Pótfelvételi vizsga alapképzésre – 2018

A pótfelvételi vizsgára jelentkezhetnek az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó férfiak, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó nők és férfiak. A jelentkezők a fent nevezett egyház megkeresztelt és konfirmált tagjai, akik rendelkeznek érettségi oklevéllel, orvosi bizonyítvánnyal.

Meghirdetett helyek száma:

  • Erdélyi Református Egyházkerület: férfiak – 6
  • Királyhágómelléki Református Egyházkerület: nők – 1 és férfiak – 2

A felvételi vizsgára való jelentkezés előfeltétele a jelölt lakhelye szerint illetékes egyházközség presbitériumától kapott ajánlás. Az ajánlóleveleket hivatali úton kell megküldeni az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának megerősítés és továbbterjesztés végett. Az ajánlólevél felterjesztésének határideje: 2018. szeptember 8.

A Protestáns Teológiai Intézet a felvételiző jelöltek számára bentlakást és étkezési lehetőséget biztosít.

További tudnivalók

REFORMÁTUS ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA

  • A júliusi felvételi vizsga után betöltetlenül maradt 6 férfi helyre lehet jelentkezni.
  • Azok a felvételizők, akik első alkalommal jelentkeznek, részt vesznek a Teológiai Intézett által rendezett előfelvételin. Az előfelvételi időpontja: 2018. szeptember 12.
  • Beiratkozás a felvételi vizsgára: 2018. szeptember 12, 9.00-15.00 óra között.
  • A felvételi vizsga időpontja: 2018. szeptember 12-13.

A felvételi vizsgával kapcsolatos részletes tájékoztató megtalálható az alábbi oldalon:

További információkért forduljon a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet titkárságához.

Tel: 0264-591-368 / 0264-592-841

Forras: proteo.hu

Csaknem ezer leszármazottja van Arany Jánosnak Nagyszalontán

Csaknem ezren kaptak értesítést Nagyszalontán arról, hogy Arany János leszármazottai. Az Arany-családfát Balogh László nyugalmazott nagyszalontai tanár állította össze a helyi református egyházközség anyakönyve alapján – közli az MTI.

A Nagyszalontán élő Gali József édesanyjának egyik őse állt közvetlen rokonságban a költővel, de Balázs Anita nagyszalontai újságíró, műsorvezető is nemrég tudta meg, hogy Arany utódja – hangzott el a híradóban.
A családfa Arany János szépapjával, a 17. században élt Arany Sámuellel kezdődik. A ma is élő rokonok emléklapot kaptak, az erről készült dokumentumot pedig hamarosan kiállítják. 
Gali József elmondta, hogy nagyon büszke arra, hogy Arany Jánosnak az egyik leszármazottja. 
A nagyszalontai Balázs Anita újságíró, műsorvezető ugyancsak nemrég tudta meg, hogy Arany János utóda. Balázs Anita elmondta, hogy amikor megcsörrent a telefon és közölték vele, hogy a költő leszármazottja, nagyon meglepődött. “Úgy gondolom, hogy ez egy kiváltságos dolog, elmondhatom, hogy Arany János vére csörgedezik az ereimben. Talán közrejátszik valóban az, hogy Arany családjából származom azzal, hogy a mindennapokban ezen a területen mozgom, a beszéddel, az írással kapcsolatos területen” – hangsúlyozta.

 

A 2018 őszi presbiterválasztások ütemterve

1.  Augusztus 26. (Új kenyér ünnepe)

– A jelölő közgyűlés első ízben való kihirdetése

2.  Szeptember 2.

– A jelölő közgyűlés másodízben való kihirdetése

− Az ügyintéző bizottságok megválasztása

3.  Szeptember 9. – Jelölő közgyűlés

4.  Szeptember 9. – A jelöltek listájának kifüggesztése

5.  Szeptember 10-12. – Óvások benyújtása

6.  Szeptember 13-16.

– Az óvások elbírálásának ideje, az elbírálások kikézbesítése

7.  Szeptember 17-19. – Az ügyintéző bizottságok határozatainak megfellebbezése

8.  Szeptember 23.

– A választó közgyűlés első ízben való meghirdetése

− A jelöltek bemutatása

9.  Szeptember 20-27.

– A fellebbezések Egyházkerületi Választási Bizottság általi elbírálása és a határozatok kikézbesítése

10.  Szeptember 30. – A választó közgyűlés másodízben való meghirdetése

− A jelöltek megkérdezése

11.  Október 7. – Választó közgyűlés

− A szavazatok összeszámlálása, az eredmény közzététele

12.  Október 8-22. – A fellebbezések benyújtása a presbitérium lelkész elnökéhez

13.  Október 23-25. – Az új Presbitérium alakuló ülése, főgondnok, gondnok megválasztása, az esetleges fellebbezések észrevételezése (Kánon 47. par.)

14.  Október 26–november 2. – A fellebbezések esperes elé terjesztése. A fellebbezésekről a legközelebbi egyházmegyei tanácsülés dönt.

15.  Október 31. – Az újonnan választott presbiterek fogadalomtétele

Forrás: krek.ro

Elkészült az új tető

Nemrégiben fogtak hozzá Magyargéresen a templom tetőszerkezetének kicseréléséhez, és Istennek kegyelméből immár végeztek is a munkálatokkal. Az Úré legyen érte a dicsőség és a hála!

Hollandokkal közösen tartják a bibliahetet

Ezen a héten tartják Börvelyben a vakációs bibliahetet, amelyen a helybelieken kívül holland fiatalok is részt vesznek. Ők már több éve rendszeresen visszajárnak Börvelybe, és mindig segítenek a szervezőknek a foglalkozások megtartásában.

A bibliahetet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyári gyermekmissziós programja alapján tartják meg. Az idei téma a pénz vagy örök élet kérdése köré épül. A kerettörténet szerint minden nap elindul néhány kalóz, akik egy szigeten kötnek ki. Ezeken a szigeteken kincseket keresnek, ám földi kincsek helyett lelki kincseket találnak. A kalózok, akik a hét elején elindulnak a lelki kincsek által jó emberré válnak a hét során. Ezekben a napokban a szőlőmunkások történetét, a jeruzsálemi templom megtisztítását, az özvegyasszony két fillérjét és a Zákeus történetét ismehetik meg a gyerekek, pénteken pedig a németalföldi vendégek játéknapot tartanak számukra.

Amint arról Kátai Anna tájékoztatott, a foglalkozások minden délelőtt 10 órakor kezdődnek. A gyermekeket Kátai Tibor lelkipásztor köszönti, imádkoznak majd magyar, holland és angol nyelvű énekeket tanulnak.  Éneklés után következik a kerettörténet és egy bibliai történet bemutatása, valamint aranymondás tanulás. Két szüntet tartanak, miközben megvendégelik a gyermekeket. Az első szünet után csoportfoglalkozásokra kerül sor három csoportban. Általában 40-45 gyermek van egy-egy csoportban. A második szünet után újra visszatérnek a gyermekek a templomba, ahol átismétlik a történetet, énekeket és aranymondást.

Több szempontból is fontosnak tartják a szervezők a bibliahét megtartását. Mindenekelőtt szeretnék őket a templomhoz vonzani, hozzászoktatni őket a templom hangulatához, éreztetni velük Isten jelenlétét, az Istennel töltött idő értékességét, továbbá hasznosnak tartják, hogy a hollandok közreműködésével nyelvet tanuljanak a gyermekek, közösséget építsenek, együtt játszanak, együtt énekeljenek és együtt színezzenek.

A hollandokkal közösen megtartott gyermekfoglalkozásokra évről évre visszavágynak úgy az itteniek, mint a németalföldiek. A szervezőknek az a legpozitívabb visszajelzés, ha azt tapasztalják, hogy napról napra és évről évre visszajönnek a gyermekek és hitüket erősítik. A program fő szervezői ezúton is köszönök a polgármesteri hivatal vezetőségének, a hollandoknak, a vallástanároknak és az ifiseknek a segítséget, a gyülekezeti tagoknak pedig az adományokat, melyeknek jóvoltából a testi táplálék is kijut minden napra a lelki táplálék mellé.

 

Vakációs bibliahét Érszakácsiban

Kincskeresésre indultak az elmúlt héten az érszakácsi gyermekek, akik részt vettek a számukra szervezett vakációs bibliahéten. Első nap a szőlőmunkások példázatáról hallhattak, és megtanulták, hogy az Istennel töltött idő értékes. Második nap a jeruzsálemi templom megtisztításának történetéről hallhattak, és megtanulták, hogy a tiszta szív értékes. Harmadik nap az özvegyasszony két filléréről hallhattak, és megtanulták, hogy szívből adni, adakozni értékes. Negyedik nap az elveszett drachma történetéről hallhattak, és megtanulták, hogy a közösség értékes. Ötödik nap a Zákeus történetét ismerhették meg, és megtanulták, hogy Jézus az igazi érték. A bibliahetet vasárnap zárták az istentiszteleten bemutatott műsorral, és az azt követő szeretetvendégséggel.

Fotó: Fülöp János

 

Vakációs bibliahét Szilágypérben

Az elmúlt héten szervezték meg Szilágypérben a vakációs bibliahetet, ami az idén is igen népszerűnek bizonyult a vallásórás gyermekek körében.

Fotó: Pop Veronica Leticia 

Vakációs bibliahét Érendréden

Augusztus első hetén szervezték meg Érendréden a vakációs bibliahetet. Naponta közel negyven gyermek vett részt a programokon, amiket Postol Beáta kántornő két tanítónő: Gardó Katalin és Patrasca Melinda segítségével tartott meg.

A szervezők nagy örömére szolgált, hogy bár nincs saját lelkésze jelenleg a gyülekezetnek, az egyházi programok iránt mégis nagy az érdeklődés a vallásórás gyermekek részéről. A bibliahét szervezői itt is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Missziói Osztálya által kiadott programfüzet alapján tartották meg a foglalkozásokat. A gyermekek bibliai történeteket tanultak és nagyon sokat játszottak – tudtuk meg Postol Beátától.

Vakációs bibliahét Tasnádszarvadon

Az elmúlt héten tartották meg Tasnádszarvadon a vakációs bibliahetet. Idén is nagy sikernek örvendett a gyermekek számára szervezett program.

A hét során bibliai történeteket ismerhettek meg a résztvevők, és nem maradt el a játék sem. A gyermek megtanulták, hogy értékes az Istennel töltött idő, a tiszta szív, a szívből jövő adakozás és a közösség. A legértékesebb pedig Jézus.

A vasárnapi istentisztelet során a gyermekek műsort mutattak be a héten tanultakból, majd pedig szeretetvendégség következett.

Dél-koreai misszionáriusok Hadadon

Az elmúlt hét végén egy dél-koreai csoport tartózkodott Hadadon Choi Young lelkipásztor és Szabó Dániel magyarországi lelkipásztor vezetésével. Látogatásuk céljáról és Dél-Korea sajátosságairól Szabó Dánielt, Dél-Korea kiváló ismerőjét kérdeztük.

 

— Hogyan került kapcsolatba a dél-koreai misszionáriusokkal?

— Még a kilencvenes években főgondnokként megismertem egy koreai lelkipásztort, akit megragadott a beszámolóm a cigányok között végzett munkánkról, ezért szeretett volna csatlakozni hozzánk, ám a terve református egyházunk nehézkessége miatt sajnos meghiúsult. Aztán úgy bő tizenegy esztendeje bejelentkezett hozzám egy koreai fiatalember, aki elmondta, hogy ő annak a lelkipásztornak az unokaöccse, és nagybátyja buzdítására szeretné megtekinteni a cigányok között folyó szolgálatot. Két hétig egy rossz Ladával jártuk a vidéket, szokásomhoz híven szalonnán és kenyéren éltünk, alig aludtunk. Féltem is, hogy kifárasztom az életstílusommal, de miután hazament, három hónap múlva ismét jelentkezett. Így került hozzánk, és így szolgál a mai napig közöttünk Choi Young lelkipásztor és felesége, valamint kislányuk, akik a világ egyik legelszántabb, legelkötelezettebb világmissziós szemléletű népe, Isten segítsége folytán a koreai reformátusok jóvoltából lehetnek itt.

— Mit kell tudni a dél-koreai reformátusokról?

— A dél-koreai protestáns kereszténység nem több mint egy százötven éves, egy abszolút buddhista országban indult el, korábban a római katolikus egyház kezdett missziói munkát, de meghatározóan a protestáns kereszténység erősödött meg az 1800-as évek végén. Közben rendkívüli történelmi időket éltek meg, a japánok 1810-től megszállták egész Koreát, gyakorlatilag megszüntették a koreai adminisztrációt, a koreai nyelvet, japán lett a honvédség, és Koreát bevonták a második világháborús küzdelmekbe. Majdnem elpusztult az egész nemzet, az 1930-as években már alig voltak húszmillióan. Amikor a második világháborúban összeomlott a japán világ, Korea számára is egy új helyzet adódott. Észak-Koreát lerohanták a szovjetek, ekkor Korea a világ legszegényebb országa volt, nem sok esély volt a talpra állásra. Ekkor indult el egyfajta lelki ébredés, ez emelte fel a koreai népet olyan mértékig, hogy a világ csodálkozására a hetedik-nyolcadik gazdasági erővé vált az úgynevezett kis tigrisek kategóriájában. Dél-Korea területe nem nagyobb mint a mai Magyarországé, ráadásul a terület hetven százaléka nem lakható, magas sziklás hegység, tehát Magyarország területének egyharmadán ötvenkétmillió lakos él. Nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis nincsenek bányáik, nincs szántóterületük, mindent beszállítanak és feldolgoznak.

— Hogyan élnek a dél-koreaiak? Milyenek az ottani életfeltételek? Milyen az egyházi élet?

— A koreai lakosság rendkívül magas műveltségi szinten van, nyolcvan százaléka felsőfokú oktatásban részesül. Ami ennél is több, olyan arányú egyháztörténeti értékkel mérve is szinte egyedülálló nemzeti ébredésben voltak és vannak, ami az egész világ missziói munkájára kinyúlt. Ennek jellemző adata az, hogy amíg egész Európában mintegy tízezer misszionáriusa van a protestáns keresztyén világunknak, addig Dél-Koreának közel harmincezer misszionáriusa van szerte a világon. Az ember el se hinné, hogy a muzulmán Törökországban háromszáz dél-koreai misszionárius tevékenykedik. Amikor az ENSZ-hadsereg segített meghúzni a demarkációs vonalat, és visszaszorították az észak-koreai támadást, akkor a nyolcvanezres török hadtest az ENSZ-hadseregben olyan mértékig kapott támogatást a koreai lakosság részéről, hogy őket testvérnéppé fogadták, és a mai napig tisztelettel fogadják Törökországban a koreai misszionáriusokat. Szintén háromszáz dél-koreai misszionárius tevékenykedik Oroszországban, Magyarországon száz család végez misszionáriusi tevékenységet. Az amerikai városokban is két-három száz tagú dél-koreai gyülekezet van. Berlinben négyezer ösztöndíjas dél-koreai diák tanul, ezek negyven kis gyülekezetté szerveződtek lelkészekkel, lelki gondozókkal együtt.

— A most Hadadon tartózkodó csoport mivel foglalkozik?

— Akik itt vannak, most egy milánói gyülekezet tagjai. Hetente négyszer vannak együtt gyülekezeti alkalmon. Nagy részük operaénekesnek tanul, vannak köztük pénzügyi szakemberek, különböző ipari területeken munkálkodó mérnökök és egyebek. Nagyon tehetséges és szorgalmas nép, rendkívül szívósan védik, tartják magukat, az egész történelmük arról szól, hogy Japán és Kína között ne morzsolódjanak fel és ne pusztuljanak el. Mind a két hatalom igényt tartott volna rájuk. Jellemző a váll váll mellett tartó összetartásukra, hogy Dél-Koreában 99,9 százalékban koreai lakosok élnek. Érkeznek vendégmunkások a Fülöp-szigetekről szerződéssel, de amikor a szerződés lejár, nekik el kell hagyniuk az országot, és új szerződést kell kötniük. Dél-Koreának hat autógyára van, tíz másodpercenként gördül le egy-egy autó mind a hat gyárban a szalagokról. Az autólopás teljesen ismeretlen fogalommá vált, mert nem lehet mit kezdeni egy lopott autóval. Nem lehet eladni, és alkatrészenként sem lehet értékesíteni, mert nincs autójavító műhely, az autókat nem javítják, csak a garanciális ideig tartják az országban, s amikor a garanciális idő lejár, rögtön eladják Kínának vagy Oroszországnak. A lakosság minden tagja részvényese valamelyik autógyárnak, kevés hozzájárulással új autót kap, amikor a régit leadja.

— Mi jellemző erre a rendkívül magas erkölcsiségű közösségre?

— Első rendű feladatuknak a világ missziói megszólítását tekintik. Dél-Koreában a buddhisták negyven százaléka vált keresztyénné, de a jelentőségük ennél sokkal nagyobb. Dél-Koreában hivatalosan is el van ismerve, hogy a lehetetlen helyzetből az evangélium elfogadása és követése útján váltak olyan hatalmas erős közösséggé és nemzetté. Rendkívüli érzékenységgel kapcsolódnak be a missziói munkába. Dél-Koreának van erős katolikus közössége is, de a meghatározó a református presbiteriánus egyház, ugyanolyan, mint a mi református egyházunk, csak nincsen püspöke, hanem a presbitériumok vezetik. Az itt tartózkodó fiatalok otthon vannak a művészetekben, a tudományokban, de a meghatározó tevékenységük az evangélium átadása.

Forrás: frissujsag.ro

Helyükre kerültek a harangok

Helyükre kerültek a nagykárolyi új református templom harangjai és toronysüvegje. A történelmi pillanatra augusztus 6-án délelőtt került sor. A torony gömbjébe időkapszulát helyeztek el az utókor számára.

Az egyházközség vezetősége mindkét harangot adományból öntette székely harangöntő meseterekkel. A nagy harangon ez a felírat olvasható: „Ezt a harangot az Úr 2018. évében Isten dicsőségére, valamint édesapja, néhai Varga János presbiter emlékére öntette és adományozta a nagykároly-kertvárosi református gyülekezet részére a nagykárolyi Alconor Company Kft. tulajdonosa, Varga Norbert presbiter és családja” A harang másik oldalán a kövekező igeszakasz olvasható: „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett”. (ApCsel 20,28) A kicsi harangra az alábbi szöveget írták: „Ezt a harangot Isten dicsőségére öntette és adományozta a nagykároly-kertvárosi református presbitérium.”  A harang másik oldalán a kövekező igeszakasz olvasható: „Mert a jókedvű adakozót szereti az Isten”. (2Kor 9,7)

A toronysüveg bádogozását szintén székely mesterek készítették, ugyancsak az ő kezük munkáját dicséri a torony tetején elhelyezkedő gömb, zászló és csillag elkészítése is. Ez utóbbiakat Tarr Szilárd építkezési vállalkozó és családja adományozta.

 

 

 

Községnap és hazatérés napja

Tegnap tizenhatodik alkalommal rendezték meg Hadad napját, amelyre a helyiek mellett Magyarországról, Németországból, Dél-Koreából és az USA-ból érkeztek hazatérők.

Balogh Ferenc, Hadad község polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a községnapi rendezvények egyre népszerűbbek, Hadad község napja annyiban különbözik más községnapoktól, hogy nemcsak a szórakozásra helyezik a hangsúlyt, hanem a lelki fejlődésre is. A községnapi rendezvényeken meg lehet győződni arról, hogy Hadad milyen külkapcsolatokkal rendelkezik, ami azért fontos, mert nagyon sok segítséghez és támogatáshoz jut a község a jó kapcsolatai révén, amelyeket hosszú évek során alakított ki. A polgármester elmondta, hogy milyen fejlesztési munkálatokat végeztek az utóbbi időszakban, keresik viszont annak a lehetőségét, hogy miként lehetne egy kultúrotthont létrehozni, ugyanis a jelenlegit visszakapta a volt tulajdonosa. Most a községhez tartozó három településnek van kultúrotthona, a községközpontnak viszont nincs.

Turos Lóránd szenátor nagyra értékelte, hogy Hadad község napján nemcsak a szórakozásra helyezik a hangsúlyt, hanem a találkozásokra, a beszélgetésekre, a múlt felidézésére és a jövő tervezésére is.

Ebben az évben Vincéné Pálffy Judith, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó tanácsosa hirdetett igét. Igehirdetésének metaforája az ajtó volt; ajtón kell átlépni ahhoz, hogy eljussunk valahova. Az ajtó elszakít és összeköt, lezár és megnyit utakat. Isten nem magányra teremtette az embert, hanem életre, közösségre. Ezt a közösséget akarják megtartani azok, akik ide jöttek. Közös a keresztény hitük, az egyházuk és a kultúrájuk, aminek megtartó ereje van. A mai embernek is az a célja, hogy Isten ajtaján érkezzen a közösségbe, Isten ajtaja mögött élje a családi életét, vigyázva arra, hogy ne szakadjon meg az Istennel való kapcsolat.

Bóta József, a magyarországi Szihalom település polgármestere is köszöntötte a résztvevőket, aki hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence magyarságának egységet kell kiépítenie, és meg kell tartania azt. A magyar nyelv az egyetlen kapocs, ami összeköt minket.

Gerhard Werner evangélikus lelkipásztor azt az üzenetet tárta a hallgatóság elé, hogy hiába nem tartozunk egy nemzethez, és nem vagyunk egy egyházközösség tagjai, egy Istenben hiszünk, és egy Istenhez szól imánk, ami azt igazolja, hogy közös a célunk.

Igemagyarázattal szolgált dr. Szabó Dániel, a Református Zsinat volt alelnöke, aki a világ számtalan helyén végzett missziós szolgálatot. Tőtős Beáta, a Hadadi Református Egyházközség lelkipásztora arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit jelent számunkra a szülőföld, az otthon. Igemagyarázattal szolgált Alin Nemes győrteleki ortodox lelkipásztor is.

Énekelt a hadadi pünkösdista és baptista énekkar, majd feledhetetlen élményt nyújtó műsorral kedveskedett a Dél-Koreából érkezett ifjúsági énekkar is.

Forrás: frissujsag.ro

Kölcsey-emlékfutás

Ebben az évben is sokan vettek részt a Kölcsey-emlékfutáson.

Nem lankad a lelkesedés a minden év augusztusa első szombatján megrendezésre kerülő Kölcsey-emlékfutáson. Ebben az évben is fiatalok és idősek egyaránt részt vettek az eseményen, nem rettenve vissza a nagy hőségtől. Az esemény főszervezője Pakulár István és Pakulárné Bú Julianna tasnádi és sződemeteri református lelkipásztorok, akik az esemény fő céljául tűzték ki Kölcsey szülőfalujának, mint nemzeti és irodalmi zarándokhelynek a népszerűsítését. Az utóbbi egy-két évben a résztvevők évről-évre újabb és újabb eredményeit láthatták a Kölcsey Központ építésének, ami hamarosan elkészül, átadásra kerül és elkezdheti működését. A futásra idén is sokan regisztráltak, a szervezők nagy örömére többen nagy távolságot tettek meg azért, hogy részt vegyenek a sporteseményen. Voltak résztvevők többek között Szatmárnémetiből, Nagykárolyból, valamint a megye más településeiről. A résztvevők mintegy kétharmada biciklivel, egyharmada futva, két személy pedig gyalog vágott neki a 10 km-es távnak. Útközben négy helyen volt vízpont, ahol egy keveset pihenhettek és hűsíthették magukat a tömegsport ennek a formájának a kedvelői. A Maurer Alapítvány mentőautója, dr. Vass Zoltánnal és a kisegítő személyzettel követte a menetet, szerencsére nem volt szükség beavatkozásokra. A célhoz érve mindenki elfáradt, de egyetértettek abban, hogy szükség van a mozgásra és a testi egészség karban tartására, de a lelkészházaspár a lélek építésével is foglalkozott. Mindenki sikeresen célba ért, ahol a gyerekek hideg vízzel és fagyival, a felnőttek pedig hideg sörrel hűsítették magukat. Míg a futás zajlott, addig Sződemeteren bográcsban főtt a finom egytálétel, amivel várták az érkezőket. A sportrendezvény kiváló hangulatban zajlott, a szervezők pedig hangot adtak abbeli reményüknek, hogy évről évre nagyobb és nagyobb népszerűségre tesz szert majd a rendezvény.

Forrás: frissujsag.ro

180 éve halt meg Kölcsey

Immár 29 éve, hogy minden esztendőben szép számban emlékeznek meg Kölcsey Ferencről szülőfalujában, Sződemeteren. Idén sem volt ez másképp, színvonalas műsorral készültek a szervezők.

Évről évre az augusztusi kánikulában Sződemeteren gyűlnek össze mindazok, akik fontosnak tartják leróni tiszteletüket a nemzet költője, nemzeti imánk szerzője, Kölcsey Ferenc előtt. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE), a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont közösen a Szatmárnémeti Kölcsey Körrel, Sződemeter református gyülekezetével és a község polgármesteri hivatalával, valamint a Tasnádi RMDSZ-szervezettel augusztus 3-án, pénteken idén immár 29. alkalommal rendezte meg a hagyományos Kölcsey-megemlékezést.

Mint az előző években, idén is a sződemeteri református templom adott otthont a kulturális rendezvénynek, ahol nem megszokott módon idén először egy leány szavalta el nyitányként Kölcsey Himnuszát, méghozzá Makranczi Krisztina, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja, aki megérdemelten kapott nagy tapsot az egybegyűltektől.

Ezt követően a Sződemeter községhez tartozó Pelekeszi általános iskolájának a diákjai mutatták be verses-zenés műsorukat, a 29 évre visszatekintő rendezvény története során először.

A gyermekek műsora után Muzsnay Árpád főszervező köszöntötte a nagyjából 150 egybegyűltet, köszönetet mondott nekik, amiért idén is szép számban jöttek el, hogy megemlékezzenek Kölcsey Ferencről, akire idén halálának 180. esztendeje és a Himnusz megírásának 195. évkordulója alkalmából emlékezünk.

Muzsnay után a helyi gyülekezet lelkipásztora, Pakulár István szólt a gyülekezethez, majd Simon Adri budapesti költőnő erre az alkalomra írt saját versét adta elő. Ezt követte Gheorghe Marian sződemeteri polgármester köszöntőbeszéde, melyben külön köszöntötte Turos Lóránd szenátort, Erdei D. István és Magyar Lóránd parlamenti képviselőket, valamint a határon túlról érkező magyarországi küldöttséget, majd a rendezvény fontosságát emelte ki, valamint azt a nagyon jó kapcsolatot, amit a helyi magyarsággal ápol.

A polgármester szavai után egy újabb szavalat hangzott el, majd Turos Lóránd szenátor szólt a résztvevőkhöz, aki amellett, hogy Kölcsey rendkívüli tisztességére és becsületességére emlékezett, kiemelte Kölcsey szellemiségének azon erényét, amely nemcsak a szavak szintjén, hanem a cselekvési vágyban is megmutatkozott. „Az, hogy ma itt vagyunk, és megemlékezhetünk Kölcsey Ferencről, azt bizonyítja, hogy helyes volt a jövőkép, és jók voltak a hozzá csatolt cselekedetek. Most pedig rajtunk a sor, hogy a kapott értékek mentén jövőképet alakítsunk ki, és tettekkel valósítsuk meg azt. A cél, a jövőkép nem más, mint hogy itthon magyarként boldogulhasson minden nemzettársunk, gyermekeink, unokáink, hogy mindig legyen jó magyarnak lenni ezen a földön” — hangsúlyozta nemzetünk elsődleges céljait Turos.

A szenátor után ismét a fellépő gyerekek szavalata következett, majd a budapesti Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító szólt az egybegyűltekhez.

Ezt követően Petneházy Attila színművész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja adta elő ünnepi beszédét.

A rendezvény zárásaként hagyományos módon megkoszorúzták a templomkertben álló Kölcsey-szobrot, ez idő alatt pedig a nagykárolyi 151-es számú Gróf Károlyi Gyula, a szatmárnémeti 44-es számú Dsida Jenő és a szilágysomlyói 16-os számú Báthory István cserkészcsapat tagjai álltak díszőrséget.

A koszorúzás után a rendezvény zárómozzanataként az emlékezők közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.

Forrás: frissujsag.ro

A Harangszó augusztusi számából

Ismét egy provokáló téma: a keresztyén ember pénzhez, anyagiakhoz való viszonya. Miért tűnik úgy, mintha a keresztyénnek szégyellnie kellene, hogy van pénze? Mit jelent az, hogy egyházfegyelem? Kit fegyelmeznek kik? Kinek van joga fegyelmezni? És egyáltalán milyen eszközökkel lehet az egyházban fegyelmezni? A korinthusiakhoz címzett első levél 11. fejezetében Pál apostol leír egy talányos mondatot, melyet a teológusok „az írásmagyarázók keresztjének” tartanak – olvasható a Harangszó augusztusi számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Önkéntesek segítségével dolgoznak Magyargéresen

Hétfőn hozzáfogtak a magyargéresi református templom tetőszerkezetének javítási munkálataihoz – tudtuk meg Nagy Attila lelkipásztortól.


A tetőszerkezet javítását a gyülekezet főként saját pénzalapból fedezi. Támogatást kaptak a Bélteki Polgármesteri Hivataltól 5000 lejt és a Román Kultuszminisztériumtól kapott 30000 lejt. Ebből a pénzből vették meg a faanyagot és a cserepet. A munkálatok díját, a csatornázást és egyéb kellékeket saját alapból biztosítja. A munkálatokat pedig egy helyi vállalkozó, Bors István és csapata végzi önkéntes gyülekezeti tagok segítségével. Istennek legyen hála már első nap közel 20 voltak önkéntesek. Az egyházközség vezetősége bízik abban, hogy ezután sem lankad a segítőkedv, és az időjárás is kedvező lesz a munkálatok befejezéséhez.

Dobrai gyermekbibliahét

Harmadik alkalommal szervezték meg a dobrai reformátusuk a gyermekbibliahetet a Szatmári Református Egyházmegye táborhelyén, Nagytarnán.

A bibliahét során olyan témákat dolgoztak fel, mint: a szőlőmunkások példázata, a jeruzsálemi templom megtisztítása, az özvegyasszony két fillére, az elveszett drachma és Zákeus története.

A tanulás mellett kreatív kézimunkák és a témákhoz kapcsolódó játékok által mélyítették tudásukat. Ezeken kívül különböző sporttevékenységek, túrázások töltötték ki idejüket.

OTTHONRÓL HAZA

Megérkeztek Nagykárolyba az új református templom harangjai. A harangok a ,,szülőföldjükről”, Székelyudvarhelyről kerültek ide, a végleges otthonukba.

Varga Norbert és Tolnay István

A harangokat idén március elején rendelte meg az egyházközség vezetősége, júniusra el is készültek. A hazaszállításukat azonban csak most tudták megoldani, mivel technikailag végre lehetségessé vált a toronysüveg elkészítése is. Egyébként elkészült a csillag, a zászló és a gömb is, melynek adományozója Tarr Szilárd építkezési vállalkozó és családja. A nagyharang súlya 470 kg, G hangban szól, adományozója pedig Varga Norbert belvárosi presbiter és családja, a nagykárolyi ALCONOR COMPANY KFT. tulajdonosa. A kisebbik harang súlya 300 kg, H hangon szól, erre a kertvárosi presbitérium gyűjtötte saját körén belül az adományt. A két harang összértéke 16000 (tizenhatezer) euró. Istené legyen a hála minden adományért, és Őt követően illessen köszönet minden adományozót!

A harangokat Lázár Imre, a székelyudvarhelyi Sellwerk öntöde tulajdonosa öntötte. A harangok Gábor Áron tágabb értelemben vett szülőföldjén készültek: Székelyföldön. Gábor Áron harangokból öntött annakidején ágyút, a szellemi utódja pedig újra harangokat önt.

A mai istentisztelet keretében, Bencze-Kádár Orsolya igehirdetését követően Tolnay István meghívására kivonult a gyülekezet a kertvárosi parókia udvarára, ahol megtekinthették a hívek a kiskamionon levő harangokat testközelből, még mielőtt felkerülnek azok a toronyba. Soli Deo Gloria!