Tizenkettedik egyházi farsangi bál Érkőrösön

Február 10-én, szombat este került sor az érkőrösi kultúrotthonban, a helyiek életében már jelentős hagyománnyal bíró farsangi bál megszervezésére.

A rendezvényre való előkészületek már napokkal előtte megkezdődtek. Az egyházközség nőszövetsége és presbitériuma igyekezett eleget tenni, hogy a szombat esti alkalom is, az elmúlt évekhez hasonlóan sikeres rendezvény legyen. A célkitűzés az volt, hogy a részvevők jól érezzék magukat, a jó hangulatot szolgálta az élőzene, a nőszövetség által készített és felszolgált töltött káposzta és farsangi fánk. Ezenkívül díjaztuk a jelmezbe öltözött gyerekeket és számos tombolanyeremény is kisorsolásra került. Megható pillanat volt, hogy az ünnepség keretében a gyülekezet nőszövetsége köszöntötte egyik tagját, Nagy Juliannát hatvanadik születésnapja alkalmából. Az ünnepelt váratlan meglepetésként fogadta a virágot és a köszöntést.

A rendezvényen több mint kétszázan vettek részt, nemcsak érkőrösiek, hanem a szomszédos településekről is jelentős számban. Az egyházközség vezetősége ezúton köszöni meg a részvételt, és a rendezvény által összegyűlt támogatást.

Szabó Sándor

 

Imahét Börvelyben

Február 19-25. között tartják Börvelyben az imahetet. Az istentiszteletek este 6 órakor kezdődnek. A szervezők nagy szeretettel várják a kedves híveket felekezeti hovatartozástól függetlenül.

Hétfőn Dobai Zoltán ákosi lelkipásztor, kedden Máthé Loránd Árpád dobrai lelkész, szerdán Dr. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor, csütörtökön Pálffy Tamás Szabolcs unitárius lelkész, pénteken Mészáros Mihály szamosdobi lelkipásztor, szombaton pedig Tőtös Beáta hadadi lelkész viszi az evangélium örömhírét a börvelyiek templomába. Vasárnap úrvacsoraosztás istentisztelettel zárul az imahét, melyen Kátai Tibor lelkipásztor hirdeti az Igét, az úrvacsoraosztásban Sebestyén Elek Előd lelkész segít majd. A résztvevők nemcsak tartalmas prédikációkat hallgathatnak meg az istentiszteleteken, hanem estéről estére az ifjak szavalatait és Kun Béla kántor vezénylésével a gyülekezet kórusának énekeit is.

 

A kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására buzdít a református egyház

A Magyarországi Református Egyház (MRE) elnöksége a Minority SafePack, azaz a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírására buzdít – közölte az MEE kommunikációs szolgálata szerdán az MTI-vel.

    “Az MRE elnöksége kéri, hogy a kezdeményezés aláírásával segítsünk együtt az elszakított területeken élő magyarságon” – írták.
    Úgy fogalmaztak: “nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority Safe Pack, ugyanis a kezdeményezés jelenleg az egyetlen olyan eszköz, ami segíthet abban, hogy a nyelvi és etnikai jogaik gyakorlásában akadályozott, hátrányosan megkülönböztetett nemzeti kisebbségek számára az Európai Unió védettséget biztosítson”.
    A közlés szerint a határon túl élő magyar embereket és közösségeket számtalan jogsértés éri. Az Európai Unióban egyelőre nincs átfogó kisebbségvédelmi szabályozás, pedig nagyjából 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez. Egész Európát tekintve – a 47 államban – összesen 340 történelmi kisebbség él, létszámuk meghaladja a 100 milliót, vagyis minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. 
    A Minority SafePack célja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el konkrét jogi szabályozást a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. “Ha a kezdeményezés nyomán elegendő mennyiségű aláírás gyűlik össze, az segíthet a határon túl élő magyar testvéreink helyzetén” – olvasható a közleményben.
    Hozzátették: a szervezőknek 2018. április 3-ig kell összegyűjteniük legalább egymillió aláírást hét uniós tagállamból. A kezdeményezéshez papíralapon, illetve online is lehet csatlakozni a www.jogaink.hu oldalon keresztül – közli az MTI.

 

Imahét Tasnádszántón és Érszodorón

Ökumenikus imahetet tartottak Tasnádszántón és Érszodorón február 4-11. között. Az imahét nyitó istentiszteletén Paniti Zoltán lelkipásztor hirdette Isten igéjét.

bizhub18020514270_1

Hétfőn Paniti Eszter nyugalmazott lelkipásztornő prédikációját hallgathatták meg a hívek, kedden Tóth Attila tasnádszántói római katolikus plébános, szerdán Perse Vasile ortodox parókus lelkész, csütörtökön Tukacs József Nagykároly-belvárosi lelkész, pénteken Fülöp János érszakácsi lelkipásztor, szombaton pedig Pakulár István tasnádi lelkész hirdette az evangéliumot. Az imahetet Paniti Eszter lelkésznő igehirdetése zárta. A hívek örömmel vettek részt az imaheti alkalmakon, nemcsak reformátusok hanem római katolikusok és ortodoxok is. Szerda este „ökumenikus szeretetvendégséget” tartottak a tasnádszántói reformátusok imatermében, melyen szép számban részt vettek más felekezetűek, ugyanakkor jelen voltak az egyház lelkes támogatói és a presbiterek is.  Az imahéten résztvevők egy-egy emléklapot kaptak, melyeken az alábbi igevers olvasható: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből…, és a te felebarátodat, mint magadat”. (Lk 10,27)

Scan

Egyháztörténet presbiterekről presbitereknek

Harmadik alkalommal gyűltek össze a nagykárolyi egyházmegye presbiterei Ákoson, hogy ismereteiket gazdagíthassák, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanárai által számukra tartott képzésen.

DSC_0014 (21)

A jelenlévők meghallgathatták Nagy Sándor lelei lelkipásztor igehirdetését. A lelkész a Jézussal való kapcsolatteremtés fontosságát emelte ki.  Időt kell szánni Jézus követésére – hangsúlyozta. Sokszor dilemmát okoz az, hogy mennyi időt töltsünk Jézus követésével és a családdal. Az anyaszentegyházban sokszor nehézségekbe ütközünk. Arra bíztatta a presbitereket, hogy visszatérve a gyülekezeteikbe ne hátráljanak meg, hanem tartsanak ki a rájuk bízott feladatok elvégzésében.

Dr. Dienes Dénes egyháztörténeti előadásában beszélt a püspöki és presbiteri tisztség múltjáról, ugyanakkor ismertette a református egyházszervezet kialakulását magyar nyelvterületen. Beszélt a presbitériumok helyzetéről és szerepéről. Tárgyalta a modernkori presbitériumok megalakulásának néhány szempontját, ugyanakkor beszélt a reformációról és annak hatásairól.

33 elemet

Fotó: Póti Tibor, Sebestyén Elek Előd és Tar Csaba

Farsangi mulatság Tasnádon (képriport)

22 elemet

Forrás: Tasnádi Református Egyházközség facebook oldala

Házasság vasárnapja Nagykárolyban

Nagykárolyban ötödik alkalommal tartották meg a házasság vasárnapját. A kertvárosi reformátusok ünnepi istentiszteletén Bartha Zsuzsanna unitárius lelkésznő beszélt a házasság fontosságáról ma délelőtt.

IMG_0332

Az igehirdető felsorolt néhány tényezőt, ami szétválaszthat egy házasságot, ugyanakkor olyan érveket is felsorolt, melyek a házasságok megmentésében segítenek. Elmesélte, hogy annakidején az erdélyi szász közösségekben például egy-egy válni készülő párt három hétig zártak egy szobába, s az együtt töltött idő, az egymásra való figyelés megmentette a házasságokat. Ma pedig ott tartunk, hogy az ember feljogosítva érzi magát arra, hogy még boldogabb legyen, s ez délibábként, hamis illúziókat támaszt benne arról, hogy valaki mással jobban élhetne. A házasságot tönkre teheti a személyes kritika, a megvetés, a védekezés és a falazás (elszigetelődés).  A házasság működését segíti az odaszánás, egymás jól ismerése, a szeretet és csodálat őszinte kifejezése. „A házasságnak legyen közös, célja, értelme, és legyen egy közös megegyezés arról, hogy hogyan viszonyulunk Istenhez. Lélek, spiritualitás, vallásosság nélkül minden, csak szövetségként kötött házasság hamvába hull. Mindenféleképp szükséges az, hogy Isten felé induljunk el” – fogalmazott a lelkésznő.

Az istentiszteleten köszöntötték mindazokat, akik ezüst- és aranylakodalmukat ünnepelték nemrégiben vagy ünnepelni fogják a közeljövőben. Tolnay István esperes az úrasztalánál Isten áldását kérte ezekre a házaspárokra. A Pro Ecclesia vegyeskórus tagjai csodálatos énekeikkel tették szebbé az ünnepet, ami a gyülekezeti teremben szeretetvendégséggel ért véget.

A házasság hetét tizenegyedik alkalommal rendezik meg a keresztyén egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával a Kárpát-medence számos magyar lakta településén. Az idén a magyarországi családok éve programjaihoz kapcsolódó rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a házasságban problémákkal szembesülőknek.

12 elemet

Mesehősök és filmszereplők

A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközségben immár hagyománnyá vált a vallásórások farsangi mulatsága, melyet a gyermekek február környékén már nagyon izgatottan várnak. Az idei farsangi mulatságra február 9-én gyűltek össze.

1kr3

A megérkezést követően hamarosan sor került a jelmezek bemutatására. Ötletes jelmezek voltak, ezért minden gyermek könyvjutalmat és emléklapot kapott.  Ez alkalommal sem maradtak el az egyéni- és csoportos ügyességi játékok és versenyek, amiket a gyerekek nagyon élveztek. Az egyik legizgalmasabb játék a pinyata szétverése volt, ami sok édességet rejtett. Pihenésként kézügyességüket tehették próbára a gyermekek, mókás bohócokat készítettek. A szervezők meglepetésekről és harapnivalóról is gondoskodtak. Tolnay István lelkész és Tolnay Adrien munkáját ezúttal is Bencze- Kádár Orsolya segédlelkész, valamint Holló Éva és Suhó Andrea óvónők segítették.

 

33 elemet

MEGHÍVÓ – Válts irányt! IKE Fesztivál

Az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE) idén negyedik alkalommal szervezi meg a Válts irányt! IKE Fesztivált. Az IKE Fesztiválra 2018. augusztus 14–18. között kerül sor a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.

kep

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület felkérést kapott az IKE részéről, hogy támogassa mint társszervező a Válts Irányt! IKE Fesztivált és Egyházkerületünk szívesen tesz eleget ezen felkérésnek.

Az IKE Fesztivál az erdélyi magyar keresztyén fiatalok egyetlen fesztivál jellegű nyári találkozója, amelyet 2011-ben szervezett meg először az Erdélyi IKE, Szovátán. A kétévente sorra kerülő fesztivál folyamatos növekedése is azt jelzi, hogy Erdélyben az ifjúságnak szüksége van a találkozásra és a megerősítésre. Hisszük azt, hogy a nagyváros és a szórványban élő magyar református fiatalok szellemi épülésében a fesztivál egy kapocs tud lenni.

Az idei fesztivál mottója Látható, láthatatlan. A reformáció ötszázadik emlékéve után a tavalyi hangulatot és lendületet kívánjuk tovább vinni a fiatalok körében. A rendezvény célja a közösségi élmény megteremtése, kiindulva a nyitó istentisztelettől, az 1Sám 16,7b  alapján, „Az ember azt nézi, ami szem előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van” a hét folyamán több előadáson különböző korosztály számára, eljutva a szombati záró alkalomhoz és közös úrvacsorázáshoz, amelynek alapja az emmausi tanítványok példázata, akik a kenyér megtörésekor ismerik fel Jézust. Az egész hetet arra élezzük ki, hogy egy látható közösségnek a tagjai vagyunk, ki-ki a maga gyülekezetében, de egy még nagyobb és néha láthatatlan közösségnek is tagjai, az Isten országának. Nagy örömünkre szolgálna, ha jelenlétével megtisztelné és gazdagítaná egyházunk ifjúsági fesztiválját. A fesztivál programjáról, szálláslehetőségekről a www.valtsiranyt.ro oldalon informálódhat.

Életére és szolgálatára Urunk gazdag áldását kívánva,

Üdvözlettel,

Csűry István                                                                Jobb Domokos

püspök                                                                  ifjúsági előadótanácsos

 

 

 

Szaniszlón lesz az egyházmegyei kórustalálkozó

Kedves Énekkarosok és Kántorok!
 …
Már kezdhetünk készülni az idei egyházmegyei kórustalálkozóra:
Időpont: május 27., Szentháromságvasárnap délután
Helyszín: Szaniszló, ref. templom
Mivel kell készülni? 3 énekkari mű, lehetőleg a Magyar Ref. Énekeskönyv valamelyik énekének a feldolgozása + összkari mű: M. Paul – H. Schneiders: Jézus a fény. (Megtalálható: Énekeljünk az Úrnak!, Magyarországi Baptista Egyház, Bp, 1995 kiadványban). Javaslat: 1. vsz.: női kar, 2. vsz.: férfi kar, refrén: mindenki.
Geréb Miklós zenei előadó
Megjegyzés: A kotta pdf-formátumban letölthető itt.
Jezus-a-feny-kotta-page-001 Jezus-a-feny-kotta-page-002

Imahét Lelében

Ezen a héten tartják Lelében az imahetet. Az istentiszteletek este 6 órakor kezdődnek. A szervezők nagy szeretettel várják a kedves híveket.

Vasárnap Csürös Róbert gyakornok lelkész hirdette Isten igéjét, hétfőn pedig Szász Bálint Róbert, a Zilahi Református Egyházmegye esperese prédikált. Kedden Kiss Miklós szilágyzoványi lelkész, szerdán Kiss József szatmárpálfalvi lelkipásztor, csütörtökön Szabóné Varga Szidónia cégénydányádi lelkésznő, pénteken Barabás Attila völcsöki lelkipásztor, szombaton pedig Fülöp János érszakácsi lelkész viszi az evangélium örömhírét a leleiek templomába. Vasárnap úrvacsoraosztás istentisztelettel zárul az imahét, melyen Nagy Sándor lelkipásztor hirdeti majd az Igét. A résztvevők nemcsak tartalmas prédikációkat hallgathatnak meg az istentiszteleteken, hanem a gyermekek és ifjak műsorát is, akik ezáltal teszik gazdagabbá az imaheti estéket.

lele

„Éltető sodrásban” – Házasság hete 2018

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztyén egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. Az idén a családok éve programjaihoz kapcsolódó országos rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a házasságban problémákkal szembesülőknek. A házasság hete 2018-as házaspár arca Zámbori Soma színművész és felesége, dr. Fazekas Rita.

A házasság hete központi programjainak fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.

A házasság hete központilag szervezett programjai:

Február 11., vasárnap, 9:30:
Nyitó istentisztelet. Veszprémi Református Egyházközség, Újtemplom (8200 Veszprém, Kálvin J. park 1.). Igét hirdet: Steinbach József püspök.

Február 12., hétfő, 18 óra:
A mézeshetektől Micimackóig. Fergeteges kvízjáték nem csak házasoknak Bartha Álmos nemzetközi kvízmester, a QuizNight Bajnokságok alapítója vezetésével.
(Aranytíz Kultúrház, Tolnay Klári Színházterem, 1051 Budapest, Arany János u. 10.)

Február 13., kedd, 18 óra:
Őszintén a házasságról – Páratlan beszélgetés közismert párokkal
Résztvevők: Zámbori Soma színművész és felesége, dr. Fazekas Rita – a házasság hete idei arcai; Szandi (Pintácsi Alexandra) énekes és férje, Bogdán Csaba; Győri Virág, a Family magazin főszerkesztője és férje, Győri Tamás József. Moderátor: Stumpf Kata, az M2 Petőfi TV szerkesztő riportere.
(ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Aula Magna, 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.)

Február 14., szerda, 18 óra:
Áldással egybekötött zenés istentisztelet a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate kórusának közreműködésével. Vezényel: Sapszon Borbála
(Deák téri evangélikus templom, 1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.)

Február 15., csütörtök, 10 óra:
Család és karrier? Konferencia a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében. A program regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a www.haromkiralyfi.hu oldalon lehet.
(Magyar Tudományos Akadémia, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Február 16., péntek, 18 óra:
Teljesen idegenek (feliratos olasz film) – Filmvetítéssel egybekötött beszélgetés Zámbori Soma színművésszel és feleségével, dr. Fazekas Ritával, a házasság hete 2018-as arcaival Süveges Gergő, az MTVA Kossuth rádió műsorvezető-szerkesztője moderálásával.
A program regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a www.hazassaghete.hu oldalon lehet.
(Cinema City Aréna, 14-es terem, 1087 Budapest, Kerepesi út 9.,)

Február 17., szombat, 17 óra:
A kapcsolódó ember. Komjáthy Károly házasságterapeuta előadása.
(TIT Stúdió, 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6.)

Február 18., vasárnap, 18 óra:
Záró szentmise a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Templomban.
A szentmisét bemutatja és homíliát mond Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke.
(V. ker., Március 15. tér 2.)

Forrás: parokia.hu

A magyar kormány 630 millió forinttal támogatja a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet

parlamentA magyar kormány egy tavalyi döntése értelmében 630 millió forinttal támogatja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület különböző fejlesztési terveit, amelyek szociális és oktatási intézmények, valamint közösségi és hitéleti célok támogatására irányulnak – jelentette ki Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Nagyváradon.

A helyettes államtitkár résztvett azon a sajtótájékoztatón, amelyen Csűry István püspökkel együtt számoltak be a tervekről. Fülöp Attila az MTI-nek telefonon elmondta: a 630 millió forintos támogatásból 150 milliót szociális intézményekre, 80 milliót oktatási intézményekre, és 400 millió forintot hitéleti és közösségi tevékenységekre fordítanak.
A beruházások közül kiemelte a szatmárnémeti Láncos templom felújítását, amelyre 30 milliót fordítanak, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium korszerűsítését, amire 35 millió forintot költenek, illetve 90 millió forintot fordítanak a nagykárolyi Kálvin-központ befejezésére. Emellett hét egyházmegyei központot létesítenek 280 millió forintból.
A helyettes államtitkár elmondta, 2011 és 2017 között körülbelül 3,7 milliárd forinttal támogatta a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. 
Fülöp Attila hangsúlyozta: egyrészt természetes ez a támogatás, hiszen a királyhágómelléki egyházkerület sokat tesz a külhoni magyarságért, ugyanakkor nem olyan természetes, ha azt vesszük figyelembe, hogy Európában naponta zárójelbe kerülnek azok a keresztény értékek, amelyek megtartották ezt a kontinenst annak ami. Hangsúlyozta: ebből a szempontból Közép-Európa és Magyarország a saját útját járja, hiszen a magyar kormány együttműködést keres az egyházakkal, ami építi a közösségeket, megtartja a magyarságot magyarnak és kereszténynek.
Csűry István püspök azt emelte ki, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerül fenntartani a református egyház helyi szeretetszolgálatát, a diakóniai munkát, amely azt követően került nehéz helyzetbe, hogy a román kormány megvonta a szociális támogatást a romániai egyházaktól. Így folytatni tudják például az árvaházak, az öregotthonok működtetését, és foglalkozni tudnak a mozgássérültek és a roma gyerekek problémáival. 
A püspök köszönetét fejezte ki a támogatásért, utalva arra, hogy – mint fogalmazott – “amit álmunkban hordoztunk, most meg tudjuk  valósítani a magyar kormány támogatásával a jövő nemzedékek örömére” – közli az MTI.

 

Imahét Magyarcsaholyban

Ezen a héten tartják Magyarcsaholyban az imahetet. Az istentiszteletek este 6 órakor kezdődnek. A szervezők nagy szeretettel várják a kedves híveket.

Hétfőn Filep Attila Csaba kisnyégerfalvi lelkész hirdeti Isten szent igéjét, kedden Kovács József szatmárhegyi lelkész, szerdán Darabon Tibor ottományi lelkipásztor, csütörtökön Mihály Lehel István szamoskrassói lelkész, pénteken Vargha Levente bősházi lelkipásztor, szombaton pedig Lucza István Attila Sarmaság-Bányatelepi lelkész viszi az evangélium örömhírét a magyarcsaholyiak templomába.

templom

Dobrai időutazás az esztováta mellett

A fonás, szövés húsz-harminc évvel ezelőtt hétköznapi tevékenység volt a dobrai asszonyoknak. A már-már feledésbe merült mesterséget a nőszövetség tagjai elevenítik fel; felállították az esztovátát, s a fiatalok az idősebbektől lesik el a szövés titkait.

A szövés ötlete már rég megfogalmazódott a nőszövetség tagjaiban, azonban a megvalósításra 2018-ig várniuk kellett. Most azonban azt tapasztalták, hogy az idősebb asszonyok szeretnek szőni, csak nem szakítanak rá időt. A szövés előkészületei január elején kezdődtek, akkor az adományba kapott pamutcérnát gombolyagba tekerték, majd következett a „pamut vetése”, s legvégül az általános iskola egyik tantermében felállították az esztovátát (szövőszéket). Minden munkafázisnak megvolt a maga nehézsége, szépsége, hiszen igazi közösségformáló tevékenységgé érett a szövés. A munkálatokból minden generáció kivette a részét, és mindenki igyekszik munkájával hozzájárulni a szövéshez. „A szövés régen Dobrán egy hétköznapi tevékenység volt, az asszonyoknak szőniük kellett, hogy a családnak legyen mibe öltöznie, de a háztartásban, a lakás díszítésében is a szőtteseket használták. Régen a szövés anyáról leánygyermekre szállt, a generációk átörökítették ezt a mesterséget, manapság azonban egyre ritkábban kerül elő az esztováta, így egyre kevesebben ismerik a szövés mesterségét, egyre kevesebb fiatalnak volt lehetősége megtanulni. Mivel Dobrán a szövésnek hagyománya van, nem lenne szabad hagynunk kihalni ezt a tevékenységet. Van néhány idősebb asszony, aki jól ismeri a szövés rejtelmeit, s mi, a fiatalabbak közül néhányan szívesen megtanulnánk ezt a mesterséget” — meséli Makri Mónika helybéli pedagógus, a nőszövetség elnöke, akitől megtudtuk, hogy a most elkészített szőttessel egy templomot fognak „felöltöztetni”, azaz a piros virágmintás falvédők a templom padjaira, karzatára fognak kerülni. Jelenleg a templomban található terítők mintáját szövik.

Egy nap alatt körülbelül 10 virágminta, azaz mintegy másfél méter szőttes készül, így a szükséges szőttest körülbelül két hónap alatt gyártják le. A január elején elkezdődött közösségi munkából minden korosztály kiveszi a részét, s azok is szívesen jelen vannak a szövőszék körül, akik nem tudnak szőni. Akik nem a legjáratosabbak a szövésben, a pamutszálak gombolyaggá tekerésében segédeznek, a fiatalok pedig igyekeznek a szövés minden mozzanatát, minden technikáját ellesni az idősebbektől, mondta Suhó Erika óvónő, nőszövetségi tag. Kiderült, hogy Dobrán a szőttesek készítése azért is volt fontos régen, mert a hozományhoz hozzátartoztak a szőttesek, pokrócok, törölközőkendők, konyhakendők is. A folyamatot a gyülekezet lelkésze, Máthé Lóránd Árpád is figyelemmel követte, míg felesége, Máthé Tünde minden szabadidejét arra áldozza, hogy a lehető legjobban elsajátítsa a szövés titkait.

Szövés, fonás

Az iskolateremben felállított szövőszéken minden hétköznap felváltva dolgoznak a serény asszonyok. A teremhez közeledve kedélyes beszélgetés és a szövés jellegzetes zaja szűrődik ki. Belépve három asszony az esztováta körül serénykedik, s kívülállók számára furcsa mozdulatokat végeznek. Szinte kérdezés nélkül kezdenek mesélni arról, hogy 20–30 évvel ezelőtt még gyakori volt, hogy télen otthon szőttek az asszonyok. Mára már nem igazán szőnek, legutóbb körülbelül tíz éve állították fel az esztovátát, amikor az egyház számára szőtték a falvédőket. A vászonból szedett csíkos, bársonycsíkos, parasztcsíkos, kockás és varrottas kendőket, abroszt, falvédőt, zsákokat, pokrócokat, vőfélykendőket szőttek, de az ’50-es évek idején még az ágyneműt is vászonból szőtték, mivel nagy hiány volt vászonneműből. A beszélgetés során kiderül, hogy a szövés nem egyszerű feladat, oda kell figyelni minden mozdulatra, a sorrendre, a színekre, és folyamatosan számolni kell, hogy a szimmetrikus minta jól kialakuljon a fehér vásznon. Jókedvűen idézték fel, hogy ki miért és mikor szőtt utoljára — volt, akinek zsákra, kendőre volt szüksége, és olyan is volt, hogy egyik kedves családtagja kérésének eleget téve szőtt valaki —, de gyerekkori emlékeikről is szívesen meséltek, s elismerték, hogy a vászoning nem volt túl kényelmes viselet, hiszen nemegyszer kikezdte a nyakukat.

Ezután ismertették az esztováta minden részét. A szövőszék a vászon készítésére szolgáló szerkezet, amelynek fő alkatrésze a készülő szövet hosszanti fonalainak síkját szálanként két, esetleg több részre egyetlen mozdulattal szétválasztó berendezés, a nyüst. Fontos szerepet tölt be a szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgáló borda is. A fonalat, ill. a vásznat tároló hengerek, a nyüstök és a lábítók, valamint a borda tartására az esztovátának kerete, állványa van. Ezenkívül a szövőszéket a végfa, álló fa, lába, ülődeszka, keresztfa, bordahaj, nyüst függő, kis tekerő, nagy tekerő, feszítőfa, akasztószeg, bordahajtó rúd, nyüsttartó rúd, csüllő, talp, zuboly és vetélő alkotják. Szövés közben minden mozdulatnak megvan a maga szerepe, ezért ajánlatos legalább három asszonynak egyszerre jelen lenni.

Az asszonyok elmesélték, hogy a kommunizmus előtt a pamut alapját, a kendert is megtermelték családjuk számára a dobraiak, majd a kollektivizálással felhagytak ezzel a tevékenységgel, akkor normában kellett a kendertermesztéssel foglalkozzanak. Ez úgy történt, hogy tavasszal elvetették a kendermagot, majd augusztusban az érett kendert kinyűtték vagy sarlóval levágták. Ezután hagyták száradni, kévékbe kötötték, pukkba rakták, majd a a megszárított kendert kicsépelték, ledörzsölték róla a levelét és a gubóját. A kicsépelt növényt kévébe kötötték, cserepcsípbe fogták, majd tíz napig áztatták a Kraszna folyóban. Ezután következett a kender kivetése, a hazaszállítása s az udvaron történő szárítása. A napon kendertörővel, tilóval megtörték, hogy kihulljon a pozdorja, majd megdörzsölték, hogy puha legyen. Megtilolták, hogy egyenesedjen ki a szála, majd gerebenen meghúzták. Szétválasztották a szépszöszt a csepűtől. Ezután feltépték a szépszöszt és a csepűt is, kerekre felgömbölyítették, s így felkerülhetett a guzsalyra. A szépszöszből vékony fonalat fontak, ez lett a kendő, ruhanemű és lepedő alapanya, míg a csepűből vastagabb fonal lett, ebből zsákot, vastag lepedőt, pokrócot szőttek. Az orsóról a fonalat felmotollálták, erről leszedték láncszemre, összekötözték és feltették a gerendára száradni. Száradás után lúgos oldatban megszapulták a fonalat, szövés előtt vetilőn megvetették, bordába és nyüstbe fogták, így került fel az esztovátára.

Fekete Anna a helyszínen be is mutatta, hogyan fontak orsóval fonalat a guzsalyra tekert szöszből. Lehetőségünk adódott ugyanakkor megismerni a csüllőt, a kerekes guzsalyt, a vilizneket (el nem szőhető fonalmaradék), s ezeket kézbe véve az az érzésünk támadt, hogy visszamentünk az időben, és a külvilágot kizárva csak a fonásra, szövésre figyeltünk. Igazi varázslatnak tűnik, amint a pamutfonalakból gyönyörű mintázatú vászonkendő, falvédő kerül ki az asszonyok keze körül. Csak remélni tudom, hogy a dobrai fiatalasszonyoknak sikerül elsajátítani a szövés, fonás mesterségét, hogy aztán majd ők is továbbadhassák a most megszerzett tudást, hisz a falvédőt látva az a gondolatom támadt, hogy nekem is meg kellene tanulom szőni.

A szövő asszonyok

Fekete Anna, Gáti Julianna, Gáti Ilona, Kállai Anikó, Debreczeni Emma, Gáti Ibolya, Forgács Erzsébet, Zabolai Mária, Fülöp Julianna, Tordai Erzsébet, Sógor Marika, Gáti Erzsébet, Pákai Erzsébet, Kállai Ilona, Balogh Margit, Makri Mónika, Suhó Erika, Pongrácz Erika, Máthé Tünde, Kallós Mónika.

Forrás: frissujsag.ro

Imahét Ákoson

Az Ákosi Református Egyházközségben február 4-11. között tartják az imahetet. A következő lelkipásztorok lesznek a gyülekezet vendégei:

Nyitó alkalom: Hőgye Gál Robertó, Zsibó

Hétfő: Szilágyi Zoltán, Szilágypanit

Kedd: Keresztúri Erzsébet, Amac

Szerda: Tolnai Miklós, Szilágyfőkeresztúr

Csütörtök: Darabont Tibor, Ottomány

Péntek: Bogdán Szabolcs, Kraszna

Szombat: Balázs Zoltán, Erked

Záró alkalom: Tolnay István, Nagykároly-Kertváros

Az istentiszteletek du. 6 órakor kezdődnek. Helyszín: Siloám ház.

                              Szeretettel várnak mindenkit!

DSC_0019 (19)