Az ’56-os forradalom emléke előtt tisztelegtek a templomhoz való zarándoklatukkal

A Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont harmadik osztályos tanulói látogattak el Váradi Magdolna tanítónő vezetésével október 23-án a nagykárolyi Kálvin-központba. A kisiskolások megnézték a templomot és az egyházi központhoz tartozó református óvodát.

A templomot Tolnay Adrien tiszteletes asszony mutatta be a gyermekeknek. Mivel az osztályközösség nagyrésze római katolikus vallású, ezért az istenháza bemutatása közben elmesélte nekik, hogy mik a református templom jellemzői. A gyermekek két ifjúsági keresztyén éneket is elénekeltek a templomban. Ünnep volt ez a mai nap számukra, hisz az új templomba való elzarándokolásukkal az 1956-os forradalom hősei előtt is kívántak tisztelegni. A tanító néni mesélt az október 23-i szabadságharcól, a magyar nép idegenelnyomás elleni szabadságvágyáról. A kis nebulók kíváncsian hallgatták a tanítónő szavait. Az iskolások ezt követően meglátogatták a református óvoda kis csöppségeit. Az óvodában Sógor Melinda óvónő fogadta a vendégeket.

A gyermekek szép élményekkel és a Tolnay István esperes úrtól kapott, az új templomot ábrázoló képeslappal indultak vissza az iskolába. Csodálatos nap volt ez számukra, amikor nemcsak a forradalom hőseiről hallottak a tanító nénitől, hanem arról is, hogy minek az emlékére szól a déli harangszó. Továbbá, hogy nemcsak a reformátusok, hanem minden nagykárolyi öröme és büszkesége a felépült új egyházi központ. Az új templom arról tanúskodik, hogy a városnak ügyes lakosai vannak, akikre minden itt élő büszke lehet.

Elölről kezdődik a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási pere

A román legfelsőbb bíróság határozata alapján első fokon kezdődik újra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási pere – közölte kedden a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).

    A Csűry István püspök és Bara Lajos főgondnok által jegyzett közlemény felidézte: a KREK 2003-ban igényelte vissza a patinás zilahi iskolaépületet, melyet a kommunista román állam a református egyháztól vett el 1948-ban. A bukaresti restitúciós bizottság azonban “vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította az iskolaépület visszaszolgáltatását. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezését a legfelsőbb bíróság tárgyalta.
    A KREK közölte: “hosszú pereskedés után, méltatlan támadások kereszttüzében” a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék az elmúlt héten elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt “mintegy elismerve” hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.
    “A 2019. október 18-án hozott döntés visszaadhatja bizalmunkat Románia gyengélkedő igazságszolgáltatásának felépülésében. Örömmel zárnánk peres ügyünket hazai testület előtt, semhogy európai törvényszékek előtt folytassuk küzdelmünket” – áll az egyházkerület közleményében.
    A KREK rágalomnak nevezte és visszautasította azokat az állításokat, hogy veszni hagyja a történelmi tanintézményt, és inkább új iskolát épít Zilahon. “Amikor visszakapjuk jogos tulajdonunkat – az ősi Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot – a lelakott állapotú épületet hatalmas áldozattal rendbe tesszük, és a lehető legrövidebb időn belül ismét a református szellemű nevelés szolgálatába állítjuk” – áll a közleményben.
    Bara Lajos egyházkerületi főgondnok, aki egyben a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatói tisztségét is betölti, az MTI-nek elmondta: a közleményben arra utaltak, hogy az egyházkerület a közelmúltban több mint félhektáros területet vásárolt Zilah központi részén, amelyre pályázati forrásokból szeretne iskolát építeni. Az új iskola alapkőletételét november 8-ra tűzték ki. Hozzátette: a mostani ítélet nem változtat az iskolaépítési terveken, mert a régi kollégium ügyében újabb, elnyúló pereskedésre számítanak, és ha sikerül visszaszerezni a régi iskolát, akkor is a törvény értelmében el kell fogadniuk, hogy még tíz évig a Silvania Főgimnázium működik az épületben. A Szilágy megye legrangosabb iskolájának tartott főgimnázium felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek.
    Bara Lajos azt is megemlítette, hogy a Zilahi Református Wesselényi Kollégium az elmúlt években egy olyan épületben működött, mely jelenleg teljes felújítás alatt áll, így az intézményt a felújítás idejére háromfelé kellett szétköltöztetni.
     Amint az igazgató felidézte, az erdélyi református kollégiumok közül a zilahi az egyedüli, melynek mindeddig nem szolgáltatták vissza az épületeit. Hozzátette: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a restitúció után visszaállamosították ugyan, de annyival mégis kedvezőbb a helyzete, hogy magyar iskola működik az épületben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre.
    A visszaigényelt patinás iskolaépület már Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült – írja az MTI.

 

Átadták Nagykároly legújabb templomát

Óriási tömeg jelenlétében adták át vasárnap a nagykárolyi új református templomot. Történelmi és megható pillanatoknak lehettek szemtanúi mindazok, akik a napsütéses októberi délutánon nemcsak Nagykárolyból, hanem sokan a térségéből is rész vettek Partium egyik legmodernebb templomának az átadásán. A templom építéséhez a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség hívei 21 évvel ezelőtt fogtak hozzá.

A templomot egy egyházi központ öleli körül, amelyben helyet kapott a parókia, a segédlelkészi lakás, iroda, gyülekezeti terem és óvoda. A templom alapkövét 1998-ban helyezték le. Az építkezés üteme az utóbbi években gyorsult fel. A Magyar Kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közreműködésével ugyanis hathatós támogatást nyújtott ahhoz, hogy az elkezdett munkálatok végül befejeződhessenek. Sokan támogatták még a templom felépítését: az egyházközség hívei, a román állam, külföldi református közösségek, partiumi gyülekezetek és számos jólelkű adományozó.

Az ünnepi istentiszteleten főtiszteletű Csűry István lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a 84. zsoltár versei alapján. Az egyházi elöljáró elmondta, hogy az új templomban azt az igét fogják hallani a hívek, amely világosan elmondja, hogy mi az Isten akarata. Emlékeztetett arra, hogy a Nagykároly-kertvárosi gyülekezet eddig is végezte a maga feladatát, az építő feladatot. Most elkezdődik az a feladat, amikor saját templomban, saját gyülekezeti munkáját gyakorolhatja. Azt kívánta, hogy legyen áldás ezen a munkán, lelkipásztorokon, presbitereken és a gyülekezet minden tagján. „Énekeljen a kórus mindig lelkesen, és szépen végezze a nőszövetség a maga munkáját”  – fogalmazott a püspök.

Soltész Miklós, a Magyar Kormány Miniszterelnökségének egyházi és nemzeti kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy 350 millió forinttal járult hozzá a magyar kormány az új templom, közösségi ház és óvoda felépítéséhez. Elmondta, hogy a jelenlegi európai politikiai helyzet nem engedi meg, hogy hátra dőljünk. Szomorú jövő várhat reánk, ha nem építünk épületeket, közösségeket és lelkeket.

Tolnay István esperes elmondta, hogy bár viszontagságos és küzdelmekkel teli volt az újonnan alakult gyülekezetnek eljutni a templom átadásának napjáig, de bátran kijelenthető, hogy megérte fáradozni. A látvány önmagáért beszél. „Szívünket az Isten dicsőítése, a hála és a köszönet érzése tölti be” – fogalmazott az esperes, majd felsorolta, hogy Istenen kívül még ki mindenkinek tartoznak hálával a templom felépítéséért.

Az ünnepi istentiszteletet színesítették és gazdagították a lelkészek és politikusok hozzászólásai, a gyermekek és Fándly Csaba színművész közös műsora, valamint a Pro Ecclesia kórus énekei. A számos megható pillanat közül kiemelkedett, amikor az egyházközség nőszövetsége egy új palásttal lepte meg Tolnay István lelkipásztort.

Nagykárolyban immár két református templomban dicsőíthetik Istent a hívek. A régi református templom 1746 és 1752 között épült, 1792 és 1800 között pedig átépítették. Közadakozásból 1996-ban Károli Gáspár bibliafordító, a város legnevesebb szülöttének tiszteletére félalakos szobrot állítottak a templom mellett. A városban a két református templomon kívül egy evangélikus, három római katolikus, három görögkatolikus és két ortodox templomban várják vasárnapról vasárnapra az imádkozni vágyókat.

A Harangszó 20. számából

Életet munkál-e, ha kiközösítem a sikertelen öngyilkosságot elkövetőt, vagy teljesen elítélem az önmagát megölőt? Ez a nap igazi mérföldkő közösségünk életében, hiszen egy rég dédelgetett álom vált valóra azáltal, hogy felépült a krasznai református óvoda. Még pszichológushallgatóként került kapcsolatba ezzel az abortuszklinikaként is működő “kórházzal” – olvasható a Harangszó legfrissebb számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Dél-Erdélyben jártak a dobraiak

Dél-Erdély történelmi emlékhelyit keresték fel nemrégiben a dobrai reformátusok gyülekezeti kirándulásuk során – tudtuk meg Máthé Loránd Árpád lelkipásztortól.

A kirándulás során ellátogattak Gyulafehérvárra, Erdély egykori, ősi történelmi fővárosába. Itt megcsodálták a várat és a római katolikus érseki székesegyházat. Vajdahunyadon megnézték a Hunyadi család által építtetett várat, melyet Mikszáth Kálmán méltán nevezett a várak királyának.

Fontos állomáshely volt a kirándulók számára Nagyenyed is.  A város református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította. Sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára, és sokáig itt működött a református lelkészképzés.

Fotó: Máthé Loránd Árpád

Második alkalommal köszöntötték az időseket

Második alkalommal szervezték meg október 13-án az idősek vasárnapját Szilágyszérben. Ennek keretén belül a gyülekezet időseit köszöntötték.

Az igehirdetésben Csürös Róbert Gyula lelkipásztor arra bátorította az egybegyűlteket az 1Pt 5,7 igeszakasz alapján, hogy merjék a mindennapokban az életüket Istenre bízni, és minden gondjukat Őrá vetni. Neki gondja van mindannyiunkra: idősre, fiatalra, egészségére és betegre egyaránt. Az istentiszteletet követően először a legifjabb generáció, az óvodások köszöntötték az időseket, Varga Gabriella helybeli óvónő vezetésével. Ezt követően a gyülekezet vallás- és kátéórás gyermekei és az ifjak örvendeztették meg a gyülekezetet versekkel, szavalatokkal. A gyülekezet nevében a lelkipásztor és Szabó Mihály főgondnok egy-egy szál virágot és emléklapot nyújtott át az ünnepelteknek. Az eseményt szeretetvendégség követte a gyülekezeti teremben. Hálásan köszönjük mindazoknak, akik segítettek az ünnepség megszervezésében. Isten áldása legyen mindannyiunk életén!

Csürös Róbert

 

Szombaton átadták a székelyföldi gidófalvi református templom restaurált falképeit

Szombaton átadták a székelyföldi gidófalvi református templomnak a Rómer Flóris Terv keretében restaurált falképeit – tájékoztatta az MTI-t a restaurálást finanszírozó Teleki László Alapítvány.

 A háromszéki Gidófalva 13-14. században épült református templomában néhány éve kerültek felszínre a középkori falképtöredékek.
Az alapítvány honlapján elérhető tájékoztatás szerint 2016-ban kezdődött a feltárás, amikor sikerült beazonosítani a jeleneteket. A kutatók megállapították, hogy a nyugati hajófalon a Szent László-legenda falképciklusa látható. A töredékes felületeken felismerhetők a kivonulás Váradról, az üldözés és a pihenés jelenetei. A nyugati hajófal alsó regiszterében a déli falsarok és a nyugati bejárat között Szent György lovag és a Sárkány harca látható. Az északi fal felső sávjában Krisztus születése, a királyok imádása, a betlehemi gyermekgyilkosság, bevonulás Jeruzsálembe és az Utolsó Vacsora ismerhetők fel. Az alsó regiszter falképei szinte teljes mértékben elpusztultak.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: Kiss Lóránt erdélyi falkép-restaurátor hívta fel a figyelmüket a gidófalvi falképekre. A restaurálás azt követően kezdődött, hogy statikusok megállapították: nincs szükség nagyobb statikai beavatkozásra.
Kiss Loránd falképrestaurátor az MTI-nek elmondta, a gidófalvi munkában a legnagyobb kihívása az volt, hogy a képeket töredékes, sérült állapotból kellett egy értelmezhető állapotba hozni a restaurálási etika tiszteletben tartásával. Mint elmagyarázta, utóbbi azt jelenti, hogy csakis a hitelesség keretein belül lehet kiegészíteni a képeket. Úgy vélte: sikerült élvezhetővé tenni a részeket, ahol hiány volt, ott nem tudták és nem is akarták kitalálni, hogy mi hiányzik.
Kiss Loránd hozzátette: a Szent László-legenda rendhagyó módon jobbról balra halad és nincs minden jelenete megfestve. Megjegyezte: az északi hajófalon a Krisztus élettörténetéből vett jeleneteket lehetett a legélvezhetőbb állapotba hozni. A restaurálást Kiss Loránd tervei alapján elsősorban Szakács Tamás sepsiszentgyörgyi szakember végezte.
Kiss Loránd elmondta: arra készülnek, hogy virtuálisan is megmutatják: milyen lehetett a templombelső, amikor a freskó elkészül. Ezt a helyreállított, kiegészített képet az interneten fogják bemutatni.
Diószegi László arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a Rómer Flóris Terv gyorsbeavatkozási keretéből finanszírozzák a bethlenszentmiklósi unitárius templom múlt héten leégett toronysisakjának a helyreállítását is. Első ütemben elkészült az az ideiglenes tető, amelyik megóvja a torony falait az időjárás viszontagságaitól.

 

Kató Béla református püspök: az erdélyi magyarság helyzete az elvált szülők gyermekééhez hasonlít

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az erdélyi magyarság helyzete olyan, mint az elvált szülők gyermekéé. Kató Bélával a Krónika erdélyi magyar napilap közölt hosszú interjút pénteki számában – közli az MTI.

    A püspök részletezte: a gyermek sorsa – akit száz éve az apjának ítéltek – mostoha volt, minden kérésére azt a választ kapta, hogy nem lehet, nem szabad. A rendszerváltozás után, a 21. században azonban a gyermek természetes módon fordult az anyjához azzal a kéréssel, hogy ha tud, segítsen.
    “Ma abban a fázisban vagyunk, amikor anyánk többet is akar adni. Ki az, aki erre azt mondja, hogy nem kell? Elfogadnánk apánktól is a segítséget, de valahányszor iskolát, egyetemet, kulturális intézményeket kérünk, harminc esztendeje csak azt halljuk, hogy nem” – magyarázta az erdélyi magyarság Bukaresthez és Budapesthez fűződő viszonyát a püspök.
    Kató Béla úgy vélte, ha az egyház nem foglalkozna óvodával, iskolával, holnap bezárhatná a templomot is. “A létünk múlik ezen, nem létezik olyan, a magyar identitást erősítő terület, amivel nekünk ne kellene foglalkozunk. (.) Ha nem is tudjuk behozni az elmúlt száz év lemaradását, az anyaország által nyújtott támogatással megpróbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott. Úgy vélte: a magyarságot csak intézményes keretek között lehet megélni, akinek nincs kapcsolata legalább egy magyar intézménnyel, az egyértelműen el fog veszni.
    Megállapította: a román politika sokszor úgy próbálja beállítani, hogy Orbán Viktor beavatkozik, és ki tudja, mit akar. “Holott nem akar ő semmit, mert ha akarna, elvinne innen bennünket. De nem ezt teszi, hanem azt kérdezi, hogy mire van szükségünk a megmaradáshoz. (…) Ez az egyetlen helyes út” – vélte a magyar állami támogatások erdélyi felhasználásában kulcsszerepet játszó püspök.
    Kató Béla azt is elmondta, hogy a református egyháznak visszaszolgáltatott, majd 2014-ben visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye a gyakorlatban precedensnek számít. A kollégium visszaállamosítása óta az erről szóló ítéletet másolják le a bíróságok minden hasonló esetben. A református egyház által visszakért 700-750 ingatlannak csak mintegy 40 százalékát szolgáltatták vissza, a többi restitúcióját felfüggesztették vagy elutasították.
    A püspök szerint az erdélyi magyarságnak a romló demográfiai adatok jelentik a legnagyobb kihívást. “Bennünket megrabol a nyugati világ, mert nincs az az érvrendszer, amellyel lebeszélhetnék egy képzett embert, hogy a kinti 2000 eurós helyett válassza a hazai 500 eurós fizetést. (.) Lélekszámban 1990 óta elveszítettük közösségünk egyharmadát, a legtöbb vidéki településen az ötven százalékát. Mondhatnánk erre, hogy a román lakosság még jobban fogyott, de ez engem nem vigasztal” – jelentette ki a püspök. Hozzátette: a református egyház ragaszkodik ahhoz, hogy minden helységben legyen lelkésze. “Ahol nincs orvos, polgármester, iskola, legalább az egyház maradjon meg intézményként, amely képes összetartani egy közösséget” – fogalmazott.
    A marosvásárhelyi magyarság romló helyzetének az okát abban látta, hogy 1990 fekete márciusa “megtörte a város magyar közösségének gerincét”. Szerinte a városban történt véres román-magyar összecsapás óta, amelyért kizárólag magyarokat vontak felelősségre, a marosvásárhelyi magyarság nem tudott talpra állni, és a legrosszabb megoldást választotta, “a magyarok bozótharcba álltak egymás ellen”.
    A magyar polgármesterjelölt esélyeit latolgatva megállapította: a bozótharcnál talán az is jobb lenne, ha egy tisztességes román képviselővel kötnének egyezséget. “Ha négyévente csak hergelik egymást, és nem állnak be egy magyar jelölt mögé, az eluralkodott kudarcélménnyel csak azt érik el, hogy az emberek úgy látják, a közös célokért nem is érdemes küzdeni” – állapította meg Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

 

Teszem, amit szeretek: gyülekezetet építek

Akik átutaznak Kismajtényon és betérnek a Domahida felé vezető utcába, azonnal feltűnik, hogy milyen szép ékszerdobozzá varázsolódott az elmúlt időszakban a református templom és környéke. Ízlésesen rendbetett egyházi ingatlanok és szép parókiaudvar látványa fogadja az odalátogatót. Balogh Enikő lelkésznő több éves kitartó munkáját dicséri mindez. Az ősz megérkeztével azonban a lelkésznő új gyülekezetbe kapott kinevezést. Hogy hová vezette őt és családját az Úr, és hogy milyen tervekkel kezdi új szolgálati helyét, többek között erről beszélgettünk vele.

-Szeptember elsejétől új gyülekezetben végzed az Úr által rád bízott szolgálatot. Hogyan összegeznéd a Kismajtényban eltelt éveket?

-Az elmúlt 16 évet nehéz volt magunk mögött hagyni. Azt gondolom, hogy mint minden ember életében, ebben is voltak pozitív és negatív élmények. Voltak örömök, de küzdelmek és nehézségek is. Azt érzem, hogy Isten engem ebben a 16 évben folyamatosan formált, ahogy a gyülekezetet is. Úgy emlékszek rá  vissza, mint Isten hatalmas  áldására és ajándékára. Egyelőre nem is tudok múlt időben beszélni róla, mert annyira frissen bennem vannak az emlékek és történések. Érdekes dolog, hogy amikor átutazok Kismajtényon Szatmár irányába, akkor automatikusan balra nézek, és megnézem a parókia utcáját. Felnézek a templomra, a toronyra. Fürkészem, hogy minden rendben van-e? Nagy öröm számomra, amikor kismajtényiakkal találkozhatok. Úgy gondolom, hogy Isten nagy ajándéka volt a közösség számomra. Ám tudom azt is, hogy amerre Ő vezetni akar, nekünk arra kell menni. Most ez az Ő akarata szerint Piskolt volt.

-Milyen eredményeket sikerült elérni az elmúlt években az egyházközségben?

-Vannak látványos eredmények, amik emberi szemmel láthatók: a gyülekezeti ház felépítése, templom és parókia rendbetétele. Ezek mind-mind olyan dolgok, amik emberileg értékesek. Számomra, ami nagyon értékes volt azonban az, hogy egy nagyon jó kis gyerekcsoportot, ificsoportot tudtam vezetni éveken keresztül, illetve egy olyan bibliaórás csoportot, akik komoly bibliai tanulmányozást folytattak. Tudom, hogy ezt nem fogják abbahagyni, mivel ez nem lelkészfüggő. Hiszem azt, hogy Isten továbbra is építkezni fog az életükben. Ez utóbbiakra mondanám azt, hogy az elmúlt éveimnek a sikerei, vagy pontosabban Isten áldásai.

-Mik voltak azok az események, pillanatok, amikre szívesen emlékszel vissza és szép emlékként viszed magaddal tovább?

-Nagyon sok ilyen pillanat volt. A gyerekek egy szombati napon eljöttek vallásórára és nagy meglepetésemre az volt a kérésük, hogy megölelhessenek. Ez számomra egy megható pillanat volt, amikor minden gyerek sorban odajött és megölelt. Persze, ez a búcsúzásnak vagy az elengedésnek is lehetett egyfajta pillanata. Én azonban erre nagyon szívesen emlékszem vissza. De azokra a pillanatokra is, amikor azt láttam, hogy a presbitériummal együtt tudtam munkálkodni. Ez legyen bármi. Legyen akár egy templomablak cseréje, vagy bármilyen más közös munka. Volt két olyan más jellegű emlék is, amit örökre magammal viszek. Az egyik, amikor a 10 éves  szolgálatomat ünnepeltük. A gyülekezet az istentisztelet után kiállt és imádkozott a lelkészéért. Ugyanez történt a 15 éves évfordulón is. Amellett, hogy ajándékot vettek, nekem ez volt a legcsodálatosabb érzés. Azt hiszem, hogy ebben is látszik a Szentlélek munkálkodása. Kiállt az egyik atyafi és az mondta: „na, testvérek, most a lelkészért imádkozunk”. Mind a két alkalommal. Rengeteg sok élmény van, de ezek azok, amik leginkább megmaradtak.

-Miért döntöttél a  gyülekezetváltás mellett?

-Úgy gondolom, nemcsak emberi döntés volt. Amikor a piskoltiak megkerestek minket, akkor utána gondolkodási időt kértünk arra nézve, hogy ezt az Úr elé tudjuk vinni a családommal együtt. Kikértük az Isten útmutatását. Megkaptuk az igét, a Filippi 4,6-8 – at: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.”  Bennünk volt a kérdés, hogy helyes-e itt hagyni egy közösséget és elmenni egy újba, aminek láttuk a nehézségét és a nagyságát is. Isten kézen fogott bennünket, felbátorított, és akkor tudtuk azt, hogy menni kell. Azért érzem ezt nagyon áldottnak, mert úgy gondolom, hogy bármilyen kudarc, bármilyen nehézség is várjon rám, mégis tudom, hogy engem az Úr vitt oda. Ő akar ott látni. Általam akarja ezt a közösséget és gyülekezetet építeni, és szeretném is ezt megtenni minden erőmmel.

-Mi az, ami rád vár az új egyházközségben? Miket szeretnél megvalósítani?

-Emberi lelkek és emberi életek. Amikor ezt kimondom, érzem a hatalmas felelősséget, de érzem azt a mérhetetlen boldogságot és örömöt -mert valóban azt érzem-, hogy Isten egy másik ajándékot adott a piskolti gyülekezet által, akiket nagyon igyekszek majd szeretni. Csak pozitívumot tudok róluk mondani. A szeretetüket tudom kiemelni, ragaszkodásukat. Azt, hogy éhesek az élő Igére. Azt érzem, hogy az vár rám ebben az egyházközségben, amire rég vágytam. Az első és legfontosabb munka számomra: a lelki munka. Ez magába foglalja a gyermekekkel és idősekkel való foglalkozást, a beteglátogatást, a jegyesbeszélgetéseket, a családlátogatást, az egyszerű beszélgetéseket és a vasárnapi igehirdetéseket egyaránt. Azt szeretném, ha egy élő gyülekezet lenne a piskolti. Olyan, amelyik az Urat tudja dicsőíteni és magasztalni. Nem gondolkodok épületekben.  Azt gondolom, hogy az jön magától. Azt majd az Úr adni fogja, hogy kell-e vagy sem. Egyelőre abban gondolkodok, hogy egy feléledt és egy élő gyülekezet legyen Piskolton. Amit az Isten rám bízott, azt meg fogom tenni a legtöbb erővel és a legnagyobb szeretettel. Ezen a helyen azt érzem, hogy végre azt teszem, amit szeretek: a gyülekezetépítést.

Sebestyén Elek Előd

Potápi: példaértékű magyar-magyar összefogással nyílt új fejezet a kárpátaljai magyar nyelvű szakképzésben

A Kárpát-medencei magyar közösségek számára is példaértékű az az anyaországi és kárpátaljai összefogás és együttműködés, amelynek köszönhetően mintegy száz diák kezdhette meg tanulmányait az új tanévben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola újonnan létesült Egán Ede Szakképzési Centrumában – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn az ungvári járási Nagydobronyban, az intézmény tanévnyitó és átadó ünnepségén.

    A nagydobronyi református templomban tartott rendezvényen mondott köszöntőjében a politikus hangsúlyozta: három minisztérium, két szakképzési intézmény és egy felsőoktatási intézmény közös munkája, hogy megindult a képzés az Egán Ede Szakképzési Centrumban, s már most tervezhető a jövő. Nem titkolt céljuk, hogy tovább fejlesszék a külhoni magyar oktatási rendszert, teljesítve a magyar kormánynak a külhonban élő magyarok boldogulásának támogatására tett vállalását. Ennek részeként 2015-ben a külhoni magyar szakképzés évében megkezdték a külhoni magyar szakképző intézmények hálózatának bővítését és megerősítését, és azóta 145 felszerelt szaktanterem, tanműhely és tangazdaság létrejöttéhez járultak hozzá – tette hozzá.
    Potápi Árpád János jelentős sikerként értékelte, hogy az Egán Ede Szakképzési Centrum közel kétezer négyzetméter alapterületű, 434 millió forintos magyar kormánytámogatással épült nagydobronyi oktató központjában és kollégiumában 95 diák tanulhat anyanyelvén különböző szakmákat a XXI. század igényeinek megfelelő körülmények között. Az intézmény a biztos jövő alapja, olyan jövőé, amelyben a magyar emberek tudnak és akarnak munkálkodni – fűzte hozzá. “Oktatási támogatásainkkal és beruházásainkkal továbbra is azt a kiemelt nemzetpolitikai célt szeretnénk szolgálni, hogy tovább erősítsük magyar közösségeink identitását, anyanyelvi oktatását, a fiatalok szülőföldön való boldogulását” – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
    Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora kiemelte, hogy a szakképzési centrum megépítésével és elindításával a kárpátaljai magyarság 30 éves álma valósult meg. A rektor elmondta, hogy a nagydobronyi centrumban a Mátészalkai Szakképzési Centrummal és a Baross László Mezőgazdasági Szakgimnáziummal közös iskolarendszerű képzés indult el szeptember 2-án, amelynek keretében 95 diák 7 szakmát sajátít el két év alatt oly módon, hogy az egyik héten Nagydobronyban, a másikon Mátészalkán tanul majd. A diákok a szakképzés keretében ukrán szaknyelvet, ukrán jog- és vállalkozói ismereteket is tanulnak majd, és Nagydobrony körzetében tevékenykedő vállalkozóknál vesznek részt szakmai gyakorlaton.
    A szakember köszönetét fejezte ki a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, az Agrárminisztériumnak, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az Agrárkamarának a kárpátaljai magyar nyelvű szakképzéshez nyújtott támogatásért.
    Potápi Árpád János hétfő délelőtt az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében magyar kormánytámogatással felújított oktatási részleget adott át. Az államtitkár a sajtónak elmondta: a magyar állam az elmúlt 4 évben 109 millió forintot fordított az egyetem magyar nyelvű oktatást szolgáló infrastrukturális fejlesztésére. Jelezte, a mostani fejlesztés 4 millió forintba került, de további két fejlesztéssel összesen 10 millió forintot tett ki a beruházás. Fontosnak nevezte, hogy az intézmény 240 magyar anyanyelvű diákja jó körülmények között tanulhasson, ezért a magyar kormány folyamatosan támogatja az egyetemet – közli az MTI.

 

A Harangszó 19. számából

Az Isten népéhez való tartozás egyik megkülönböztető jele –  mind az Ó-, mind az Újszövetségben – a nyugalom napjának szigorú megtartása volt. “Kifulladva érek vissza a kocsimhoz, ott látom Jézust az anyósülésen, szomorkás mosollyal, ölében a levelek, a pénz, a sulicuccok. Bocsáss meg, Uram!” Az iskolakezdés előtti pénteken ünnepélyes keretek között adták át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának udvarán épített bölcsődét – olvasható a Harangszó legfrissebb számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem résztvevői látogattak el a nagykárolyi új templomba

Egy nappal azután, hogy a magasrangú magyarországi kormányküldöttség megtekintette a felépült kertvárosi istenházát, a Kálvin-központ első turista látogatóiként megjelentek az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem résztvevői is.

Október 5.-én látogatták meg a már felépült templomot, a gyülekezeti központot és a mellette levő óvodát. A vendégeket Tolnay István lelkész köszöntötte, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalta el Reményik Sándor A fordító című versét. Reméljük a jövőben is majd sokan lesznek kíváncsiak a templomunkra és számos turistacsoport fogja majd megnézni ezt a csodát, amiért mi hálásak vagyunk Istennek.

Tolnay Adrien

 

Istené a dicsőség az új templomért

A magyar kormány küldöttsége látogatott el tegnap délután Nagykárolyba, ahol az új kertvárosi református templomot és Kálvin-központot nézték meg. Az ünnepélyes alkalmon főtiszteletű Csűry István püspök, Kovács Jenő egyházmegyei főgondnok és nagytiszteletű Tolnay István esperes szólt az egybegyűltekhez.

Feszült várakozás előzte meg a magyarországiak látogatását, hiszen már napokkal előtte sokan készültek a fogadtatásukra. Jelen volt az egyházközség presbitériuma, nőszövetsége és énekkara, az egyházmegye vezetősége, valamint az új templom építkezésében résztvevő mérnökök, az építkezést kivitelező vállalkozó és a református óvoda igazgatónője.

Ft. Csűry István püspök az 51. zsoltárból olvasott fel. Elmondta, hogy Isten kegyelme által épülhetett fel az új templom. Az Ő mindenhatóságát dicséri az építkezés. Isten amint kőfalakat épített a Sionon, itt is a semmiből felépültek a templom falai. A falak közül kilépve pedig a közösségnek is épülnie kell. Hálával összegezte, hogy jelenleg olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik odafigyel és támogatja a határon túli magyar közösségeket.

Kovács Jenő beszédében rámutatott arra, hogy évekkel ezelőtt még szkeptikus volt afelől, hogy felépül Nagykárolyban az új református templom. Ma már azonban örömmel tapasztalja, hogy az Úr ránézett erre a közösségre és megsegítette azt. Elmondta, hogy szeretnének egy bölcsődét is építeni. Hangsúlyozta, hogy a roma nemzetiségű gyermekeket is úgy lehet felzárkóztatni, ha oktatásban részesülnek. A magyar gyermekeket pedig úgy lehet megőrizni vallásukban és nemzeti identitásukban, ha azok magyar óvodába és iskolába járnak.

Nt. Tolnay István esperes, a kertvárosi egyházközség lelkipásztora is megosztotta ünnepi gondolatait, melyben elmondta, hogy elsősorban Istené a dicsőség a megvalósult tervekért. Továbbá fontos szerepe volt a templom felépülésében a gyülekezet kitartó hozzáállásának, akaratának és imájának. Egy 21 éves álom vált valóra. 1998-ban tették le az alapkövet, és folyó év szeptember 12-én az utolsó térkő is helyére került. Tisztelettel megköszönte a Magyar Kormány és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatását.

Az ünnepi beszédek elhangzását követően a jelenlevők végig sétáltak a Kálvin-központon. Megnézték a református óvodát, ahol Holló Éva és Suhó Andrea óvónők irányításával a gyermekek rövid műsort mutattak be. A vendégeket ezt követően szeretetvendégségre invitálták.

Szakmai nap kántorok számára

Szeretettel meghívjuk a kántorokat, karvezetőket a 2019. november 8-án, pénteken, a Szatmárnémeti-Kültelek Református Egyházközségben tartandó szakmai napra.

Program:

10 óra: Igehirdetés

11 óra: Előadás. Zwingli Ulrich élete és munkássága. Előadó: Christoph Tapernaux (Svájc, Sanct Gallen)

12 óra: Kávészünet

12,30: Karvezetés gyakorlat a szolgálatban lévő kántorok számára, Berkesi Sándor és Márkus Zoltán vezetésével, adventre és karácsonyra készülve

14 óra: Ebéd

14,30: Fórumbeszélgetés, kottabörze

15,30: Hazautazás

Szeretettel kérjük a zenei előadókat, hogy jelezzék az egyházmegyék kántorai számára a szakmai nap lehetőségét, valamint a résztvevők számát Higyed Gyöngyi címére, legkésőbb november 1-ig. Postacím: 440216 Satu Mare, str. Basarabia nr. 13/b, jud. Satu-Mare, tel. 0727-190-626.

 

Orosz Otília                              Higyed Gyöngyi
egyházkerületi zenei előadó       egyházmegyei zenei előadó

 

Nagyvárad, 2019. október 3.

Térzenével és istentisztelettel megkezdődik a reformáció hónapja

Térzenével és istentisztelettel veszi kezdetét kedd este a reformáció hónapja rendezvénysorozat a budapesti Deák téren – mondta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára kedden az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

    Fischl Vilmos közölte: a központi nyitó istentiszteleten, a Deák téri evangélikus templomban Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke hirdet igét, a liturgiában részt vesznek a tagegyházak főpásztorai. Az istentisztelet előtt a téren az Egressy Béni református fúvószenekar játszik.
    Októberben országszerte tartanak a gyülekezetek kulturális programokat, elsősorban előadásokat és koncerteket, kórustalálkozókat – ismertette.
    A központi programok sorában szerepel az október 9-ei ökumenikus könyvest: a budapesti MEÖT-székházban a tagegyházak kiadói mutatják majd be egy-egy idén megjelent kötetüket.
    Kiemelt rendezvény a Reformáció gálaest, amelyet október 20-án a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartanak. Az esten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tart előadást A reformáció népeként a hit, az értelem és a kultúra egységében címmel.
    A gálán minden évben más oktatási intézmény, idén a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Művészeti Iskola mutatkozik majd be. Az esten fellép a VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar és a Tabulatúra régizene-együttes.
    A programsorozatot lezáró hagyományos megemlékezést a reformáció emléknapján, október 31-én Budapesten, a Reformációi Emlékparkban, a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán rendezik meg – mondta Fischl Vilmos.
    Hozzátette: a reformáció hónapjának mottója idén a Pál apostol rómaiaknak írt leveléből vett idézet: “egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint”. Az egész októberben tartó rendezvénysorozattal ugyanis szeretnék felhívni a figyelmet a keresztények közötti egyetértés fontosságára.
    A reformáció emléknapját október 31-én arra emlékezve tartják, hogy Luther Márton (Martin Luther) német Ágoston-rendi szerzetes 1517-ben ezen a napon szögezte ki téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. A Luther vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János (Jean Calvin) genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja – közli az MTI. 

 

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban 2019. szeptember 30-án. A régészek a templom felújítása alatt végeztek ásatásokat, amikor a kriptát – amely négy holttestet rejtett – megtalálták. A lelet jelentőségét növeli, hogy Erdélyben 120 éve találtak utoljára érintetlen kriptát, Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze szerint európai jelentőségű leletről beszélhetünk.

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

A reggeli órákban megbontott kriptában valószínű 17-18. századiak a leletek, amelyeket a régészek elkezdtek kiemelni és konzerválni. Csók Zsolt elmondta, hogy a holttesteket a kiemelés után ún. karanténba helyezik, hogy minél jobban megőrizzék azokat. Ezt követően a kolozsvári történeti múzeumba szállítják a holttesteket és az ezüst csillagformával veretezett koporsókat, hogy ott megvizsgálják azokat.

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

A kriptában két felnőtt és két gyermek koporsóját kapták meg, az egyik koporsón a „Bánffy K” feliratot találták meg a régészek. Csók Zsolt szerint egy 3-4 éves gyerekről lehet szó, akit díszes ruhákba öltöztettek. A ruhákban illatos növények maradványai is fellelhetőek, ezek közül egyelőre a rozmaringot azonosították a helyszínen. A gyerek holttestén brokát párta volt ezüst csipkével.

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

A bánffyhunyadi református templomban zajló ásatások a templom felújításához kapcsolódnak. A gyülekezet 2017-ben nyert uniós pályázatot, amely során közel 2 millió eurót kapnak a templom teljes felújítására. A felújítás befejezésére összesen négy év áll a gyülekezet rendelkezésére.

Forrás: reformatus.ro

Új irodában várják a kertvárosi híveket

Új helyszínen várják holnaptól (október 1.) mindazokat a kertvárosi híveket, akik egyházi ügyeket kívánnak intézni. Az új iroda a Kálvin-központban működik, Nagykárolyban a Nuferilor utca 18-as szám alatt. Az irodai szolgálat a megszokott időpontokban működik: délelőtt 9-13 óra között és délután 15-17 óra között.

A Kálvin-központ ünnepélyes átadására október 20-án délután 3 órakor kerül sor. Ekkortól nyílnak meg az új templom kapui a hívek előtt. A kertvárosiak istentiszteletei ezt követően már az új templomban lesznek megtartva.

PRESBITER SZÖVETSÉGI KONFERENCIA LESZ ÁKOSON

,,Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.”

Jelenések 3,19

 

Meghívó

         Szeretettel meghívjuk az egyházközségük lelkipásztorát és presbitériumát Ákosra, a református egyházközség gyülekezeti termében  megrendezendő konferenciára, melyet 2019. október 26.-án, 10 órai kezdettel tartunk.

A konferencia témája: ,,Egyházszervezés a XXI. században és a presbiteri felelősség elmélyítése”.

     Előadó: Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának, Általános Iskolájának és Diákotthonának intézményvezetője.

Program:

  • Nyitóáhítat: Dobai Zoltán házigazda lelkipásztor
  • Köszöntés: Almási Csaba P.SZ.elnök
  • Fórum, megbeszélések
  • Áldás
  • Ebéd

Isten gazdag áldását kérve gyülekezetükre, szeretettel várunk minkenkit!

Lele, 2019. szeptember 23.

Almási Csaba                                                               Antal József

P.SZ. elnök                                                                   P.SZ. titkár

Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban

Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban – írja az MTI a Háárec című újság honlapja alapján.

    A régészeti kutatások szerint háromezer évvel ezelőtt az ókori Edom jól szervezett királyság volt, melyben jelentős és fejlett réztermelés folyt. Mindez egybevág a Bibliának az egyik “ősellenségről”, az edomitákról szóló leírásával.
    Amerikai, izraeli és jordán régészek szerint a Teremtés könyvével összhangban, az izraeli törzsek megjelenése előtt, az eddig gondoltnál jóval hamarabb vált stabil hatalommá a korábban nomád edomiták országa.
    Az Arava-sivatag különböző részein már évszázadokkal korábban is folyt fémtermelés, ami azonban három évezrede az egész régióban egyszerre ugrásszerű fejlődésen esett át. Mindez annak a jele, hogy erős, központosított állam felügyelte az egymástól távoli helyeken folytatott réztermelést.
    Az i.e. 10. században technológiai “ugrást” hajtottak végre az i. e. 13. század óta folytatott réztermelésben – derül ki a Tel-avivi Egyetem (TAU) és a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének közös kutatásából, amelynek során a korabeli rézipart és a Holt-tenger közelében lévő Arava térség egykori hulladékait tanulmányozták, és amelynek eredményeit a PLOS ONE című tudományos lapban tettek közzé.
    Az izraeli Timna-völgy ókori rézbányáinál és olvasztóinál végzett vizsgálat a tudósok szerint cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy az edomita királyság csak a törzsek gyenge szövetsége lett volna.
    A rézhulladéknak az i.e. 10. században megfigyelt csökkenéséből, a réz előállításának hatékonyabbá válásából az edomita királyság fejlődésére vonatkozó következtetést vontak le.
    “Vannak régészek, akik szerint a térségben ebben az időszakban csak ideiglenesen, alkalmilag réztermelést végző törzsek laza együttese élt, de a mi megállapításaink ennek ellentmondanak, és összhangban állnak a Biblia történeteivel. Szerintünk itt egy centralizált és hierarchikus királyság állt, amely csakis az ősi, bibliai Edom lehetett” – állítják a kutatók.
    A réztermelés hirtelen fejlődését az i. e. 943-922 között uralkodó I. Sesonk fáraó katonai hadjáratának köszönhették, amely lökést adott mind a kitermelés technológiai fejlődésének, mind a rézkereskedelemnek.
    “A réztermelés az ősi idők hi-tech technológiája volt, amelynek módszerei és hatékonysága változott az idők során, tükrözve a társadalmi folyamatokat ” – hangsúlyozták a tudósok.