte. Különböző Ó- és Újszövetségből vett részeket beszéltek át közösen. A személyes elmélkedés mellett a csoportbeszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy közösen, egymás véleménye által többet megértsenek a diakónia lényegéről.

A résztvevők beszámolhattak arról, hogy a saját gyülekezetükben miként valósul(ha)t meg ez a szolgálat. A képzést követő kiértékelés során a résztvevők feleletet adhattak arról, hogy mit tanultak a nap folyamán, mit visznek konkrétan magukkal a gyülekezetükbe, miben valósulhat meg a diakónia a gyülekezetükben, és hogyan kívánják kivitelezni a megfogalmazódott ötleteiket.

 

Imahét lesz Érkőrösön

Érkőrösön február 25. és március 4. között tartják az imahetet. Az istentiszteletek 18:30-kor kezdődnek. Hétfőn Bodnár Lajos (Éradony), kedden Dobai Zoltán (Ákos), szerdán Tőtös Beáta (Hadad), csütörtökön Barabás Attila (Völcsök), pénteken Fülöp János (Érszakácsi), szombaton pedig Paniti Zoltán (Tasnádszántó) hirdeti majd Isten igéjét. A szervezők kiemelt tisztelettel várják a kedves híveket!

Dr. Dienes Dénes egyháztörténeti előadása Ákoson (1. rész)

Dr. Dienes Dénes  a február 10-én Ákoson tartott előadásában beszélt a püspöki és presbiteri tisztség múltjáról, ugyanakkor ismertette a református egyházszervezet kialakulását magyar nyelvterületen. Beszélt a presbitériumok helyzetéről és szerepéről. Tárgyalta a modernkori presbitériumok megalakulásának néhány szempontját, ugyanakkor beszélt a reformációról és annak hatásairól.

Balog: van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot

Van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere kedden, a cipszerek történetét bemutató kiállítás megnyitóján Budapesten, a Hold utcai református templomban. 

Balog Zoltán kiemelte: léteznek aktuálpolitikai összefogások, de a tartós együttműködéshez kevés a külső kihívás, a regionális gazdasági érdekek vagy a kisebbség érzése Európa más népeivel szemben. 
 “Ha azt akarjuk, hogy a visegrádi négyek együttélése valóban tartós és az itt élő népek akaratát kifejező együttműködés legyen”, ahhoz szükséges a “közös kulturális, történelmi és vallási alap is”. Erre épülhet az, amit V4-nek, történelmileg és kulturálisan pedig közép-európaiságnak nevezünk – mondta a miniszter.
Kitért arra: a Kárpát-medence hagyományos multikulturalizmusnak is nevezhető, hiszen a térségben évszázadokon keresztül természetes állapot volt a különböző nemzeti, etnikai, vallási csoportok egymás mellett élése, még ha olykor voltak köztük konfliktusok is. 
Balog Zoltán szerint a közép-európaiság felfedezéséhez inspirációt adhat a cipszerek történetének tanulmányozása. A Szepesség megismerése, ahol hétszáz éven keresztül lehetséges volt egymás mellett élni és gazdagítani egymás kultúráját – tette hozzá Balog Zoltán.
Kiss Gy. Csaba, a Varsói Egyetem vendégprofesszora hangsúlyozta, hogy a Szepesség a közös közép-európai emlékezet helye. A Szepesség történetét, a közép-európai múltat csak úgy lehet megérteni, “ha félretesszük a modern nemzeti látásmód szemüvegét, és megpróbáljuk beleélni magunkat egy olyan közegbe, ahol természetes volt több kultúra naponkénti egymás mellett élése, szimbiózisa, a nyelvi sokféleség és a szünet nélküli közvetítés.”
 A Szepesség több szempontból is határhelyzetben volt és van ma is. Egykor Magyarország és Lengyelország határán, ma a szlovák-lengyel határon. A határhelyzet mindig felkínálja a közvetítő szerepet, ugyanakkor konfliktushoz is vezethet. A középkori magyar és lengyel királyság kapcsolataiban különösen fontos szerepe volt a területnek.
 A Szepesség más szempontból is közvetítő volt: a többségében német nyelvű városokba hamar eljutottak a lutheri tanok, és a huszitizmus sem hagyta érintetlenül a vidéket – ismertette Kiss Gy. Csaba.
A budapesti németajkú református egyházközség és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös kiállításán 18 tablón mutatják be a cipszerek történetét, városaikat, kultúrájukat és kapcsolatukat a reformációval. 
A szepesi szászok, vagyis a cipszerek (Szepes németül Zips) a tatárjárás utáni időben telepedtek le Magyarországon, legfontosabb településeik a Szepesség középső részén, a Hernád és Poprád folyók vidékén alakultak ki. 
A szászok letelepedését a magyar királyok és földesurak jogi, politikai és gazdasági eszközökkel támogatták. V. István király az 1271-es szepesi szász szabadságlevélben széles körű autonómiát biztosított számukra, lehetővé téve jogszokásaik, kultúrájuk megőrzését. A szepesi szászok székhelye Lőcse lett.
A 18-19. századra a Szepesség már szlovák többségűvé vált. A reformkor és főleg a kiegyezés korában pedig a magyar nyelv használata is terjedt. 
Az első világháború után a Szepességet elszakították Magyarországtól. 1918 őszén Késmárkon magyar érzelmű értelmiségiek kikiáltották a Szepesi Köztársaságot, amely azonban csak néhány napig létezett. A Magyarországhoz kötődő cipszer családok közül sokan hagyták el a csehszlovák területté váló Szepességet.
 A második világháború előtt Németország támogatásával létrejött szlovák államban a német nemzetiség széles jogokat kapott, a világháború végén azonban a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt legtöbbjüket szervezetten kitelepítették.
A szülőföldjükön maradók többségét a Benes-dekrétumok következtében vagyonuktól, jogaiktól megfosztották, internálták, majd kitelepítették Csehszlovákiából – írja az MTI. 

 

Tizenkettedik egyházi farsangi bál Érkőrösön

Február 10-én, szombat este került sor az érkőrösi kultúrotthonban, a helyiek életében már jelentős hagyománnyal bíró farsangi bál megszervezésére.

A rendezvényre való előkészületek már napokkal előtte megkezdődtek. Az egyházközség nőszövetsége és presbitériuma igyekezett eleget tenni, hogy a szombat esti alkalom is, az elmúlt évekhez hasonlóan sikeres rendezvény legyen. A célkitűzés az volt, hogy a részvevők jól érezzék magukat, a jó hangulatot szolgálta az élőzene, a nőszövetség által készített és felszolgált töltött káposzta és farsangi fánk. Ezenkívül díjaztuk a jelmezbe öltözött gyerekeket és számos tombolanyeremény is kisorsolásra került. Megható pillanat volt, hogy az ünnepség keretében a gyülekezet nőszövetsége köszöntötte egyik tagját, Nagy Juliannát hatvanadik születésnapja alkalmából. Az ünnepelt váratlan meglepetésként fogadta a virágot és a köszöntést.

A rendezvényen több mint kétszázan vettek részt, nemcsak érkőrösiek, hanem a szomszédos településekről is jelentős számban. Az egyházközség vezetősége ezúton köszöni meg a részvételt, és a rendezvény által összegyűlt támogatást.

Szabó Sándor

 

Imahét Börvelyben

Február 19-25. között tartják Börvelyben az imahetet. Az istentiszteletek este 6 órakor kezdődnek. A szervezők nagy szeretettel várják a kedves híveket felekezeti hovatartozástól függetlenül.

Hétfőn Dobai Zoltán ákosi lelkipásztor, kedden Máthé Loránd Árpád dobrai lelkész, szerdán Dr. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor, csütörtökön Pálffy Tamás Szabolcs unitárius lelkész, pénteken Mészáros Mihály szamosdobi lelkipásztor, szombaton pedig Tőtös Beáta hadadi lelkész viszi az evangélium örömhírét a börvelyiek templomába. Vasárnap úrvacsoraosztás istentisztelettel zárul az imahét, melyen Kátai Tibor lelkipásztor hirdeti az Igét, az úrvacsoraosztásban Sebestyén Elek Előd lelkész segít majd. A résztvevők nemcsak tartalmas prédikációkat hallgathatnak meg az istentiszteleteken, hanem estéről estére az ifjak szavalatait és Kun Béla kántor vezénylésével a gyülekezet kórusának énekeit is.

 

Bizonyságtétel Jézusról

„Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?” (Mt 16,15)

Jézus arról kérdezi a tanítványokat, hogy kinek mondják az emberek. Ők azt válaszolják, hogy: „némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül”. Mikor pedig rákérdez arra, hogy ők kinek ismerték meg, akkor Péter azt válaszolja: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” A tanítványok ott voltak Jézus mellett. Hallották a tanításait, látták a csodákat, amiket tett. Egy nap színt kellett vallaniuk arról, hogy nem másoknak, hanem személyesen nekik mit jelent Jézus. Ez a kérdés most számodra tevődik fel: neked ki Jézus? Azt, hogy mit mondanak róla mások, tudjuk. Van, aki nem hisz benne. Van, aki a legnagyobb prófétának tartja. Van, aki Isten egyszülött fiának. Őszintén kell szint vallani: nekem Jézus nem csupán egy nagy tanítómester, egy áldott orvos, hanem életem személyes megváltója. És ezt őszintén kell tenni, nem úgy, ahogy az alábbi történet főszereplője vallott a Biblia mindennapi olvasásáról:

„Azt mondják, az ifjú Károly herceg egyszer egy parasztnál szállt meg. Feltűnt neki a polcon fekvő öreg Biblia.

-Szokta olvasgatni a bibliát? – kérdezte a parasztot.

-Hogyne szoktam volna -felelte. Minden nap egy fejezetet Felség!

Mikor a paraszt kiment a szobából, egy aranyat tett a herceg a Biblia lapjai közzé és visszatette a polcra. A herceg búcsúzáskor buzdította a parasztot, hogy csak olvassa továbbra is szorgalmasan a Bibliát, nagy kincset fog találni benne. A paraszt megígérte, hogy minden nap fog olvasni egy fejezetet belőle.

Egy év múlva újra arra járt a herceg. Kérdezte:

– Nos, olvassa még a Bibliát?

– Minden nap egy fejezetet Felség!

– Vegye csak le azt a Bibliát!

A herceg felnyitotta a Bibliát és a paraszt nagy ámulatára kivette az arany pénzt, amit egy éve beletett és visszacsúsztatta a mellényzsebébe.

– Mondja, miért hazudott? Ha olvasta volna a Bibliát, megtalálta volna benne az aranyat…” Ámen!

 

Imádság: Drága Jézusom, köszönöm, hogy érettem szent véredet ontottad. Légy áldott, hogy áldozatoddal üdvösséget szereztél számunkra. Segíts, hogy a böjti időszakban lélekben közelebb kerüljünk hozzád, és mi is meghozzuk hitünk áldozatát! Ámen!

 

Sebestyén Elek Előd

 

A kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására buzdít a református egyház

A Magyarországi Református Egyház (MRE) elnöksége a Minority SafePack, azaz a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírására buzdít – közölte az MEE kommunikációs szolgálata szerdán az MTI-vel.

    “Az MRE elnöksége kéri, hogy a kezdeményezés aláírásával segítsünk együtt az elszakított területeken élő magyarságon” – írták.
    Úgy fogalmaztak: “nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority Safe Pack, ugyanis a kezdeményezés jelenleg az egyetlen olyan eszköz, ami segíthet abban, hogy a nyelvi és etnikai jogaik gyakorlásában akadályozott, hátrányosan megkülönböztetett nemzeti kisebbségek számára az Európai Unió védettséget biztosítson”.
    A közlés szerint a határon túl élő magyar embereket és közösségeket számtalan jogsértés éri. Az Európai Unióban egyelőre nincs átfogó kisebbségvédelmi szabályozás, pedig nagyjából 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez. Egész Európát tekintve – a 47 államban – összesen 340 történelmi kisebbség él, létszámuk meghaladja a 100 milliót, vagyis minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. 
    A Minority SafePack célja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el konkrét jogi szabályozást a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. “Ha a kezdeményezés nyomán elegendő mennyiségű aláírás gyűlik össze, az segíthet a határon túl élő magyar testvéreink helyzetén” – olvasható a közleményben.
    Hozzátették: a szervezőknek 2018. április 3-ig kell összegyűjteniük legalább egymillió aláírást hét uniós tagállamból. A kezdeményezéshez papíralapon, illetve online is lehet csatlakozni a www.jogaink.hu oldalon keresztül – közli az MTI.

 

Imahét Tasnádszántón és Érszodorón

Ökumenikus imahetet tartottak Tasnádszántón és Érszodorón február 4-11. között. Az imahét nyitó istentiszteletén Paniti Zoltán lelkipásztor hirdette Isten igéjét.

bizhub18020514270_1

Hétfőn Paniti Eszter nyugalmazott lelkipásztornő prédikációját hallgathatták meg a hívek, kedden Tóth Attila tasnádszántói római katolikus plébános, szerdán Perse Vasile ortodox parókus lelkész, csütörtökön Tukacs József Nagykároly-belvárosi lelkész, pénteken Fülöp János érszakácsi lelkipásztor, szombaton pedig Pakulár István tasnádi lelkész hirdette az evangéliumot. Az imahetet Paniti Eszter lelkésznő igehirdetése zárta. A hívek örömmel vettek részt az imaheti alkalmakon, nemcsak reformátusok hanem római katolikusok és ortodoxok is. Szerda este „ökumenikus szeretetvendégséget” tartottak a tasnádszántói reformátusok imatermében, melyen szép számban részt vettek más felekezetűek, ugyanakkor jelen voltak az egyház lelkes támogatói és a presbiterek is.  Az imahéten résztvevők egy-egy emléklapot kaptak, melyeken az alábbi igevers olvasható: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből…, és a te felebarátodat, mint magadat”. (Lk 10,27)

Scan

BRUTÁLIS: HAVONTA KÖZEL 322 KERESZTYÉN HAL MEG HITÉÉRT

HAVONTA KÖZEL
 
 322 KERESZTYÉN
 
 HAL MEG HITÉÉRT
 
 
A VALÓSÁG BRUTÁLISABB, MINT GONDOLNÁNK
Tények – értelmezések – a keresztyénüldözés teológiai összefüggései
Az 1955-ben a holland Anne van der Bijl által alapított OpenDoors (továbbiakban ODs) világszervezet minden év elején, így 2018-ban is megjelentette hatalmas kutatási munkával összeállított jelentését „Világméretű üldözési index 2018 – ahol a leginkább üldözik a keresztyéneket” címmel. Adatok, statisztikák grafikonok, 50 országra felbontott részletező elemzés mutatja be a nem ritkán drámaian életveszélyes helyzetet. Mindezt 472 oldalon. A tavalyinál 166 oldallal nagyobb terjedelemben – miként maga a keresztyénüldözés is kiterjedtebb lett. (Forrás: www.opendoors.de/sites/default/files/WVI-2018; www.researchgate.net; www.chinasource.org; www.pro-medienmagazin.de)
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos
Gyökérbajok: radikalizálódás, terjeszkedési törekvések, vallási és ideológiai nacionalizmus
Az aktuális, 2017. évi trendekről és negatív folyamatokról külön elemző fejezetek szólnak az ODsjelentésében. Kimondatlanul is visszaköszön a tényeket szemlélve Peter Bergernek, a kiemelkedő 20. századi vallásszociológus, világvallás-kutatónak a megállapítása: a 21. század a világvallások mennyiségi növekedésének, egyben a növekedés következtében az élesedő nemzetközi konfliktusoknakis a százada lesz. Erre a legnegatívabb példa az iszlámizmus. Amikor már többé nem vallási misszióról van szó, hanem ideológiai fegyverré, így a radikalizálódás és a vallási terjeszkedés paramilitáns, ál-katonai gyilokeszközévé torzult, eredetileg pozitív hitrendszerről és életgyakorlatról beszélünk. Különösen Afrikában (Nigéria, Egyiptom), Közel-Keleten (Iszlám Állam kalifátusa, Szíria, Irak) és Ázsiában (Pakisztán, Afganisztán) látjuk visszaköszönni ezt a jelenséget. Olykor ez együtt jár etnikai tisztogatásokkal is, mint Észak-Nigériában, vagy a Szaharától délre eső területeken. Az erőszakos terjeszkedésnek, a radikális iszlamizációnak kísérő jelensége a gyilkosság, kínzás, tulajdonosi objektumok (üzletek, lakások) lerombolása, felgyújtása, önkényes bebörtönzések, a lakosság nagyobb tömegeinek gettóba zárása, elüldözés, elhurcolás, törvényi eljárások nélküli kivégzések, nemi erőszak, akár genocídiumig menő népirtás. Kenya észak-keleti részében, Szomáliában, Szudánban és Nigériában voltak ilyen esetek a vizsgált időszakban. De a hinduizmus és a nálunk oly szelídnek feltételezett buddhizmus is produkált szörnyűséges jelenségeket. A vallási nacionalizmusnak verbalizált megjelenési formája például ilyen jelszavakban is megtestesült: „Aki indiai, az hindu” – „Aki Sri Lankán akar élni, az csak buddhista lehet”.
India és Nepál „hinduizálása” nyomán 2017-ben rekordszámot ért el a keresztyének elleni több, mit 600 támadás. India régebben toleráns volt a keresztyénekkel szemben. 2014-ben még a 28. helyen állt a keresztyénüldözés világindexén, ma már a 11. helyen. A hindutva-ideológia egyre inkább terjed, ennek jelszava: „Egy vallás, egy kultúra, egy nép”. Ideológiai megfogalmazója, M.S. Goldwalker szerint a hindu nemzetet ennek az öt jellegzetességnek kell összetartania: földrajzi egység, faji egység, kulturális egység, nyelvi egység, illetve nacionalista jelszavak követése. A himalájai kis ország, Nepál korábban nagyon türelmes országocska volt, nem is volt helye a világindexen. De 2018-ra előrerukkolt a 25. helyre. A békés buddhistákat is átjárta a nacionalizmus nyugtalan szelleme. Sri Lanka mellett Bhutánban, Mianmaron is ez a helyzet. Keresztyén iskolákat szüntetnek be folyamatosan. Sok diszkrimináció mutatkozik a mindennapi élet területén is (keresztyén többségű területeken szándékosan elhanyagolják az infrastruktúrát, az orvosi ellátást). Az ideológiai nacionalizmusnak az éveken át toleráns Kínában mára megjelentek az aggasztó jelei, ilyen az utóbbi időkben elkövetett néhány templomrombolás, illetve az új kínai vallásügyi törvény szigorításai, amire még visszatérünk sorozatunk következő részében. A helyzet paradox, mert mind a regisztrált egyházakban, mind a „földalatti” házi közösségekben növekszik a keresztyének száma. Az egyetemeken pedig a fiatalok szemináriumi köröket alakítanak Kálvin Keresztyén Vallási Rendszerének (Institutio)tanulmányozására.
Mit jeleznek az infografikák? – brutális tényeket…
Ez a mellékelt infografika az ODs, illetve a Pew Research Center, a világ egyik legnagyobb apparátussal dolgozó amerikai közvélemény-kutató intézete egybehangzó értékelése szerint, amit az USA Külügyminisztériuma is megerősít, a világ népességének, ami jelenleg 7,59 milliárdot számlál (ebből 2018 elején 2 milliárd 506 millió a keresztyének száma, 1,8 milliárd a muszlimoké, 1,2 milliárd a hindu, 822 millió a buddhistáké), legalább 75%-a él olyan területen, ahol valamiféle hátrány éri őket hitük, vallási hovatartozásuk miatt. Több mint 60 országban pedig a legkülönbözőbb formájú és erősségű keresztyénellenesség valósul meg. Ha rátekintünk a „Christian Persecution” (Keresztyénüldözés) infografikára, az adatok még drámaibbak. Ez hónapra bontja a világindex adatait.Havonta valahol a nagyvilágban 322 keresztyén testvérünk szenved hite miatt mártíromságot. Ez évente mintegy 4000 mártírt jelent. Nem minden eset kerülnyilvánosságra és ODs látókörbe. Havonta valahol a nagyvilágban 214 templomot és keresztyén intézményt, épületet gyújtanak fel, robbantanak szét, rongálnak meg, ez évente mintegy 2 600 keresztyén objektumot jelent. Közel 772 havonta,9000 évente azoknak a száma, akik az erőszak különféle formáit viselik el hitükért: súlyos vagy könnyű testi sértést, nemi erőszakot, bebörtönzést. A szisztematikus üldözés, jogi és emberi hátrányok milliónyi esetben érik hittestvéreinket az iszlám szélsőségesek, a hindu és buddhista vallási gyökerű nacionalizmus, a posztkommunista diktatórikus és ateista államszerveződés és politika következtében. Az ODs így határozza meg a keresztyénüldözést: „Üldözésnek tekinthető, ha valakit Krisztushoz tartozása, Krisztussal és ügyével történő azonosulása miatt ér bármiféle ellenséges megnyilvánulás, jogi vagy egzisztenciális hátrány.
2000 éves a keresztyénüldözés története – néhány bibliai, teológiai, történeti szempont

 

Az, amiről az ODs jelentés tudósít minden évben, a keresztyénüldözés nem mai jelenség. Valószínűleg azzal a szemléleti, gondolkodásbeli, életformabeli, hit-, és erkölcsi “mássággal” is összefügg, amit Jézus hozott erre a világra. Ő, akinek az országa nem e világból való, s akik az övéi, már ennek az országnak a polgárai. „Kereszttűzben” c. kötetemben (2016, Barankovics Alapítvány) feldolgoztam az üldözés történetét Jézustól napjainkig.
Pozitív, krisztusi értelemben az üldözés annak visszaigazolása, hogy a jó oldalon állunk, Isten oldalán, mert felismertük, Ő mindenestől a mi pártunkon áll. „Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak”, sKrisztus mindig velünk…
Ha Jézussal szemben ez fellép, akkor a Jézus tanítványai ellen szintén, mivel a tanítvány sem járhat más utat mint Mestere. Újszövetségi szava: διώκω/diókó = üldözni, διωγμός = üldözés. 30x fordul elő az evangéliumokban, az ApCsel-ben, Pál leveleiben és a Jelenések könyvében.
Tartalmi-bibliai összefüggések. Isten követeit éri (üldözték a prófétákat is: „Boldogok vagytok, ha én miattam…üldöznek titeket…” Máté 5,11-12). A Krisztus-követésnek is része: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” – Ján 15,20. Még Saul, a megtérés előtti rabbi, a későbbi Pál Jézus tanításának követőit halálra üldözte (ApCsel 22,4). A tanítványok üldözése pedig egyszerre volt Jézus-üldözés is: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 22,7). „Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te üldözöl” (ApCsel 22,8).
DE: az üldözéseknél nagyobb az Úr, aki meg tud szabadítani: „Nagy üldözéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr” (2Tim 3,11).
Az üldözők antropológiai jellemzői. Az ilyen ember vagy közösség, csoport, ahogyan Pál jellemezte magát: az Urat káromló (blaszfémon!), övéit üldöző (persecutor – innen a persecutio modern fogalma a világnyelvekben), erőszakos ember voltam (1Tim 1,13).
Forrása a világ és Fejedelmének Isten-gyűlölete, illetve az Őt kijelentő Fiú gyűlölete, végső soron a test-lélek, a természeti ember- pneumatikus/lelki ember ellentéte: „Ha gyűlöl titeket a világ,…engem előbb gyűlölt” (Ján 15,18); a test szerint született üldözte a lélek szerintit (Gal 4,29).
Az üldözés negatív jelenség, de egy pozitív állapot visszaigazolása: valóban jó helyen vagyunk, Isten oldalán állunk: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek” (Máté 5,10).
Négy keresztyén tulajdonság az üldözésben, ami győzelemhez vezet: a kitartás, a rendíthetetlenség, az állhatatosság, s a hit, ami segít elviselni az üldözéseket: „Dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek” (2Thessz 1,3kk).
A keresztyénüldözés a háttérhatalom előtérbe lépésének formája. Mögötte a Diabolosz áll, hogy akit lehet, kirostáljon Isten aratásából, gabonatárából, népéből.
Többfajta üldözésellenes keresztyén stratégia létezik1. ima az üldözöttekért és az üldözőkért…”Imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket…” (Mát 5,44); 2. a páli bizonyosság tudatosítása: „Üldözöttek vagyunk, de el nem hagyottak” (2Kor 4,9); 3. a gyökeres emberek megállnak. Viszont nincs gyökere a köves talajú embernek, mert nem állhatatos, azonnal elbukik az üldözés idején (Mát 13,21).
keresztyének azért voltak veszélyesek, mert nem gyakorolták a császárkultuszt és a pogány áldozatokat sem.
Néhány történelmi példakép
Karthágói Tertullianus egyházatya fején találta a szöget az üldözések álságos okainak leírásával, 196-ban: „A keresztyéneket vádolják mindenért – valamilyen, tömegeket érintő katasztrófa történik vagy valamilyen szerencsétlenség, a keresztyének az okai. Ha magas a Tiber folyó vízállása, a keresztyének okozzák, ha kevés víz van a Nílusban, a keresztyének miatt van, ha földrengés, éhínség támad valahol vagy járvány, a keresztyének az okozói”. Korán beindult a bűnbakképzés pszichológiája.
Az első üldözési hullám a római császárok alatt keletkezett. Mindennapos volt a keresztyének bebörtönzése, kínzása, kivégzése. Valeriánus császár 257-ben megtiltotta a keresztyén összejöveteleket, 258-ban a püspököket bebörtönöztette, majd kivégeztette, hogy az egyház szervezetét és működését lehetetlenné tegye. Fia, Gallienus keresztyén nőt vett feleségül (Isten útjai!), leállította az üldözéshullámot 260-ban.
Második üldözési hullám: Diokletiánus (303-313) célja a keresztyénség teljes felszámolása volt. A templomokat leromboltatta, a szent iratokat megsemmisíttette, ezrével deportált keresztyéneket bányákba. Ennek a milánói ediktum (313) vetett véget, majd Nagy Konstantinus császár végleg beszüntette a keresztyénüldözést a birodalomban (314). Theodosius 380-ban hivatalos vallássá tette a keresztyénséget.
Harmadik hullám: jön az iszlám 7. századtól. Alig szabadult fel a keresztyénség a nyomás alól, megjelent a vallási intolerancia az iszlám formájában.
Később az X-hullámban, a keresztyénségen belüli üldözés, a korábbi keresztyénségen kívüli eredetű üldözésektől eltér. Megszületett a protestáns mártíromság is: hugenották, később protestáns is üldözött protestánst, I. Angliai vagy Véreskezű Mária az angol reformátusokat és anglikán puritánokat, akik Hollandiába, majd az USA-ba menekültek a nagyasszony elől.
DE: Isten Igéje nincs bilincsbe verve (2Tim 2,9), és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni Jézus egyházán (Mát 16,18/b).
Üldözés-interpretációk, értelmezések
Augustinus: „Ábeltől a világ végezetéig a zarándok egyház a világ üldözése és Isten vigasztalásai közepette halad előre”. Jézus Krisztus a hű és igaz mártír – levél 117-ből.
Luther: „Véssük a fejünkbe: mindenféle üldözés, még a belső is, amit az ördög kavar a szívben, Krisztusért történik velünk”.
Paradoxon persecutionis: sajátos paradoxona a keresztyénüldözésnek, hogy minél többet tud a gyülekezet és a hívő ember Krisztusról, s minél elkötelezettebb Neki, annál biztosabban számolhat az Antikrisztus ellenkezésével, kísértésével, gyűlöletével. Jézus a mártírium példaképe a javunkra és erőforrás a megálláshoz.
Luther: „Az Úr Jézusnak el kellett szenvednie az ördög és a világ üldözését, miért lenne ez velünk másként?”.
Tertullianus: a mártírok vére az egyház magvetése/semen est sanguis christianorum. A szenvedők, hitvallók, vértanúk szenvedése és mártíriuma a hit legerőteljesebb protestálása a világ és Fejedelmének azon igénye ellen, hogy ne csak a test, hanem a lélek és a lelkiismeret felett is gyakorolni akarná hatalmát.
Pozitív eszkaláció. A mártíromság, illetve a szenvedés, üldözés Krisztus egyháza belső szolidaritását erősíti! A páli szolidaritás vagy kölcsönösség így működik: „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12,26).
Ez a szolidaritás a mai üldözések közepette az egyik erős fegyverünk.
Mit tehetünk ma? Akciók, felvilágosítás, mindenek előtt informált imádkozás
Többet tehetünk, mint gondolnánk, de kevesebbet, mint amennyit kellene. Erre a helyzetre is tökéletesen érvényesKálvin szentenciája, irányelve, amit Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is szívesen mondogatottHa nem tudjuk megtenni azt, amit szeretnénk, azt kell tennünk, ami lehetséges!”. Azaz: megismertetni a közvéleményt a hiteles és sajnos bőséges tényekkel, az OpenDoors és más, keresztyénvédelmező szervezetek fáradhatatlan küzdelmével, a keresztyénüldözés nyílt és rejtett formáinak leleplezésével, nyilvánosságra hozatalával a hazai, nemzeti tájékoztatás segítségével, ami a kormányzat, sajtó és az egyházak feladata. Hála Istennek, hazánkban már van szervezett keresztyénüldözés elleni ügyekkel foglalkozó kormányszintű szervezet. Az iskolákban sokkal erőteljesebben lehet és kell felvilágosító munkát végezni. A nagy nemzetközi szervezetek által szervezett konferenciákba, akciókba történő bekapcsolódással, nemzetközi összefogással, de legfőképpen keresztyén értékeink tudatosításával, még akkor is, ha ez bizonyos EU-s köröknek ütközik a véleményével. A keresztyénség-, és a keresztyénvédelem segélyakcióival, szolidaritásunk állandó lelki és anyagi megbizonyításával azok iránt, akik vállalják a helyben maradást, pedig hitükért olykor életveszélybe is kerülnek.
A legfontosabb tett, minden pozitív tettünk, szolidaritásunk kezdete és vége az ima! A könyörgő, elkérő ima, és a tettek végén a hálaadó, Istent dicsőítő ima. 
 
Nem véletlen, hogy a sok üldözésnek kitett egyiptomi kopt keresztyének között felfedezhettük a nagyszerűMaggie Gobrant, a kopt Teréz anyát, aki ma már Szent István Gyermekei Alapítványával közel 100 iskolában, gyermekotthonban adja tovább szeretetével, imáival, csodálatos elmélkedéseivel, oktatói szolgálatával, spiritualitásával a keresztyén értékeket a muszlim világban, és a muszlimok számára is érthetően kommunikálva azt, főleg a szegények között. A szeretet mindenki számára érthető nyelvén. A Krisztus-ügyüldözések ellenére is megy tovább. Imapéldaként a svájci protestánsok üldözöttekért mondott hivatalos liturgiai imáját jegyzem ide némiképpen átdolgozva a mai helyzetre.
Ima az üldözöttekért és az üldözőkértIrgalmas Istenünk, azokért könyörgünk ma, akik elnyomják embertársaikat, üldözik, megalázzák választott népedet és gyermekeidet. Vedd el szívükből a gyűlöletet, fékezd meg a gyilkos indulatot, a lenézést és a vallási fanatizmust. Könyörgünk Hozzád, Atyánk, Istenünk a hatalmasokért és a befolyásos emberekért: adj nekik elszántságot, hogy küzdeni tudjanak a vallásszabadságért és a szolidaritásért. Ébressz bennük felelősséget a vallási okok miatt üldözöttekért, megvetettekért és diszkrimináltakért. Imádkozunk Hozzád minden bebörtönzött, vagy menekülő keresztyén testvérünkért, s azokért, akik rendíthetetlen, erős hittel néznek szembe gyilkosaikkal, és Érted készek mártíromságot is vállalni. Tedd bizonyossá őket afelől, hogy minden múló perc, a szenvedés keserű pohara is Hozzád viszi őket mind közelebb. Hazafelé, ahol nem lesz többé könny és fájdalom. Őrizd meg a Te Fiadba, Jézus Krisztusba vetett szilárd hitüket, légy számukra menedék és oltalom a szükség idején, remény a próbákban, vigasztalás a félelemben és a gyászban. És magunkért is hadd könyörgjünk, Urunk, Istenünk! Mutasd meg nekünk azt a módot, ahogyan kifejezhetjük szenvedő testvéreink iránti együttérzésünket, imában és anyagi támogatásban. Légy áldott hazánk Kormányzatának nemes és célirányosan megszervezett segélyakcióiért, hogy a távolból is tudjunk hatékonyan segíteni üldözött testvéreinknek. Tégy bennünket kitartóvá a könyörgésben minden üldözött keresztyénért szerte a világon. Mindenható Istenünk, bízunk irgalmadban, s magasztalunk jóságodért, a Te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által a Szentlélek közösségében és világosságában. Ámen. (drbl)

 

Forrás: bekefy.agnusradio.ro

Egyháztörténet presbiterekről presbitereknek

Harmadik alkalommal gyűltek össze a nagykárolyi egyházmegye presbiterei Ákoson, hogy ismereteiket gazdagíthassák, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanárai által számukra tartott képzésen.

DSC_0014 (21)

A jelenlévők meghallgathatták Nagy Sándor lelei lelkipásztor igehirdetését. A lelkész a Jézussal való kapcsolatteremtés fontosságát emelte ki.  Időt kell szánni Jézus követésére – hangsúlyozta. Sokszor dilemmát okoz az, hogy mennyi időt töltsünk Jézus követésével és a családdal. Az anyaszentegyházban sokszor nehézségekbe ütközünk. Arra bíztatta a presbitereket, hogy visszatérve a gyülekezeteikbe ne hátráljanak meg, hanem tartsanak ki a rájuk bízott feladatok elvégzésében.

Dr. Dienes Dénes egyháztörténeti előadásában beszélt a püspöki és presbiteri tisztség múltjáról, ugyanakkor ismertette a református egyházszervezet kialakulását magyar nyelvterületen. Beszélt a presbitériumok helyzetéről és szerepéről. Tárgyalta a modernkori presbitériumok megalakulásának néhány szempontját, ugyanakkor beszélt a reformációról és annak hatásairól.

33 elemet

Fotó: Póti Tibor, Sebestyén Elek Előd és Tar Csaba

Farsangi mulatság Tasnádon (képriport)

22 elemet

Forrás: Tasnádi Református Egyházközség facebook oldala

Házasság vasárnapja Nagykárolyban

Nagykárolyban ötödik alkalommal tartották meg a házasság vasárnapját. A kertvárosi reformátusok ünnepi istentiszteletén Bartha Zsuzsanna unitárius lelkésznő beszélt a házasság fontosságáról ma délelőtt.

IMG_0332

Az igehirdető felsorolt néhány tényezőt, ami szétválaszthat egy házasságot, ugyanakkor olyan érveket is felsorolt, melyek a házasságok megmentésében segítenek. Elmesélte, hogy annakidején az erdélyi szász közösségekben például egy-egy válni készülő párt három hétig zártak egy szobába, s az együtt töltött idő, az egymásra való figyelés megmentette a házasságokat. Ma pedig ott tartunk, hogy az ember feljogosítva érzi magát arra, hogy még boldogabb legyen, s ez délibábként, hamis illúziókat támaszt benne arról, hogy valaki mással jobban élhetne. A házasságot tönkre teheti a személyes kritika, a megvetés, a védekezés és a falazás (elszigetelődés).  A házasság működését segíti az odaszánás, egymás jól ismerése, a szeretet és csodálat őszinte kifejezése. „A házasságnak legyen közös, célja, értelme, és legyen egy közös megegyezés arról, hogy hogyan viszonyulunk Istenhez. Lélek, spiritualitás, vallásosság nélkül minden, csak szövetségként kötött házasság hamvába hull. Mindenféleképp szükséges az, hogy Isten felé induljunk el” – fogalmazott a lelkésznő.

Az istentiszteleten köszöntötték mindazokat, akik ezüst- és aranylakodalmukat ünnepelték nemrégiben vagy ünnepelni fogják a közeljövőben. Tolnay István esperes az úrasztalánál Isten áldását kérte ezekre a házaspárokra. A Pro Ecclesia vegyeskórus tagjai csodálatos énekeikkel tették szebbé az ünnepet, ami a gyülekezeti teremben szeretetvendégséggel ért véget.

A házasság hetét tizenegyedik alkalommal rendezik meg a keresztyén egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával a Kárpát-medence számos magyar lakta településén. Az idén a magyarországi családok éve programjaihoz kapcsolódó rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a házasságban problémákkal szembesülőknek.

12 elemet

4. JÓLÉT ÉS JÓLLÉT ELLENTMONDÁSAI, NEMZETEK BOLDOGSÁGTÉRKÉPEI

VEZETNEK A PROTESTÁNS ORSZÁGOK – HAZÁNK A 84!
 
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos
Mindaz, amit az előző cikkekben átgondoltunk, főként a Maddison-féle statisztikák alapján, valamint Cristobal Young vallás és gazdasági növekedésre vonatkozó kutatásai nyomán, világosan bizonyították a transzatlanti protestáns országok elképesztő gazdasági termelési eredményei hátterében a protestáns munkaetika, s a hitbeli értékek kölcsönhatásának pozitív összefüggéseit. Persze felmerül a kérdés: valóban ilyen tartós, egyértelmű és „a határ a csillagos ég” benyomást tevően a happy-fejlődés? Nyilvánvalóan nem. Mégis vannak az utóbbi két évtizedben olyan kutatások, felismerések, melyek alátámasztják azt a véleményünket, hogy mind a materiális, mind a poszt-materiális teljesítményben és értékképzésben a hitnek, a vallásosságnak jelentős felhajtó ereje van.
Jólét és/vagy jóllét? Mit jelez az Easterline-paradoxon? A pénz nem feltétlenül boldogít
 
Valóban, komoly kérdés: a gazdasági jólét automatikusan magával hozta-e a jóllétet, a megelégedést, a boldogságot is egyéni s nemzeti szinten? A gazdagok tényleg boldogabbak, mint a szegények? Vagy éppen a szegénységben lelhetőek fel olyan poszt-materiális értékek, melyek megelégedéshez, boldogsághoz vezetnek? Általánosságban megállapítható: ma már semmi sem olyan egyértelmű, aminek gondolná az ember. De nézzük a csak a konkrétumokat!
Richard Ainley Easterlin (szül. 1926) amerikai gazdaságkutató, egyetemi tanár. Munkásságának súlypontjai: boldogság és életminőség-kutatás, demográfia és gazdaságtörténet. Kiváltképpen sokat és folyamatosan foglalkozik a boldogság, valamint a gazdasági növekedésnek az összefüggéseivel mind az egyéni, mind a közösségi élet területén, mind hazájában, az USA-ban, mind pedig nemzetközi kitekintéssel. Nevét világszerte az a cikk tette ismertté, amit 1974-ben publikált „A gazdasági növekedés boldogabbá teszi az emberi sorsot?” címmel. Nemzetközi összehasonlító kutatásokat végzett, ezekben azt kutatta, hogy a II. Világháború vége és 1970 közötti időszakban a szubjektív boldogság és a növekvő gazdasági teljesítmény, több GDP, az arányos teljesítmény emelkedése következtében növekszik-e a szubjektív elégedettség, vagy boldogság.Arra az eredményre jutott, hogy a viszonylag átlagos bevételek és az elégedettség összefüggései ellentmondnak a nagy bevételek és az elégedettség, boldogság összefüggésének. Másképpen fogalmazva ugyanezt: egy adott ország GDP-jének növekedésével nem növekszik együtt a szubjektív elégedettség vagy boldogság szintje. A hazai irodalomban nagyon jó összefoglalását nyújtja a témánakFromann RichárdNemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében c. tanulmánya. A fentebb közölt grafikon azt mutatja, hogy a növekvő gazdasági jólét és a szubjektív jóllét milyen összefüggésben állnak egymással. A vizsgált időszak 1946-1989, az országok: USA, Franciaország és Japán. (Kettő keresztyén többségű, a harmadik keleti vallások többségét mutató ország). S mi látható? Tökéletesen az a paradoxon, amit Easterline-paradoxonnak nevez a szakirodalom: a jövedelmek rohamos és nagy léptékű növekedésével nem hogy nem járt együtt a szubjektív elégedettség, a jóléttel a jóllét, hanem stagnált, sőt fordított arányban, csökkent.
Vannak olyan felmérések is, melyek az elégedettség és a gazdasági teljesítmény közötti kifejezetten ellentétes viszonyról tudósítanak (pl. Robert Lane kutatásai az USA-ban, aki 2001-ben „A boldogság elvesztése a piaci demokráciákban” címen írt könyvet). Vannak, akik kutatásaik alapján „plafon-hatásról” írnak. Azaz: a létfenntartáshoz szükséges javak megszerzéséig, alacsonyabb jövedelmi szinten még erős az összefüggés az anyagi helyzet és a szubjektív elégedettség, boldogság között, de egy bizonyos anyagi szint fölött ez a kapcsolat erősen meggyengül. Van, aki azt állítja, hogy 10 000/éves dollár bevétel fölött a pénz boldogságnövelő ereje már nulla.
A boldogság bibliai, teológiai meghatározásai – paradoxon Pauli Easterlin előtt 2000 évvel!
 
Nem kell sokat töprengeni ahhoz, hogy a bibliai teológiai boldogság meghatározás milyen. Elég Jézus Hegyi Beszédére (Máté 5,3-11) utalnunk. Ennek bármelyik boldogság-Igéjétvesszük szemügyre, az a boldogság, amiről az evangélium beszél, nem hogy poszt-materiális érték, hanem egyenesen transz-materiális, azaz anyagiakon túli, meg merem kockáztatni, így is igaz: pre-materiális érték, ami még az anyagiak szűkössége közben is a megelégedettség maximumát képes biztosítani. A bibliai-újszövetségi, első renden pálimegelégedettség locus classicusai, klasszikus igehelyei között szerepel a Filippi 4,11 és következők, ahol az apostol elmondja: „Én megtanultam, hogy elégedett (autarkészgörögül, sufficiens latinul) legyek azzal, amim van”. Az ókori görög erkölcsfilozófiában, Jézust megelőzően, de az ő idejében is a megelégedettség, amit a modern teológia azönkorlátozás (Selbstbegrenzung), önvisszafogás (Selbstzurücknahme), önmérséklet kifejezéssel ad vissza, az egyik legnagyobb erény volt! Ezért dicsérte például a sztoikus Diogenész Szókratészt, hiszen ő megelégedett és kegyes férfiú volt. Aki megelégedett – így a görög gondolkodás –, az képes függetleníteni magát a körülményektől. És a megelégedettség ebben az értelemben tanítható/tanulható (melyik hazai iskolában tanítják, mit beszélek! Egyáltalán hol, milyen szinten említik meg ezt?!). Ezért fogalmaz így Pál: „Én megtanultam…tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt” (Fil 4,12). A körülményektől való függetlenedés azt jelenti, hogy a szükségletek megelégítésének van egybibliai-spirituális, teológiai, transzmateriális dimenziója, amit lejjebb az apostol így fejez ki: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségleteket (paszan khreian hümón görögül, omne desiderium vestrum latinul) az ő gazdagsága szerint” (Fil 4,19). Ezt nevezhetjük az igazi paradoxonnak, paradoxon Pauli-nak, kétezer évvel megelőzve Easterlin paradoxonát!
Más helyütt a megelégedést Pál nagy nyereségnek, nagy lelki profitnak, nagy haszonnak (poriszmosz megas görögül, quaestus magnus latinul) nevezi, ami a pietásnak, a kegyességnek, a hitnek a tulajdonsága, velejárója (1Tim 6,6). A boldogság teológiai, bibliai értelemben mindenképpen a hit velejárója, ami a megelégedettségben ismerhető fel az emberek között. Tehát nem pénzfüggő, nem GDP függő, nem karrierfüggő, hanem transz-materiális érték, hitfüggő, Isten-függő nem materiális érték. (Az Újszövetségben, az evangéliumokban a megelégedettség szó tizenegyszer fordul elő. Az ezzel összefüggő boldogság = makariosz szó több, mint 50x!). Az Újszövetség így akár a transz-materiális vagy pre-materiális boldogság manifesztumának, a megelégedés kiáltványának, Manifestum Pauli-nak is tekinthető.
A boldogság 20. századi, nem teológiai meghatározásai
 
Mindez a rövid teológiai kitekintés annyiban volt szükséges, hogy belássuk: milyen elképesztő konszonanciák, évezredeket áthidaló, összekapcsoló hasonlóságok, sőt egyezésekvannak a különféle boldogság-értelmezések között. Az egyéni és nemzeti boldogságnak többféle meghatározása létezik. Legismertebb, s talán legáltalánosabban elfogadott meghatározása az SWB rövités mögött rejlő „Subjective Well-Being”, azaz egyéni jóllét. A fentebb kitett grafikon megalkotója, az amerikai Edward F. Diener (szül. 1946) és munkatársai voltak azok, akik kutatták a személyes jóllét értelmi és érzelmi feltételeit. Szerintük az boldog, az egyénileg megelégedett, aki kielégítőnek találja az életét, pozitív érzelmeket gyakran, negatív érzelmeket ritkán él meg. Szondy Máté (szül. 1979) magyar klinikai szakpszichológus szerint az egyéni jóllét három összetevője: 1) elégedettség az élettel, 2) a pozitív érzelmek magas szintje, 3) a negatív érzelmek alacsony szintje. Van, aki két fogalomra bontja a boldogságot (Wattermann, Ryan-Deci). Az eudémonikus boldogság az, amikor a tevékenységek okoznak örömet. A hedonikus boldogság az, amikor a szükségletek kielégítése okoz örömet.
Nemzetek boldogságszintjei – vezetnek a protestáns országok, de hazánk a 84!
Az adatok 1995-ből származnak! A szubjektív boldogság-elemzés mellett nagy irodalma, még inkább jelentősége van a nemzetek boldogságszintjének, megelégedettségének, tehát belső kiegyensúlyozottságának, teljesítményeinek,esetleg robbanásveszélyes konfliktusainak. Ezek a kutatások még inkább alátámasztani látszanak azEasterline vagy a Páli Paradoxont, (közvetve ismételtennagy cáfolatát hozva az évtizedeken át sulykolt kommunista ideológiai demagógiának, mi szerint a lét határozza meg a tudatot. Abszolút nyilvánvalóvá téve, hogy a tudat határozza meg, befolyásolja döntően a létviszonyokhoz történő emberi viszonyulástmagatartás formáit!)A nagyvilágban folyó értékkutatások egyik jelentős nemzetközi központja, a World Values Survey 2006. évi felmérése szerint a világ legboldogabb országai: Puerto Rico és Mexikó, majd utánuk következik néhány klasszikus protestáns ország: Dánia, Izland, Svájc, Észak-Írország, Írország. Az Easterlin-paradoxonnak megfelelően, mintegy alátámasztásként, a világ leggazdagabb, legbefolyásosabb országai nincsenek az első tízben! Az USA a 15., Nagy-Britannia a 25., Németország és Franciaország a 26-27. helyen áll. Az sem véletlen, hogy a klasszikusan protestánsskandináv országok, de a katolikus Latin-Amerika egyes országai is az elsők között találhatók. Egy másik, az élettel való elégedettség 10 fokú skáláján meglepően, de az Easterline és a páli koncepciónak megfelelően az első helyen Costa Rica áll (8,5 pont), utána a protestáns Dánia következik (8,3), majd az ugyancsak protestáns Izland (8,2), és a túlnyomóan még mindig protestáns Svájc (8,0). Döbbenetes, és komoly vizsgálódás kérdését képezheti: hazánk 5,5 pontos elégedettségi mutatóval miért foglal helyet a „boldogtalanabb” nemezetek sorában, a 84. helyen – 1995-ben?!
Posztmateriális értékek – ismét protestáns „vezetés”
A mellékelt ábra az 1995. évi nemzetközi anyagi helyzet és a történelmi örökség alapján vázolja fel a világtérképet. Ugyanis az egyéni és a nemzeti szintű boldogságkutatással foglalkozó vizsgálódások azt mutatták ki, hogy nem a gazdasági, hanem a kulturális, nem az anyagi, hanem a szellemi javak és értékek dimenziójában kell keresni a boldogság meglétének vagy hiányának az okát.
Az sem véletlen, hogy éppen a holland protestáns alapítású egyetem, a Michigan University nagyszerű professzora, Ronald F. Inglehart (szül 1934) és munkatársai kezdték el a poszt-materiális értékek kutatását. A világ országait ők a kulturális aspektusok alapján külön csoportokba foglalták, a gazdasági és a szubjektív jólléti értékek alapján. A fentmellékelt ábra világosan mutatja, hogy a történelmi örökség és az anyagi helyzet alapján élesen elkülönülnek egymástól a volt szocialista országok és a történelmileg protestánsként nyilvántartott országok: USA, Svájc, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Észak-Írország, Izland, Britannia, Németország, de itt van a már sokkal vegyesebb Új-Zéland, Ausztrália, Kanada is. Szorosan hozzájuk zárkózik fel Itália, Franciaország, Japán, Ausztria…
(Folytatjuk az Inglehart-féle értéktengellyel, ami a világ országainak az elhelyezkedését mutatja az értéktérképen, részben világvallások szerinti elosztásában, majd a hazai helyzet rövid áttekintése következik)…

 

Öt kenyér és két hal

toll„És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.” (Mt 14,19)

Nemrégiben az egyik bevásárlóközpontnál egy koldus pénzt kéregetett, s amikor valami aprót adtam neki, még legalább egy annyit akart kérni. Szintén az elmúlt napokban történt az is, hogy egy kéregető mindenféle szemrebbenés nélkül 15 lejt kért. Elcsodálkoztam. Régebben egy koldus örült az alamizsnának. Ma már ő akarja diktálni, hogy az adományozó mennyit adjon. Mindez az egyre inkább jellemző telhetetlenségről árulkodik. Nem elég egy falat kenyér és egy pohár víz, kalács és bor kell az asztalra.

De most képzeletben térjünk át a Jézus korába, amikor még szerényebb volt az emberiség. A Bibliában arról olvasunk, hogy a betegek egy részének meggyógyítása után Jézus elegendő élelmet nyújtott ötezer férfinak, valamint az asszonyoknak és gyermekeknek. A tanítványok haza akarták bocsátani a sokaságot, mert nem volt mit adniuk nekik.  Jézus azonban csodát tett. A keveset is megsokasította. A Jézus szavait örömmel hallgató népnek pedig bőséges volt, amit kapott. Ez két dolgot üzen ma számunkra: egyrészt Jézus bármikor csodát tud tenni, másrészt, aki Jézust tiszta szívvel követi, az megelégszik azzal, amit tőle kap. A te szívedet átjárja-e vajon a hála? Örülsz-e mindannak, amit tőle megkaptál, vagy sokkal többet követelsz tőle? Ámen!

Imádság: Atyám, légy áldott a mindennapi eledelért és a velünk tett apró csodákért. Tégy most hálássá minden emberi szívet. Tápláld az éhezőket, drága igéddel gazdagítsd a lelki szegényeket! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Mesehősök és filmszereplők

A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközségben immár hagyománnyá vált a vallásórások farsangi mulatsága, melyet a gyermekek február környékén már nagyon izgatottan várnak. Az idei farsangi mulatságra február 9-én gyűltek össze.

1kr3

A megérkezést követően hamarosan sor került a jelmezek bemutatására. Ötletes jelmezek voltak, ezért minden gyermek könyvjutalmat és emléklapot kapott.  Ez alkalommal sem maradtak el az egyéni- és csoportos ügyességi játékok és versenyek, amiket a gyerekek nagyon élveztek. Az egyik legizgalmasabb játék a pinyata szétverése volt, ami sok édességet rejtett. Pihenésként kézügyességüket tehették próbára a gyermekek, mókás bohócokat készítettek. A szervezők meglepetésekről és harapnivalóról is gondoskodtak. Tolnay István lelkész és Tolnay Adrien munkáját ezúttal is Bencze- Kádár Orsolya segédlelkész, valamint Holló Éva és Suhó Andrea óvónők segítették.

 

33 elemet

MEGHÍVÓ – Válts irányt! IKE Fesztivál

Az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE) idén negyedik alkalommal szervezi meg a Válts irányt! IKE Fesztivált. Az IKE Fesztiválra 2018. augusztus 14–18. között kerül sor a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.

kep

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület felkérést kapott az IKE részéről, hogy támogassa mint társszervező a Válts Irányt! IKE Fesztivált és Egyházkerületünk szívesen tesz eleget ezen felkérésnek.

Az IKE Fesztivál az erdélyi magyar keresztyén fiatalok egyetlen fesztivál jellegű nyári találkozója, amelyet 2011-ben szervezett meg először az Erdélyi IKE, Szovátán. A kétévente sorra kerülő fesztivál folyamatos növekedése is azt jelzi, hogy Erdélyben az ifjúságnak szüksége van a találkozásra és a megerősítésre. Hisszük azt, hogy a nagyváros és a szórványban élő magyar református fiatalok szellemi épülésében a fesztivál egy kapocs tud lenni.

Az idei fesztivál mottója Látható, láthatatlan. A reformáció ötszázadik emlékéve után a tavalyi hangulatot és lendületet kívánjuk tovább vinni a fiatalok körében. A rendezvény célja a közösségi élmény megteremtése, kiindulva a nyitó istentisztelettől, az 1Sám 16,7b  alapján, „Az ember azt nézi, ami szem előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van” a hét folyamán több előadáson különböző korosztály számára, eljutva a szombati záró alkalomhoz és közös úrvacsorázáshoz, amelynek alapja az emmausi tanítványok példázata, akik a kenyér megtörésekor ismerik fel Jézust. Az egész hetet arra élezzük ki, hogy egy látható közösségnek a tagjai vagyunk, ki-ki a maga gyülekezetében, de egy még nagyobb és néha láthatatlan közösségnek is tagjai, az Isten országának. Nagy örömünkre szolgálna, ha jelenlétével megtisztelné és gazdagítaná egyházunk ifjúsági fesztiválját. A fesztivál programjáról, szálláslehetőségekről a www.valtsiranyt.ro oldalon informálódhat.

Életére és szolgálatára Urunk gazdag áldását kívánva,

Üdvözlettel,

Csűry István                                                                Jobb Domokos

püspök                                                                  ifjúsági előadótanácsos