Húsvét margójára: A hiányzó festmény

Munkácsy Krisztus trilógiáját nézem. Annyira odafigyelt a művész a legapróbb részletekre is, hogy már-már ott érezem magam a történések kellős közepén. Barátságtalan események elevenednek meg a vásznon. Mégis mélységes csendet és békét érzek. Pedig pont az a festmény hiányzik a sorozatból, ami igazán ezt az érzést adja vissza. De ez a festmény nem készült el…

Az első kép: Krisztus Pilátus előtt. Mindenki ott van rajta: az ítéletre váró ártatlan tekintetű Jézus, a gondolkodóba esett Pilátus, a maguk igazát hangoztató főpapok, a kíváncsiskodó emberek, az öntelt katona.

A második kép: az Ecce Homo (Íme, az ember). Újra megelevenedik Jézus képe, aki az ég felé emeli tekintetét. Pilátus a nép felé fordul, miközben Jézusra mutat. Még egy esélyt ad. A nép választhat Jézus és Barabás között, kit küld a keresztre. A nép Barabásnak ad egy újabb esélyt. Az asszonyok kezüket egymásra téve vagy épp hátat fordítva válnak teljesen kétségbeesetté.

A harmadik kép: a Golgota. Jézus a középső kereszten függ a két gonosztevő között. A főpapok elégedetten fordítanak hátat a keresztnek és indulnak haza. Jól végezték dolgukat. A katonák és a nép még felnéz a keresztre. Fürkészik, hátha történik valami. Az asszonyok könnyeikkel küszködnek Jézus lábainál. A háttér sötét. Krisztus teste és az emberek öltözete csempész be némi világosságot és színeket a komor háttérbe… Jézus meghalt a keresztfán. Ez a trilógia utolsó festménye. Vajon a festő miért nem folytatta a sorozatot? Krisztus győzelmes feltámadását, a húsvéti eseményeket miért nem festette vászonra? Talán azért, mert a megdicsőült testben feltámadt Krisztus megfestésére nem érezte magát méltónak. Munkácsy valamikor ezt mondta: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”

A negyedik kép megfestését képzeletben nekünk kell elkészítenünk. Egyen egyenként mindenki a maga húsvéti képét. Bármennyire is formabontó, de én most erre a festményre nem az üres sziklasírt, az ájuldozó katonákat, a sírhoz balzsamozószereket vivő asszonyokat, fényárban úszó angyalokat, a Tamásnak vagy az emmausi tanítványoknak megjelenő Jézust rajzolnám. Egyszerűen csak egy zsúfolásig telt templomot, amelynek ablakán fényes napsugarak kacsintanak be. A piros varrottas terítővel díszített úrasztalát csak fehér virágok díszítenék. A templom közepén a fényes ruhába öltözött Jézust gyermekek sokasága venné körül. Szüleik arcán széles mosoly volna. Büszkék lennének arra, hogy nekik egy feltámadt és élő Krisztusuk van, aki vigyáz arra itt -a Kárpát-medencében-, ahol születtek, hogy hitüket megéljék és vallásukat szabadon gyakorolják.

Sebestyén Elek Előd

Túrmezei Erzsébet: Húsvét hajnalán

Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír felé hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár,
és csattog az ének száll által a légen
fel, fel az ég felé… Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttünk ment még,
és ajkén az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe,
és suhog a korbács és csattog az ostor.
Hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? – Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra csak. Úgy… úgy mint régen.

Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, ki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír felé hárman,
nagypénteki gyásszal húsvéti sugárban.

Hogy látnak szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!

Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.

Húsvétkor, ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állni feltámadottan.

Tolnay István esperes húsvéti pásztorlevele

„…menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból…”  (Mt 28,7a)

 

Kedves ünneplő testvéreim!

Idei nagyhetünket és ünnepünket önkéntelenül is beárnyékolja mindaz, ami Franciaország fővárosában, Párizsban történt: a Notre Dame székesegyházban kitört tűzvész. A templom annyira elpusztult, hogy a szakértők szerint épp hogy menthető, s ha igen, akkor pedig rengeteg pénz kell a helyreállításához. Egyfelől Európa és a világ keresztyénsége gyászol, mások arcán – szomorú, de ez van – kárörvendő vigyorok látszanak a videofelvételeken.

Amikor Krisztus Urunk ott szenvedett a keresztfán, a tömeg nagy része megelégedetten szemlélte, hogy a „feszítsd meg!” kívánság íme, végre teljesült: ott függ a keresztfán az, aki Isten Fiának merte vallani magát! Barabás, a lázadó, harcos szellem szabad, Krisztus pedig, a Szeretet meghalt.  Mások pedig – a nagyon kevesek – gyászoltak. Lassú, kínos órák következtek azok számára, akik meggyászolták Jézust: a temetés, majd a nagyszombat mélységes csendje. S a csigalassúsággal múló idő letargiáját fokozta a bizonyára bennük motoszkáló kérdés: valóban csak ennyi volt? Vége? És velünk mi lesz Nélküle?

Lemondással a szívükben így indultak el a sziklasír felé az asszonyok…

Aztán tudjuk, mi történt: egyszerre minden megvilágosodott és megváltozott! A Jézus feltámadását bejelentő angyal előbb mindenkiben rémületet kelt, aztán megjelenik maga Jézus, a Feltámadott, nyugalmat és békét árasztva maga körül. Az asszonyok visszarohannak a többiekhez, határtalan lelkesedéssel adják hírül a csodát. A tanítványok azt sem tudják, mit higgyenek, aztán ők is találkoznak a Mesterrel… és így beindul egy láncreakciószerű folyamat, amely a térdre boruló Tamás és a szeretetét bizonygató Péter vallomásával kezdve, majd a mennybemenetel ötszáz szemtanúja és az első pünkösdkor megtérő háromezer ember közösséggé formálódása óta évszázadokon keresztül tart egészen a mi napjainkig. Mert a feltámadás evangéliuma nélkül – hiszem – nem létezne ma keresztyénség!

Testvéreim! Húsvétot ünneplő keresztyén embertársaim! Ez év húsvétján mi itt még szabadon ünnepelhetünk… mások, a közel-kelet egyes országainak keresztyénei csak titokban fejezhetik ki örömüket és az örök életben való reményüket … de soha nem szabad elvesztenünk a reményt! Most talán úgy tűnik, nehéz időket élünk, súlyos próbatételeken esik át az egyetemes keresztyénség egy része, a szekuláris Európa és a dzsihád szellemében szemet-szemért, fogat fogért kiáltók elégedetten dörzsölik össze a tenyerüket. Azonban él az Úr! Feltámadt a halálból, dacára minden kételynek és rosszakaratnak! Ez adjon nekünk erőt és kitartást ahhoz, hogy a magunk helyén, a családjaink és a gyülekezeteink közösségében merjünk mindig hitet tenni a mi dicsőséges Jézusunk mellett! Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek békés, boldog húsvéti ünnepet, sok szeretettel, Tolnay István esperes

Ünnepi istentiszteleti rend Nagykárolyban

Húsvét első napja:

  • 9 óra: úrvacsorás istentisztelet (Nagykároly-Kertváros)
  • 11 óra: úrvacsorás istentisztelet (Nagykároly-Belváros)
  • 17 óra: istentisztelet a kistemplomban (Nagykároly-Belváros)

Húsvét második napja:

  • 9,15 óra: istentisztelet (Nagykároly-Kertváros)
  • 11 óra: istentisztelet (Nagykároly-Belváros, igét hirdet Csonka József V. éves debreceni teológus)
  • 17 óra: istentisztelet a kistemplomban (Nagykároly-Kertváros)

Csűry István püspök húsvéti pásztorlevele

Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelent: Mester” (Jn20,16).

Kedves ünneplő Testvéreim!

Húsvét a keresztyének kiemelkedő ünnepe, annak ellenére, hogy most is sokkal többen tolongnak a bevásárlóközpontok felé, avagy az árleszállítással csalogató szállodák irányába, mint a feltámadásért hálaadó gyülekezetekbe. Nincs ez így jól, sem az imádkozók közösségének elkerülése végett, sem az egyéni sorsromlások egyre aggasztóbb mélyülésekor.

Jézus Krisztus feltámadásának történelmi eseménye eleven időszerű üzenet, amit nekünk kell alkalmas és alkalmatlan időben elsősorban a környezetünkben élők között megosztanunk. Isten húsvéti üzenetének hármas vonatkozására kell figyelnünk és hitelesen közvetítenünk. Szólnunk kell az esemény történelmi valóságáról. Beszélnünk kell a nyitott sír csodáján épülő közösségről. Mondanunk kell szüntelenül az egyéni életeket, közösségi kapcsolatokat megmentő mennyei közléseket, hogy az emberiség vesztébe rohanása fékeződjön.

Rengetegen panaszkodnak manapság a szegénység ördögi köréből, az elhagyatottság elszigeteltségéből, a kényszerű magányosság állapotából. Ha a feltámadt Krisztus Jézus sírjához elsőként érkező Máriát tekintjük, akár a felsorolt gondok hordozójának is nevezhetjük. Nevének jelentése: keserűség, szomorúság. Sorsa, küzdelme, kudarca egyetlen személyben van jelen, egyetlen megtépett lélek állandó vívódásaiban. Türelmetlenül várja a hajnalt, leterhelt lelkiismerete megtöri az éjszakai nyugalmát és kínzó nyugtalanság űzi a hajnali sírbolthoz. Tünetek, amelyeknek gyökereit nem ismerjük. Hasonlóak azoknak a tüneteihez, akik kilépnek Isten közeléből, a világ zajába, az elzárkózódás előkelőnek mutatkozó cellájába. Mária hiába nézi a nyitott sír angyalait, nem látja őket, hiába hallja a szavakat, nem érti azokat. Jézus Krisztus is megszólal, Mária összetéveszti a kertésszel, hiába beszél a feltámadott, nincs jelentősége. A lelkiállapot teljes csődje ez Máriánál. Rosszabb a lelki és idegi állapotuk ennél is az istentagadás és káromlás mocsarában vergődőeknek, akik az igazi életet életpótlékkal, a valóságos folyamatokat álcselekedetekkel helyettesítik. Feneketlen mélységbe jut az ember Isten nélkül, eddig kényszerül Krisztust elkerülve, eddig nyomorul a Szentlélek hatalma elutasításával!

Jézus Krisztus nevén szólítja meg Máriát! Máriához… a keserű lélekhez, a szomorú emberhez – személyesen megszólítja, csak hozzá szól! Hozzánk a keserű, a szomorú emberekhez szól és nevünket említi. Megszólítottak vagyunk egyen-egyenként, abban a sajátos, – semmi és senki máshoz nem hasonlítható helyzetben –, amiben vagyunk. A feltámadt Isten ismeri a nevünket, és úgy szólít meg bennünket is! Nyitott sír mellett megszólít, gyülekezetedben éppen eltitkolni vágyott könnyeid mellett nevedet említi, vagy otthonodban, amikor a remény utolsó lehetőségét latolgatod. Megszólít ott is, ahol nem akarod hallani Őt egyelőre!

Krisztus – Isten fia azt teszi, amiről a próféta már tudott, jóval születése előtt! „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (És43,1b). Az ószövetségi profetikus hang húsvéti ígéretet tartalmaz, megint hármas rétegződésben. Isten a legnagyobb áldozattal megváltja a világot! Isten a halálfélelmet is eloszlatja az emberiség felől! Isten nevünkön szólít és teljesen elkötelezi magát, mint állandó birtokos, hogy mindörökké tulajdonai maradunk! Nehezen megérthető szeretet! Mária és mindannyiunk tétovasága és alig rejthető gyámoltalansága csakis Isten szeretetének és az ember megértő lehetőségének óriási különbözőségéből vezethető le.

Idei húsvétunk kérdése legyen az, mi hogyan válaszolhatunk erre a mérhetetlen szeretetre? A 124. zsoltárban olvassuk: „A mi segítségünk az Úr nevében van, aki alkotta az eget és a földet”(8.v.). Hitvallás ez a javából. A nevünkön megszólító Isten nevében van a mi üdvösségünk, a jövőnk, a mindennapi szükségeknek biztonságos megoldása. Az Ő neve kegyelem és irgalom, azaz hozzánk hajlás és helyre állítás. A húsvét győzelem az Ő nevében, a nevükön szólítottak megváltása, a teljes szabadság felé vezetés halálfélelem nélkül! Húsvéti hitvallással éljünk gondjaink között is, a megváltás gyökeres megváltoztató erejével. Örömeink között maradjunk állhatatos kitartással Istenünk mellett, Aki ilyeneknek teremtett és ilyeneknek akar látni bennünket.

Legyen békességes ünnepi várakozásunk, legyen részünk bőséges húsvéti áldásban, és legyen megújuló életvágy bennünk a reánk következő hétköznapokban is!

Nagyvárad, 2019 húsvétján

A békesség kötelékében:

Csűry István püspök

Forrás: krek.ro

Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház  minden gyülekezetének és intézményének

 

„Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt:
Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!“ (Jn 1,29)

Húsvétot ünneplő keresztyén testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!

Mit sem ért az ember ebből a világból, csak elvárja, hogy az Isten teljesítsen. Ebben az öntudati válságban Jézus kijelenti: „Én vagyok az út, az igazság, és az élet“. Nekünk mondja személyesen, mert tökéletesen ismer. Közben világunkban elvesztik értelmüket a testvér, a rokon, és a jóbarát kifejezések. Kialakul a „nem ismer sem Istent, sem embert“ állapot. Magányában a káini lelkületű ember elkeseredik és hangoztatja: itt semmi és senki sem jó, változtatni kell. Ám attól, hogy valakik gonosz hazugságokat szajkóznak, ismételnek sokszor, azokból még nem lesz igazság. Mindent kitalálunk és a másikra mutogatunk, csak azt nem, hogy a hiba bennünk van és nekünk kell változnunk. Pedig épp ezért mutatta és mutatja meg magát nekünk Jézus Krisztus, az Isten élő Fia, és hangzik az ige Keresztelő János által: „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!“ (Jn 1,29)
És ha nemcsak mondod, hogy érted, hanem hiszed is, amit olvasol, feleszmélsz: neked is tenni kell Krisztus példáját követve és tanításait megtartva. Nem várni, hogy mások cselekedjenek, hanem a jót választani, amit a kegyelmes Atya Úristen megmutat és megad neked, a szemed előtt egyértelművé tesz. Légy bizonyságtévő lélek, mert a Krisztus szent keresztje ott áll elmúlás és rom felett. Nekünk pedig nem a rettegés lelke adatott, hanem a bizonyságtevésé, hogy néki énekeljünk dicsőítő Himnuszt: „Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!“ Nem azért mondjuk ezt, mert jobbaknak képzeljük magunkat másoknál, hanem mert a húsvéti igazság az, hogy az Isten szeretete soha el nem fogy. Hisszük, hogy Megváltónk és Szabadítónk minden népet és nemzetet magához hív és áld, mert Ő a fenséges Isten, mert örökösei vagyunk, hiszen a fiúság lelkét adta nekünk kegyelméből.
Jézus Krisztus föltámadott, hogy életünk legyen, teljes életünk igazságban és szeretetben! Ez az Atya akarata, hogy az Övéiként, megváltott gyermekeiként békességben éljünk vele és egymással! Föltámadt, nincs a halottak között, eljött hozzánk, hogy mi is élők legyünk!

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves testvérünknek!

2019 húsvétján

Dr. Szabó István s.k.

püspök

Veres Sándor s.k.

főgondnok

Steinbach József s.k.

püspök

Dr. Huszár Pál s.k.

főgondnok

Dunamelléki Református Egyházkerület Dunántúli Református Egyházkerület
Kató Béla s.k.

püspök

Dr. Dézsi Zoltán s.k.

főgondnok

Szenn Péter s.k.

püspök

Kel József s.k.

főgondnok

Erdélyi Református Egyházkerület Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
Zán Fábián Sándor s.k.

püspök

Nagy Béla s.k.

főgondnok

Csűry István s.k.

püspök

Bara Lajos István s.k.

főgondnok

Kárpátaljai Református Egyház Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Halász Béla s.k.

püspök

Székely Károly s.k.

főgondnok

Fazekas László s.k.

püspök

Fekete Vince s.k.

főgondnok

Szerbiai Református Keresztyén Egyház Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Csomós József s.k.

püspök

Ábrám Tibor s.k.

főgondnok

Dr. Fekete Károly s.k.

püspök

Dr. Adorján Gusztáv s.k.

főgondnok

Tiszáninneni Református Egyházkerület Tiszántúli Református Egyházkerület

Forrás: krek.ro

Wass Albert: Nagypénteki sirató

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh’se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.

Közös húsvétváró programokat szerveztek

Húsvétváró programokkal kedveskednek a nagykárolyi református óvoda pedagógusai a Noé bárkája csoport kis csöppségeinek ezekben a napokban – tájékoztatott Suhó Andrea óvónő.

Hétfőn a csoport tagjai a nagykárolyi 3-as Számú Napköziotthonba látogattak el, ahol Alt-Doloczki Enikő és Ferenczi Zsuzsa óvónők közreműködésével a két napközi ovisai együtt készítettek húsvéti díszeket. Kedden a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont első osztályos diákjai Czier Bernadett tanítónő vezetésével a református óvodába mentek el, ahol együtt kézműveskedtek. Ma délelőtt a Noé bárkája csoport tagjai szüleikkel vagy nagyszüleikkel együtt vettek részt egy csodálatos húsvétváró foglalkozáson. Előbb Tolnay Adrien vallástanár powerpointos előadását tekinthették meg, aki a húsvéti történetről beszélt a jelenlevőknek a Szentírás alapján, később pedig Hompoth Mária, a nagykárolyi Stella Maris Integrációs Központ munkatársa beszélt a tojásfestés régi hagyományairól. A gyermekek a felnőttekkel együtt ki is próbálhatták ezeket a tojásfestő módszereket. Az első asztalnál céklából, hagymából és spenótból kivont természetes anyagokkal színezett tojásokat festhettek. A tojásokra viaszirókával készített mintákat rajzoltak. A második asztalnál petrezselyemlevéllel díszitett tojásokat festettek. A harmadik asztalnál magyaros mintákkal készült tojásokat színeztek. A negyedik asztalnál pedig virágcserepekbe vetett búza közé festettek színes nyuszi és más formákat. A foglalkozások végén a gyerekek megkapták a „Túl a Tiszán” magyarországi pályázaton nyert jutalmukat: a keresztyén értékeket hordozó CD-t és a családi foglalkoztató füzetet, amely fejlesztő feladatokat tartalmaz. Mindezeket Tolnay István esperes és felesége pályázták meg a napközisek számára.

Az izgalmas programok azonban itt még nem értek véget. Holnap délelőtt a kisfiúk verset mondanak majd és kölnivízzel locsolják meg a lányokat, akik a locsolkodásért festett tojásokat fognak adni a fiúknak.

 

Milyen nagyhetet ajándékozunk mi Megváltó Urunknak?

Szent nagyhét, régi magyar elnevezéssel sanyarú hét, Megváltó Urunk értünk vállalt megváltó tetteinek szent hete. Az elején a Szentlélek által sugalmazott csendben magam is takarékra állítom magamat. Amennyire egyáltalán lehet ezt ebben a fény-, és hangszennyezett, légszennyezett és reklámszennyezett, szentségtelen szövegektől szennyezett világban. A külvilág zaját, a tv, rádió hangját nulla felé állítom és elgondolkodom: milyen nagyhetet adok én hozzá személyesen a nagyhét egyházi és egyházi kívüli alkalmaihoz? Milyen nagyhetet viszek én Uram, a via dolorosa Ecce Homo-ja és Királya, a kereszt Fájdalmak Embere és Győztese, a minden emberi képzeletet felülmúlón feltámadott Úr Jézus, a Kozmosz Ura elé? És Te? És a mi, egyházként, gyülekezetként, az Ő drága vérén megváltott és századokon át megtartott magyar református közösségeként?
A Lélek csendjében lejegyezte: Dr. Békefy Lajos
A virágvasárnapi ünneplésre csakhamar rávetül a halál árnyéka. Jézus már a hét elején lélekben átéli a nagyheti borzalmakat. Tudatosan készül a végső, mindent eldöntő ütközetre. Hogyan? Közösségben. Imádságos Isten-közösségben, és vacsoraközösségben tanítványaival. Mekkora kincs a jó közösség, még az Isten Fia számára is, ahol erőt gyűjthet a helytálláshoz! Bár a hagyomány szerint az úrvacsorai közösség nagycsütörtök estéjéhez kapcsolódik, mi a passiójáték átdolgozásának forgatókönyve szerint ezt a hét elejére tesszük. Érzékeltetni próbáljuk ezzel, hogy amennyire Urunknak a közösség és az úri szent vacsora, az utolsó pászka nagyon fontos volt, nekünk az egész nagyhétre előretekintve nagyon fontos az Isten-közösség, a Jézus-közösség, az úrvacsorai testvérközösség…Milyen logikus és mély értelmű lenne virágvasárnap úrvacsoraosztással, úri szent vacsora vétellel indulni a nagyhétre!
“Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát. – És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az újszövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki” (Lk 22,15. 19-20).
Az úrvacsora szereztetési Igéit követően elkezdhetjük énekelni vagy imádkozni a szép kolozsvári dicséretet:
Örülj, szívem, Vigadj, lelkem,
Ékességed lett a hit;
Vacsorához, Mégy Jézushoz, Hivatalos vagy te itt.
Ha bűnödért Halálos bért Érdemlettél lelkedre:
E szent asztal Megvigasztal S válik idvességedre.
Ez örömben, Reménységben, Jézus, ma hozzád jövök.
Asztalodnál Lábam megáll: Testem, lelkem újítsd meg.
Tisztogass meg, Bűnből moss meg Kegyelmedből, Istenem,
És a Sátán lelkem kárán Nem örül, nem árt nekem.
E vacsora Égi módra Engem véled összead,
Maradj Bennem, benned engem Hagyj lennem, hogy áldjalak.
Csakhogy immár Bűntől elválj S légy hívséggel Jézushoz:
Halálával, Váltságával Minden bűnből feloldoz.
Hát jöjjetek, Bűnös lelkek, Orvosságot kik vártok!
Jézus Lelke, Szent kegyelme Kiárad ma reátok.
A háttérben, titokban Júdás már megbeszélte az árulás tervét a főpapokkal és a templomőrség parancsnokával. A pénz megszédítette, a jó üzlet kilátása pedig elaltatta lelkiismeretét.
Júdás
Harminc ezüst…Az üdvössége ára,
s egy csók a nyugta érte,
mikor felér az Olajfák hegyére,
halálos csók a Mester homlokára.
Harminc ezüst! Ez fogható s temérdek!
Bolond, ki más csodát vár.
Igaz, hogy látta feltámadni Lázárt,
s tenger csodát még, ám vak most az érdek.
Harminc ezüst! Ez észbontó varázslat!
Felujjong régi énje,
vad indulókat zeng a pénz zenéje:
megveheti a világot magának!
Meg is veszi, megy már…De lesben áll,
prédát kutat az éjben,
csontos kezében hurkoló kötéllel
  • harminc ezüstért – a konok Halál.
(Füle Lajos: Júdás)
Tévútra vezető barátok
Nem kell a rosszat eltakarítani a világból,
de kérhetjük:
Szabadíts meg a gonosztól!
Nem az a dolgunk, hogy kigyomláljuk a rosszat.
Elhordozni nehezebb a gonoszt,
mint megbüntetni.
Nem vagyunk a gonosz hóhérai.
Elhordozni nehezebb, mint kitakarítani.
Uram, a végső megoldást megtartottad magadnak.
Engedd, hogy elfogadjuk Tőled azt.

Virágvasárnap Kaplonyban

Ebben az esztendőben a kaplonyi gyülekezet rendhagyó módon emlékezett Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására. Az istentiszteleten a gyerekek virágvasárnapi szavalatokkal kedveskedtek a gyülekezet jelen lévő tagjainak, akik örömmel hallgatták e kicsiny, de lelkes sereget.

Erdős Csaba

MÁRIA EVANGÉLIUMA A LÁNCOS TEMPLOMBAN

Virágvasárnap délutánján Szatmárnémetiben is bemutatták a közel harminc éve töretlen népszerűségnek örvendő Mária evangéliumát. A Láncos templomban bemutatott jótékonysági koncerten összegyűlt adományt a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlják fel – tudtuk meg Tolnay István esperestől, aki a Nagykárolyi Református Egyházmegyét képviselte a jeles eseményen.

Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi szerzeményének főszerepében ez alkalommal Sáfár Mónikát, Homonnay Zsoltot, illetve magát az egyik alkotót, Tolcsvay Lászlót, valamint Aradi Imrét, Deák Balázst és Kósa Lőrincet  is láthatta a közönség. Az előadáson közreműködött a Pannonia Sacra vegyeskar.

Húsvéti kézműves foglalkozás Nagykároly-Kertvárosban

A Nagykároly-kertvárosi gyülekezetben immár hagyománnyá vált a húsvéti kézműves foglalkozás, mellyel közelebb kívánjuk hozni a gyermekekhez a húsvét igazi csodáját.

Az idén is sor került a húsvéti történet megbeszélésére, felelevenítésére.  Ezt követően vallásórás gyermekeink húsvéti asztali díszeket készítettek, majd pedig megajándékoztuk őket a Palánta Sorsfordító Alapítvány által meghirdetett „Túl a Tiszán II.” pályázat keretében megnyert kiadványokkal. Ezúton köszönjük támogatásukat, mellyel gyermekeinknek örömet szerezhettünk! Áldott húsvétot kívánunk ezúton is vallásórásoknak és minden kedves támogatónknak!

Tolnay Adrien

Böjti csendesnap a suliban

Internet, telefon, tévé, cigi, alkohol – mind olyan dolgok, melyekről le lehetne mondani a böjti időszakban, legalábbis kevesebbet használni vagy fogyasztani belőlük – fogalmazták meg a nagykárolyi Simion Bărnuțiu Iskolaközpont diákjai. Likker Erika vallástanár csütörtök délelőtt különösen izgalmas csendesnapot szervezett, melyen Bencze-Kádár Orsolya nagykárolyi lelkésznő tartott interaktív foglalkozást a kilenc és tizedikes diákoknak.

A lelkésznő beszélt a böjt bibliai alapjairól. Arról, hogy milyen helyzetben böjtölt a bibliakorabeli nép, és mit jelentett a böjt az ősegyház korában. Ugyanakkor kiemelt hangsúlyt fektetett arra is, hogy a fiatalokkal megbeszélje azt, hogy mit jelent ma böjtölni református szemmel. Párhuzamba vonta ezt más egyházak böjti szokásaival, ahol ugyan nagyobb hangsúlyt kap a böjt, ám ez mit sem számít abból a szempontból, hogy nekünk is böjtölni kell. A böjt őszinte odaszánás kell legyen – derült ki. Amit -ahogy azt a fiatalok is megfogalmazták- többféleképp is megtehetünk. A lelkipásztornő egy kicsit ráhangolta az ifjakat a nagyheti és húsvéti eseményekre. Együtt beszélte meg velük, hogy mi is történt ezeken a napokon, milyen szimbólumok tartoznak a húsvéti ünnepkörhöz, és milyen jelentésük van ezeknek.

Nagyon hasznosnak bizonyult a böjti csendesnap, hiszen érdeklődéssel vettek részt a diákok a foglalkozáson. Közösen fogalmazták meg, hogy ebben az időszakban a felesleges vagy épp káros dolgok helyett több időt fordítsunk az imádkozásra, bibliaolvasásra és templombajárásra. A program végén  Likker Erika tanárnőtől mindenki egy-egy hasznos böjti üzenetet kapott ajándékba.

Már lehet jelentkezni a 11. Szeretethídra

Megnyílt a regisztráció a tizenegyedik Szeretethíd Kárpát-medencei Önkéntes Napokra. A Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntes akciójának keretén belül 2019. május 24-25. között ismét lehetőség lesz rá, hogy együtt építsük a Szeretethidat! Idén a Református Egység Napjának 10. évfordulójával közösen, május 18-án Debrecenben lesz a Szeretethíd hivatalos megnyitója, melyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Arra biztatunk minden fiatalt, időst, csoportot és egyént, hogy vegyenek részt a Szeretethídon, hogy valódi segítség lehessünk környezetünk számára! A jelentkezés május 11-én zárul.

Forrás: www.szeretethid.hu

VAJON AZ EMBER VAN A TEMPLOMÉRT, VAGY A TEMPLOM AZ EMBERÉRT?

Új költségvetési ciklushoz (2018-2020) érkezett a svájci HEKS/EPER és a német Brot für die Welt (Kirchen helfen Kirchen) segélyszervezetek által támogatott Inclusion of Persons with disabilities projekt. Az új megállapodás értelmében a Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgyi Fiókja 2018-ban új szabályozások bevezetése mellett támogatja az erdélyi református gyülekezetek akadálymentesítését, ill. a fogyatékkal élőkkel szembeni elfogadást, érzékenység kialakulását.

Olyan gyülekezetek és/vagy gyülekezetek mellett működő szervezetek (egyesületek, alapítványok, stb.) jelentkezését várjuk, amelyek készek arra, hogy megtalálják a környezetükben élő fogyatékos testvéreket és nyitottságot mutassanak irányukba, bevonják őket a gyülekezeti életbe.

Olyan projekteket várunk, amelyek a gyülekezetek fizikai, szellemi és lelki akadálymentesítését szolgálják, hogy ezáltal fogyatékos testvéreink otthon érezzék magukat gyülekezeteinkben. A projektek skálája széles lehet: fizikai akadálymentesítést szolgáló templomfeljárótól, nyári táboron át, statisztikai felmérésig, vagy istentisztelet jelbeszéddel való tolmácsolásáig, speciális bibliaóra, akadálymentes istentisztelet, kézműves foglalkozás, zenei tevékenység, paralimpia, fogyatékkal élők lovastábora vagy motoroztatása és sok más efféle tevékenység belefér. Nyitottak vagyunk az innovatív ötletekkel szemben is !

Pályáztatási alap 2019-ban:

35.000 RON.

Maximálisan megítélhető összeg:

3.500 RON

Jelentkezési feltételek:

–       a pályázó gyülekezet vagy szervezet a Romániai Református Egyház Gyülekezete vagy ezek mellett működő szervezet (alapítvány, egyesület, stb.)  lehet,

–       a pályázó gyülekezet vagy szervezet 10 % önrészt vállal (ez az elszámolásnál bizonyítandó anyagi hozzájárulás),

–       a pályázó gyülekezet vagy szervezet önkéntesek bevonásával valósítja meg a megpályázott projektet.

Pályázási határidő:

2019. április .30.

Beadási cím:

Postacím: Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgy – Írisz Ház

Str. Lăcrămioarei nr. 5 / Gyöngyvirág utca 5 szám

520085 Sepsiszentgyörgy

Elektronikus formábaniriszhaz@yahoo.com

További felvilágosítás és pályázati adatlap kérhető:

0267315560, 0724000467

Casa Iris/Iriszház
Fundatia Crestina Diakonia Filiala Sf.Gheorghe
Diakónia Keresztyén Alapitvány
Sepsiszentgyörgyi Fiók
Makkai Péter (+40) 0724000467
Olcsvári Tünde (+40) 733065375

Közgyűlést tartottak

A Nagykárolyi Református Egyházmegye idei első közgyűlését tartották meg április 11-én Nagykárolyban, melyen Dobai Zoltán főjegyző hirdette Isten igéjét. A közgyűlésen az egyházmegye szakelőadóinak beszámolói mellett más, aktuális kérdések is elhangoztak.

Dobai Zoltán lelkipásztor a Lk 5,1-11 igeszakasz alapján szólt az egybegyűltekhez. Az igehirdető felhívta a figyelmet arra, hogy bármennyire is törekszünk rá, mégsem vagyunk tökéletesek. És ez így van rendjén, hiszen Isten mindenkitől annyi tálentumot kér számon Isten, amennyit rá bízott. Számtalan elvárással kell szembenéznünk. Elvárásai vannak másoknak velünk, elvárásaink vannak saját magunkkal, elvárásai vannak az életnek, és elvárásai vannak Istennek irántunk. Akkor cselekszünk helyesen, ha a sokfajta elvárást félretéve odafigyelünk Istenre, és arra, amit Ő kér tőlünk – hangsúlyozta a lelkipásztor.

Az egyházmegyei beszámolók sorát Tolnay István esperes kezdte, aki többek között elmondta, hogy idén egyházmegyénk lélekszáma 226 személlyel apadt. A 2018-as esztendő utolsó napját 15471-es lélekszámmal zártuk. Az esperes beszámolt az új espresi hivatal aktuális helyzetéről. A közgyűlés tagjai ezt követően meghallgatták a szakelőadók beszámolóit. Ugyanakkor különböző programajánlók hangoztak el. Mindenkinek a figyelmébe ajánlották a május 18-án Debrecenben sorra kerülő református egységnapot. Ezen színes programom várják a kicsiket és nagyokat egyaránt. Május 25-én pedig Sződemeteren kerül sor a Kölcsey-központ ünnepélyes átadására, melyre szintén nagy szeretettel várják az érdeklődőket. A közgyűlésen szót kért Paniti Zoltán tasnádszántói lelkipásztor is, aki megköszönte a lelkipásztoroknak és gyülekezeteknek a nemrégiben a tasnádszántói- és a pelekeszi egyházközségek részére gyűjtött adományokat.

Meghívó

,,Emberségről példát, vitézségről formát / mindeneknek ők adnak’’ (Balassi Bálint)

HADADI REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG HADADI RMDSZ SZERVEZETE

Meghívó

Szeretettel meghívjuk az 1919. április 16-án lezajlott hadadi csata 100 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre. A megemlékezés április 14-én 10,30–kor istentisztelettel kezdődik a Degenfeld kastély nagytermében, majd a temetőkertben folytatódik a Székely Hadosztály és a helyi nemzetőrség elesett hőseinek állított emléktábla avatásával, koszorúzásával.

Tőtős Beáta – lelkipásztor
Balog Ferenc – RMDSZ elnök, polgármester
Balog István – főgondnok
Németi János Csongor – RMDSZ titkár

Adomány a közel-keleti keresztyének számára

Az Egyházkerületi Igazgatótanács április ötödikei ülésén, ft. Csűry István püspök ünnepélyes keretek között adta át az üldözött közel-keleti keresztyének megsegítésére gyülekezeteinkben gyűjtött adományokat Azbej Tristan államtitkárnak, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság vezetőjének. A gyülekezeti tagoktól gyűlő adományokból 8.000.000 forint gyűlt össze.

Ft. Csűry István püspök elmondta, hogy ezzel a gyűjtéssel a keresztyén világot is bátorítani akarjuk az összefogásra, és megmutatni mindenki számára, hogy mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, még kisebbségi sorsban és viszonylag nehéz gazdasági körülmények között is meg tudjuk mutatni szolidaritásunkat.

Azbej Tristan államtitkár beszámolt arról, hogy az adományok oda fognak kerülni, ahol tényleg nagy a szükség: az otthonaikat elveszítő szír keresztyén családok, az Iszlám Állam keresztyén áldozatai, az életüket a terror pusztítása után újrakezdő emberek kapják meg. Köszönetet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület híveinek, akik anyagi segítségnyújtással is meg tudták mutatni felebaráti szeretetüket. Hangsúlyozta, hogy nem csak az adomány mértéke számít, bár az is nagyon fontos, de sokkal többet számít a tény, hogy az üldözött keresztyének érzik: vannak a nagyvilágban olyanok, akik gondolnak rájuk, törődnek gondjaikkal.

A keresztyénség jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon, mintegy 245.000.000 embert érint világszerte. Csak a tavalyi esztendőben több mint 4000 ember halt meg a Krisztusba vetett hitéért. Százezrek kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat. Magyarország segítséget próbál nyújtani ezeknek az embereknek, hogy visszatérhessenek otthonaikba, és maradhassanak szülőföldjükön, ezért hozták létre a Hungary Helps Programot.

https://s4c.news/2019/04/05/azbej-tristan-nagyvonalu-es-bokezu-a-partiumi-magyarok-adomanya/

Forrás: krek.ro