Támogassa egyházát adója 2 %-val!

Már csak három hét áll a romániai adófizető állampolgárok számára, hogy felajánlják adójuk két százalékát. Március 15-ig  lehet ugyanis leadni az ehhez szükséges iratokat. Az egyik legjobb döntést hozzuk meg, ha ezt az összeget saját egyházközségünk javára fordítjuk. Az egyházközségek vezetőségei ezeket a támogatásokat szociális és diakóniai programokra, beruházásokra és ingatlan karbantartásokra, továbbá más hasznos célokra tudják fordítani. A felajánlás részleteiről érdeklődjön saját lelkipásztoránál!

TÁMOGASSA ÖN IS A REFOMÁTUS EGYHÁZAT!

Potápi: minden magyar gyermeknek legyen lehetősége magyar óvodába járni

A harmadik üteménél tartó Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal a magyar kormány meg akarja teremteni a lehetőségét annak, hogy minden magyar gyermek és minden vegyesházasságban született gyermek magyar bölcsődébe, magyar óvodába járhasson – írja az MTI.

Erről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszélt szerdán Nyárádszeredában, amikor a katolikus templomkertben, a Bocskai-napok keretében, a helyi közösség képviselőivel együtt ünnepélyesen elhelyezték az új magyar óvoda alapkövét.
Az államtitkár kiemelte: a Nyárád-mentén több mint hatvanezer, annak legnagyobb településén, Nyárádszeredában pedig több mint hatezer magyar él, és fontos, hogy ez a közösség meg tudja őrizni identitását. Ezt a célt szolgálja a katolikus egyház óvoda-, illetve a református egyház bölcsődeépítési beruházása, amely a magyar kormány 70 millió forintos támogatásából valósul meg.
Poptápi Árpád János elmondta: a külhoni magyar óvodák fejlesztésére és építésére két éve elindított program eddig első két ütemére több mint 38 milliárd forintot fordított a magyar kormány, a most zajló harmadik ütemre pedig 9 milliárd forintot szavazott meg. A támogatás több mint fele, mintegy 24,8 milliárd forint Erdélybe irányul, amit 94 óvoda és bölcsőde kialakítására, és 102 felújítására fordítanak.
A program keretében a Kárpát-medencében eddig 450 óvoda fejlesztésére és 160 építésére juttattak kormányzati támogatást.
“Anyanyelven lehet a legjobban tanulni, illetve a szocializációs alapvető folyamatokba bekapcsolódni, és azok, akik magyar óvodába járnak, nagy valószínűség szerint magyar iskolába is fognak járni” – mutatott rá az államtitkár.
Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere az MTI-nek elmondta: a katolikus óvoda és református bölcsőde számára a katolikus templom szomszédságában lévő romos épület felújítása révén alakítanak ki korszerű tantermeket. Az építkezés néhány hónapon belül befejeződhet, és a romániai oktatási rendszer által megkövetelt engedélyeztetési eljárás után valószínűleg a 2020 szeptemberében kezdődhet meg az oktatás.
A polgármester szerint Nyárádszeredában az utóbbi években növekedésnek indult a gyermeklétszám, ezért is fontos a helyi közösség számára az új bölcsőde és óvoda kialakítása.
Nyárádszeredában 25 éve minden évben megemlékeznek arról, hogy 1605. február 21-én itt választották meg Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé.

 

Farsangi bál Érkőrösön

Hétvégén került sor az érkőrösi kultúrotthonban a helyiek életében már jelentős hagyománnyal bíró farsangi bál megszervezésére, amint arról Szabó Sándor lelkipásztor képes összeállításában beszámol közösségi felületén. Az esemény előkészítésében és lebonyolításában oroszlánrészt vállalt a református egyházközség presbitériuma és nőszövetsége. A szervezők célja idén is az volt, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, miközben a finom farsangi fánk sem maradt el az asztalokról.

Irinyben járt Sógor Csaba

Olyan Európában hiszünk, amely értékként tekint mindazokra a hagyományokra, amelyeken ez az irinyi kisközösség is alapszik. Arról beszéltem vasárnap Szatmár megyében: számunkra fontos, hogy Európa is visszataláljon ehhez az erős alaphoz, a keresztény kultúra alapjaihoz. Ezért a célért pedig mi, Kárpát-medencei magyar képviselők ezután is közösen, egymással összefogva kívánunk fellépni” –  fogalmaz Sógor Csaba EP-képviselő közösségi oldalán, aki vasárnap az irinyi reformátusok istentiszteletén vett részt.

Házasság vasárnapja Nagykároly-Kertvárosban

Ünnepi istentiszteletet tartottak Nagykároly-Kertvárosban a házasság vasárnapja alkalmából február 17-én.

Az istentiszteleten Tolnay István esperes prédikált az Ef 5,31 igaszakasz alapján. Az igehirdető kihangsúlyozta, hogy a házasság az egyik legdrágább Istentől kapott ajándék. Feletette azt az elgondolkodtató kérdést, hogy tud-e valaki ennél jobbat? Kiemelte a családdal együtt töltött idő fontosságát. A kertvárosiak ünnepét a Pro Ecclesia gyülekezeti kórus csodálatos éneke és Bencze-Kádár Orsolya lelkésznő megható szavalata tette szebbé. Az istentiszteletet követően a házastársakat egy kötetlen beszélgetésre invitálták a gyülekezeti terembe.

Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség közösségi oldala

Két éven belül felépül az egyház által kifogásolt sportkomplexum a kolozsvári “kétágú” református templom mellé

A román oktatásügyi minisztérium támogatásával várhatóan két éven belül felépül az egyház által kifogásolt sportkomplexum a kolozsvári alsóvárosi “kétágú” református templom mellé. Erről Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő beszélt csütörtökön, amikor Ecaterina Andronescu oktatási miniszter jelenlétében felavatták a Kolozs megyei tanfelügyelőség új székházát – közli az MTI. 

    A református műemléktemplom közvetlen szomszédságába, egykori egyházi telekre tervezett tanfelügyelőségi épület és sportkomplexum felépítése ellen 2013-ban élő lánccal tiltakozott a kolozsvári magyarság. A tiltakozáson a műemlékvédő szakemberek is az egyház álláspontját támogatták. 
    Az azóta felépült tanfelügyelőség avatója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Valentin Cuibus kijelentette: minden pert megnyertek a beruházást bírósági úton támadó református egyház ellen, így jelenleg minden körülmény adott ahhoz, hogy a tanfelügyelőségi épület és a református templom közé felépüljön a Viitorul Sportklub sportcsarnoka és uszodája is. A főtanfelügyelő azt is hozzátette: az idei költségvetés tervezetében szerepel az építkezés folytatására szánt összeg. 
    Adorjáni László, az alsóvárosi református gyülekezet lelkésze az MTI-nek elismerte, hogy kimerültek azok a jogi lehetőségek, amelyekkel próbálták megakadályozni az építkezést. Hozzátette: feszülten várják, hogy láthassák, mennyire fogja majd zavarni a hitéletet a templom mellé felépülő sportkomplexum, és milyen mértékben veszélyezteti az építkezés a műemléktemplom szerkezetét.
    A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a Viitorul Sportklub a templom mögött egy olyan, közel félhektáros telket készül teljesen beépíteni, amelyet 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vett el az állam a református egyháztól. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. 
    A templom kereszthajójától mintegy tíz méterre épülő modern sportcsarnok és tanfelügyelőségi épület a tervek szerint mintegy húszméteres lesz, és a műemléktemplom ereszéig ér majd.

 

Generális Konvent: fókuszban az Egység-nap és a diaszpóra

A Kárpát-medencei református egység 10. évfordulójának ünnepi előkészületeiről, a Magyar Református Egyház költségvetési kérdéseiről és a diaszpóra helyzetéről tárgyalt a Generális Konvent elnöksége idei első, berekfürdői találkozóján. A Kárpát-medencei református egyházvezetőket tömörítő testület döntött arról, hogy a május 18-i egységnapra való utazást megsegítve átvállalják egyházmegyénként egy busz költségét.

A magyar reformátusok számára 2019 az egység éve, ennek jegyében formálódik a május 18-i, debreceni egységnap. Erre készülve a Generális Konvent elnökségét február 13-án és 14-én a szervező Tiszántúli Református Egyházkerület látta vendégül. „Óriási ajándék, hogy a 65 Kárpát-medencei református egyházmegye közösen gondolkodik erről az évfordulóról. Így valóban a magyar reformátusság közös ünnepe lehet, amit mindnyájan a sajátunknak érzünk” – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök.

Beszámolójából kiderült, hogy május 17-én, Debrecenben ünnepi ülést tart a Magyar Református Egyház zsinata, majd másnap színes programokon csatlakozhatnak az ünnepléshez az alkalomra érkezők: kulturális műsorok, pódiumbeszélgetések, népzene és például ifjúsági program várja majd a Debrecenbe érkezőket. Május 18-án délután 3 órától pedig közös hálaadó istentisztelet lesz a debreceni Nagytemplom előtti téren.

A testület döntést hozott arról, hogy, az istentiszteleten összegyűlő perselypénzzel a Kárpátaljai Református Egyházkerületet támogathatjuk, illetve arról is, hogy a május 18-i utazást megsegítve átvállalják egyházmegyénként egy busz költségét – ehhez a következő hetekben adatokat gyűjtenek majd az egyházmegyéktől.

Kapcsolat a diaszpórában élőkkel

A részegyházak vezetői egyháztestenként beszámoltak tevékenységükről, majd Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa tájékoztatta őket a diaszpórában élők megsegítésének lehetőségeiről és a Kőrösi Csoma Sándor Program egyházakat is érintő területeiről. A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy alakult a diaszpórában élők támogatása 2010-től napjainkig a cserkészet, a néptánc és a magyar iskolák vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan Gér András zsinati tanácsos a Magyarországi Református Egyház diaszpórában folytatott tevékenységéről beszélt, különös tekintettel a nyugat-európai és az észak-amerikai területeken élő magyar reformátusokkal épülő kapcsolatra. A 2008-as Diaszpóra Konferencia ajánlásai alapján áttekintette, hogy az elmúlt évtizedben mely pontok valósultak meg, illetve hol van szükség még további fejlődésre.

Az elnökség elhatározta, hogy a mostani üléshez hasonlóan a jövőben szeretne komolyabban is áttekinteni egy-egy témát a napi ügyek mellett. Ehhez külső szakértőket is meghívnak körükbe – a tervek szerint ilyen formában foglalkoznak majd a cigánymisszió, a demográfiai változások és a külügy helyzetével.

Forrás: reformatus.hu

Új lelkészük van az érendrédieknek

Érendréden több hónappal ezelőtt ürült meg a lelkészi állás. Isten csodálatos gondviselése, hogy a kitartó várakozás után egy fiatal, de mégis kellő tapasztalattal rendelkező lelkészt vezetett a gyülekezetbe: Uri Imrét. Őt kérdeztük eddigi szolgálatáról, az érdendrédi első élményeiről és szabadidős elfoglaltságairól.

Február elsejétől kaptad meg a kinevezést az Érendrédi Református Egyházközségbe. Ezt megelőzően hol szolgáltál?

Teológiai tanulmányaimat 2005-ben végeztem Kolozsváron. Lelkészi szolgálatom első hét évét az Érmelléki Egyházmegyében töltöttem: három évet segédlelkészként Érmihályfalva, Bihardiószeg és Jankafalva gyülekezeteiben, majd pedig mint önálló lelkész négy évet Vedresábrányban szolgáltam. Ezután beosztott lelkész voltam az Erdélyi Gyülekezetben, Budapesten, három évig. Legutóbb pedig a Szilágysomlyói Egyházmegyébe kerültem, ahol Szilágyborzáson szolgáltam négy évet, valamint beszolgáltam az alsóvalkói gyülekezetbe is.

Milyen tapasztalatod van, tájegységenként van-e különbség a gyülekezetek között, és ha igen, akkor miben látod azt?

Természetesen vannak tájegységbeli különbségek a gyülekezetek között is, mint ahogy van különbség a népzene, a népviselet tekintetében és az emberek lelkisége között is tájegységenként. De lehetne különbségeket vizsgálni a település nagysága okán, vagy éppen a magyarság létszámarányából fakadóan is. Más a gyülekezeti élet egy városi közösségben és más egy falusi gyülekezetben, vagy más olyan helyen szolgálni ahol a reformátusok többségben vannak, mint ahol csupán szórványlétről beszélhetünk. Mindezek ellenére jó megtapasztalni, hogy mégis van és él a Kárpát-medencében egy egységes magyar református lelkiség, mert a lényeges dolgokban közösség van közöttünk: a biblikus és a kálvini hagyomány összeköt bennünket Eperjestől Szabadkáig, Soprontól Brassóig vagy éppen Beregszásztól Eszékig.

Több olyan egyházközség is van, ahol a hívek már nem feltétlenül igénylik azt, hogy saját lelkipásztoruk legyen. Megelégszenek azzal, hogy a szomszédos gyülekezet lelkésze szolgáljon be, csakhogy kevesebbet fizessenek. Az érendrédiek kitartottak amellett, hogy saját lelkészük legyen. Hogyan fogadtak téged?

Tudomásom szerint, szinte már egy éve ürült meg az érendrédi gyülekezet lelkészi állása. Bár ez alatt az idő alatt nem volt jelentkező, mégis fontosnak érezték a gyülekezet tagjai, hogy legyen helyben lakó lelkipásztor a gyülekezetben. Sokat imádkoztak és tettek ezért, és az Úr meghallgatta a fohászokat. Hiszem, hogy ő vezérelt ide engem és családomat és úgy érzem, hogy kialakul az összhang a lelkipásztor és a gyülekezet között. Már eddig is sok mindenben megtapasztaltam az endrédiek szeretetét és ragaszkodását. Hálás vagyok ezért, mert jól esik a lelkipásztornak és a lelkészi családnak, hogy szeretettel, segítőkészen és örömmel vesznek körül bennünket a gyülekezet tagjai.

Az érendrédi gyülekezet bár nem nagy létszámú, mégis az egyházmegye aktív és anyagilag stabil egyházközségei közé tartozik. Általában is, de különösen az itteni szolgálatod rendjén miket tartasz különösen fontosnak?

Fontosnak tartom a magyar református önazonosság-tudat (identitás) megőrzését és megerősítését. Lényeges, hogy minden református ember ismerje hitünk tiszta és igaz evangéliumi alapjait, ismerjék meg még jobban és ragaszkodjanak a kálvini eszményekhez, melyeket a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté foglalnak össze és a Biblián alapulnak. Ebből fakadóan nekünk, reformátusoknak, tisztában kell lennünk, hogy tiszta evangéliumi hitünk milyen drága kincs ebben a mai tévtanításokkal, megtévesztésekkel teli és hamis értékeket kínáló világban. A Sola Scriptura (Csak az Írás) elvéhez való ragaszkodásunk a megmaradás, az élet és az örökélet biztosítéka.

Az idei egyházkerületi könyvnaptárban nagyon jó cikket olvashatunk tőled az első világháború néhány eseményéről. A történelem tanulmányozásán kívül mi az, amivel szívesen foglalkozol a szabadidődben?

Köszönöm. Valóban nagyon érdekel elsősorban nemzetünk és egyházunk történelme. Úgy gondolom fontos a jelen eseményeinek megértése szempontjából megismerni, hogy mi okozta a jelenleg fennálló helyzet létrejöttét. A múlt megismerésére való törekvés nemcsak egy „furcsa hobbi” hanem hozzásegít, hogy helyes válaszokat adhassunk a jelen és a jövő kérdéseire is. Ehhez kapcsolódóan sok kérdéskör érdekel, viszont amivel igyekeztem alaposabban is foglalkozni az a rendszeres teológia területe, dogmatika és dogmatörténet, apologetika, liturgika és liturgia-történet, filozófia-történet, a bibliai nyelvek és magyar nyelvünk etimológiája. Ezen kívül szabadidőmben foglalkoztam még mezőgazdasággal és sporttal. Sajnos a focizás egy térdsérülés miatt háttérbe szorult. Terveim között szerepel, hogy úszással vagy túrázással helyettesítsem, ha lesz rá lehetőség.

Sebestyén Elek Előd

Imanapi körlevél a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségeinek

„Jöjjetek, mert immár minden kész!” (Lukács 14,17)

Szeretettel felhívjuk a Királyhágómelléki Református Nőszövetségek figyelmét az idei év Ökumenikus Női Világimanapjának megtartására, amelyre március 1-én kerül sor a világ közel kétszáz országában. Szlovénia asszonyai hívnak ezúttal a közös imádságra: „Jöjjetek, mert immár minden kész!” – Lukács 14, 17. Csatlakozzunk mindannyian az imádkozók seregéhez, ápoljunk jó kapcsolatot a többi keresztyén felekezetek asszonyaival, gyülekezeteivel, hiszen ez egy jó lehetőség a krisztusi közösség megélésére.

  1. A világimanapi anyagot kiküldtük minden egyházmegye elnöknőjének. Remélem, mindenki megkapta. Természetesen, az interneten is megtalálható a teljes liturgia. Az imanapi perselypénzt a Romániai Ökumenikus Fórum számlaszámára küldjük el, feltüntetve: Világimanapi perselypénz. A beszámolót pedig Baczoni Szilárdka szovátai lelkésznő E-mail címére: szilardka@baczoni.com küldjük.
  2. Ha Isten megtartja életünket, az idei nyári konferenciánkat Avasújváros szép nagy református templomában tartjuk július 20-án, amikor egyházkerületi nőszövetségi tisztújítás is lesz.
  3. A tavaszi elnökségi találkozónkat a Szatmárnémeti Szamos-negyedi református templomban tartjuk április 6-án, szombaton.

Isten gazdag áldása legyen a Nőszövetségek egész évi szolgálatán. Áldott imanapi készülődést kívánok.

Szeretettel,

Bogya-Kis Mária,

nőszövetségi elnök

Szatmárnémeti,

2019. február 12.

Forrás: refszatmar.eu

Imahét Magyarcsaholyban

Magyarcsaholyban az elmúlt héten tartották meg az imahetet. Hétfőn Szakács Zoltán (Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad), kedden Kiss József (Szatmárpálfalva), szerdán Balázs Dénes (Érmihályfalva), csütörtökön Kondor Endre (Biharvajda), pénteken Bara László (Bihardiószeg), szombaton pedig Mészáros Mihály (Érszentkirály) hirdette Isten igéjét.

Forrás: www.magyarcsaholy.ro

Rövidterápiás programot szervez a Bonus Pastor Alapítvány

A Bonus Pastor Alapítvány 2019. február 18. – március 1. között kéthetes rövidterápiás programot szervez szenvedélybetegeknek és felnőtt hozzátartozóiknak. Várjuk azok jelentkezését, akik változtatni szeretnének alkohol-, drog-, játék- vagy társfüggőségükkel terhelt életmódjukon.

Helyszín: Magyarózd, Terápiás Otthon

Jelentkezni, további részletek felől érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet:

 

Marosvásárhely: Bartha Éva –  0740-056691

Székelyudvarhely: Geréb Tünde – 0751-226906

Kolozsvár: Horváth Mária – 0744-237945, Szakács Előd – 0752-243649

Nagyvárad: Kocsis Tünde – 0747-064624

Szatmár: Puskás Csaba – 0744-539213

Forrás: reformatus.ro

A Harangszó 3-4. számából

Mond meg, hogy mit kívánsz, és én megmondom ki vagy. Fokozottan érvényesül az életünk egy-egy fordulópontján, útkereszteződésében. Mire való a templomok tetején a kakas? – kérdezi Bod Péter „Szent Hilarius” című művében. „Hogy midőn látják a bűnösök, emlékezzenek.” Vajon mi az a nőszövetség, miért van szükség a presbitériumon kívül bármilyen szervezetre, és milyen feladatuk van az asszonyoknak a gyülekezetben – olvasható a Harangszó legújabb számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Imahét Dobrán

Dobrán az elmúlt héten tartották meg az imahetet. Vasárnap Tolnay István esperes (Nagykároly-Kertváros), hétfőn Szabó Sándor (Szilágypér), kedden Kánya Zsolt Attila (Kémer), szerdán Kiss Bálint (Magyargoroszló), csütörtökön Nemes Sz. Renáta (Selymesilosva), pénteken Szvoren Attila (Tiszavasvári), szombaton Bogya Árpád (Lompért), vasárnap délelőtt Paniti Eszter, délután pedig Kocsis Ambrus Tibor (Ipp) hirdette Isten igéjét. Az imaheti istentiszteleteket a gyermekek és felnőttek műsorai tették színesebbé.

Szimbólumok, összetartozás – Reformátusok Szatmárért

Idén ősszel már kilencedik alkalommal tervezik megszervezni a Szatmár határok nélkül nevű rendezvényt, mely Nagyecseden átöleli a határ mindkét oldalán élő szatmári reformátusokat.

Hétfőn délelőtt erről tárgyaltak a Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatalában: Csűry István királyhágómelléki püspök, Kovács Lajos nagyecsedi polgármester, Fülöp István országgyűlési képviselő, a Reformátusok Szatmárért vezetője, valamit Gellén Sándor nagybányai-, Tolnay István nagykárolyi- és Király Lajos szatmári esperes. A beszélgetés célja az volt, hogy a szeptember 21.-én megszervezendő esemény új lendületet kapjon.

Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni ezentúl a szimbólumokra, Csűry István püspök úr javasolta a lelkipásztorok palástos jelenlétét és azok gyülekezeti tagokkal együtt való és azok előtt való felvonulását, ami azt üzenné, hogy van a gyülekezetek előtt lelkigondozó és mindannyiuk fölött ott van az Isten. Ugyanakkor imasátrak felállítására, több lelki program bevezetésére, fórum-beszélgetések megszervezésére és más felekezetek jelenlétére is biztatott az elöljáró.

A cikk folytatása a www.refszatmar.eu oldalon olvasható.

Heredjére is BORUM!

A Református Gasztrokulturális programok részeként idén is mindenkit szeretettel hívunk a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok fórumára.

alt

Időpont: 2019. március 1-3. (péntek-vasárnap)

Helyszín: Cserépfalu (Magyarország)

Programtervezet

  •  Március 1. – péntek
    •  17:00 – Vendégek érkezése, regisztráció
    •  18:00 – Borvacsora
      •  Borait bemutatja: Kaló Imre, a 2011. évi Borászok Borásza
    •  20:00 – Szálláshelyek elfoglalása
  •  Március 2. – szombat
    •  8:00 – Reggeli
    •  9:00 – Regisztráció
    •  10:00 – BORUM megnyitása
      •  Igeolvasás, imádság
      •  Köszöntések
    •  10:30 – Szakmai előadások (Közösségi ház)
    •  12:45 – Utazás az ebédhez
    •  13:00 – Ebéd
    •  14:00 – Pinceséta
    •  19:00 – Borvacsora: bemutatkozik a Bükki borvidék
    •  21:00 – Éjszakai fürdőzés Bogácson
  •  Március 3.- vasárnap
    •  8:00 – Reggeli
    •  10:00 – Istentisztelet Cserépfalun
    •  11:00 – A borverseny eredményhirdetése, a BORUM 2020-as és 2021-es helyszínének megbeszélése
    •  12:00 – Ebéd

Hozzájárulási díj a programhoz (magában foglalja mindhárom napon a programon való részvételt, szállást és ellátást): 10.000 Ft/ 32€/ fő

Aki csak szombaton venne részt:(kizárólag az alábbiakat foglalja magában – a délelőtti előadásokon, az ebéden és a délutáni pincesétán való részvétel): 5000 Ft/ 15€/ fő

Borverseny nevezési díja: 1.500 Ft/5€/ bor (tételenként 2-2 palackot kell a zsűri rendelkezésére bocsátani)

Jelentkezés: 2019. február 17-ig a jelentkezes.reformatus.hu linken megnyíló űrlap segítségével.                

(Először regisztrálni kell az oldalon, majd utána bejelentkezni az e-mail címmel és jelszóval. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy egy regisztrációhoz csak egy személy jelentkezését tudjuk figyelembe venni, minden egyes személynek külön regisztráció kell!)

A részvételi hozzájárulást és a nevezési díjat az alábbi számlaszámra kérjük átutalni: Magyarországi Református Egyház; 11100104-19024048-36000001 (IBAN: HU19-1110-0104-1902-4048-3600-0001; SWIFT kód: CIBHHUHB) FONTOS: A közlemény rovatban tüntessétek fel: BORUM_saját név (BORUM_Példa_Béla)

Forrás: ttre.hu

A legnagyszerűbb történet

Az egyleckés húsvéti tanítás a húsvéti eseményeket foglalja össze.
Az egyes események képei egy nagyméretű puzzle kirakó egy-egy darabján láthatók. A bibliai lecke végére kialakul a teljes kép: körben a húsvéti események, középen egy Jézus-alak. Az egész tanítás azt a fontos igazságot támasztja alá és tanítja a gyermekeknek, hogy az Úr Jézus csodálatos Megváltó.
A csomag tartalma:

  • flanel ábrák
  • szövegkönyv
  • CD (szövegkönyv, Húsvéti Klub programja, szemléltetett KI, KIN és KIM, meghívó, aranymondás, ének, kotta, hanganyag, ismétlő játék, foglalkoztató feladat, a lecke PPT-változata)
Megrendelem

F. Farkas Rozália: Nincs annál nagyobb kegyelem (vers)

Balsorsom, amely hallgatásra ítélt,

ugyanis sosem mondhattam el,

amit gondoltam, amit éreztem,

lett aztán mégis az a menedék,

sorsformáló kegyelem,

amely költővé tett engem.

 

Az istenadta tehetséget

magamban, génjeimben hordoztam,

ez kiderült már gyermekkoromban.

Kitartó szorgalommal,

szívós, önképző akarattal,

lappangó rejtekéből a felszínre hoztam,

remélve azt, akik értik,

szeretik verseimet, a költészetet,

azoknak valami értéket, hasznosat adtam.

 

Néha napján eltöprengek azon,

ha szerencsésen alakul

a sorsom, az életem,

vajon lett volna-e költő belőlem?

Mert akinek jól megy dolga,

esze ágába sincs verseket írni,

hanem gondolatait, érzéseit

zuhatagként, felelőtlenül

másokra hárítani, kiönteni…

 

Nem keresi Istent, hollétét,

nem ismeri szeretetének

hatalmas erejét,

és nem ismeri fel

életének miértjét, értelmét.

 

Ám annak, amit papírra vetettem,

mint mindennek az

életben ára van.

Az őszinte, igaz írásaimmal

nem csak ismertséget,

sőt elismerést is kaptam, nyertem,

hanem irigyeket, ellenségeket is,

(világ jelenség) szereztem.

 

Életem újabb nehéz szakaszába érve,

amikor magamra hagytak ,

sokféle keresztemet roskadozva vittem,

gondviselő szeretetével

lehajolt hozzám és átölelt az Isten .

 

Ekkor értettem meg igazán mit jelent,

ha az Égi adomány

utat tör magának,

s vele együtt a lélek hálája is kiárad.

Nincs annál nagyobb kegyelem,

mint drága, hasznos eszköz lenni,

Isten jóságos, szent kezében…

Imahét Bogdándon

Az elmúlt héten tartották Bogdándon az imahetet. Hétfőn Dobai Zoltán (Ákos), kedden Bogdán Zsolt (Zilah), szerdán Bogya Árpád (Szilágylompért), csütörtökön Sipos Miklós (Szatmárnémeti), pénteken Bogya Kis Mária (Szatmárnémeti), szombaton pedig Mike Pál (Magyarkéc) hirdette Isten igéjét.

KRASZNA DICSÉRETÉT ZENGI AJKAM REFORMÁTUS CSODÁK – EZREN ISTEN HÁZÁBAN! (I.)

Isten kegyelméből három lenyűgözően szép és tartalmas napot tölthettünk szolgálatokkal a szilágysági Kraszna városka református közösségében. A Nagykárolytól Zilah felé vezető út mentén, a Kraszna folyó partján található nagyközségben közel 3300 fős magyar református közösség éli elevenen és megtartóan századok óta drága református hitét. Szegedi Lajos prédikátort tartják Kraszna reformátorának, aki 1556-tól terjesztette el napnyugati Kálvin hitújító, egyházreformáló tanításait ezen a tájon. A mostanra veretesen impozáns Isten házát a nagy templomhajó kétoldali kitoldásával alakították ki. A 20 méter magas karcsú tető fölötti tornyon négy fiatorony látható. A torony tetejére 1909. július 10-én, Kálvin János születésének 400. évfordulóján került fel a toronygömb.
 
Gyönyörűséges kazettás mennyezet vigyázza és szépíti a hívek lelki hódolását, istentiszteletét, s idézi fel látható módon a hajdanvolt elődök magasra tekintő szent hitét, s igényességét. A mennyezet kazetták között látható Kraszna város címere is. A torony őrei, a lelkek szólítói, a harangok ma időt és lelki alkalmakat egyaránt kizengő, mulandóságra és múlhatatlanságra figyelmeztető, Istenhez fordulásra sürgető ütéseikkel mérik, tagolják s jelzik a város népének a szükségesre történő odafigyelés fontosságát. Az ütött az órád előtt az eljött az ideje, hogy lelkedre is gondolj, ember létfontosságú, üdvösségértékű kondítások ezek. Itt, ezen a tájon nem botránkoztatnak senkit, miként az anyaországban némely város lakóit, ahol a hitetlen, alvó lelkeket egyenesen “idegesíti” a harangszó! Krasznán nem így! Még a pihenés és a nyugalom óráit is harangszó jelzi. 2007-ben kezdődött el a templom teljes felújítása, az ábrás-kazettás mennyezet restaurálása, a fehérre festett padok felújítása, padlófűtés bevezetése, parkosítás, tetőcsere. A táj egyedien megkapó, építészetileg, esztétikailag erőt sugárzó, református erődítménytemploma nem a múlt hivalkodó műemléki maradványa a jelenben, siralmas mementóként, fogyatkozó lelkek szakadt, üres gólyafészkeként. Nem, nem! Ez a kívül-belül ékes templom egy élő és boldogan szolgáló, a megváltott lelkek mennyei energiájával ma is újat alkotó, óvodát építő, református kultúrát és élő kegyességet sugárzó, édes anyanyelvet, éneklést, néphagyományokat éltető közösség építészeti felkiáltó jele. Annak a gyülekezetnek a nyitott ajtajú háza, otthona, s a menny kapuja, ahol 1000-1200 nem lankadó buzgóságú református jár alkalomról-alkalomra templomba, ahol a legújabb hangosítási és vizuális technikával folyik az élő és gazdag tartalmú lelki hódolások közvetítése online vonalon, valamit a hívek számára minden irányból – karzatokról, oldalhajókból – nagyméretű kivetítőkön láthatóvá tétele. A sok fiatal, ifjú, a presbitérium és a gyülekezet énekkara, a gitáros csapat szolgálatai gyermeknek és felnőttnek vasárnapról-vasárnapra, alkalomról-alkalomra megtölti a lelkét a mennyei illatokkal, az Ige tiszta forrásvizével, mennyei kenyérrel, Isten Szentlelkének tanácsolásával.
 
 
 
Ez az a hely, ahol pillanatokra megáll az idő, s valami időfölötti csodában időzik el örökkévaló távlatokra előre tekintve ezer és ezer lélek…
 
Boldog szívvel voltunk mi is három napon át vendégei ennek a hegyen épített városnak, fellegvárnak, Isten városának. A több, mint 40 tagú presbitérium tagjainak 2019. február 2-án délelőtt dr. Békefy Lajos budapesti lelkipásztor, a Presbiter c. lap felelős szerkesztője tarthatott 30 vetített képpel illusztrált előadást a presbiteri szolgálat ó-, és újszövetségi összefüggéseiről, a presbiterség maradandó és változó elemeiről. Breda István főgondok úr jóvoltából a város egyik hoteljének előadójában került sor a mindvégig nagy figyelemmel és aktív érdeklődéssel kísért tanításra, melynek részleteire később még visszatérünk.
 
Este 19 órakor, az ökumenikus imahét heti sorozatának 7. napján ugyancsak ő tartott igehirdetői szolgálatot, az 1Sámuel 1. fejezében található Anna-történet egyik részéről, majd ezt követően 18 képben jelenítette meg a közel 1000 jelenlévő előtt az imádság különféle formáit, gyakorlásának, tartalmának részleteit. Énekkari szolgálat és gyülekezeti műsor egészítette ki a hallottakat, és hangos imádságok is jelezték a megszólító Igére adott azonnali személyes imaválaszokat. Senki nem sietett, nem volt fészkelődés a padsorokban, Istennek időt, figyelmet szenteltek a jelenlévők. Csodálatos volt! Vasárnap délelőtt Lukács evangéliuma 19,41-44 alapján szólt a vendégigehirdető Urunk egyik megrendítő életpillanatáról, amikor megsiratta a szent várost. Dr. Békefy-Röhrig Klaudia lelkésznő szülőföldje, Délvidék reformátusságáról mondott el néhány sajátosságot, felidézte a balkáni háború néhány szívszorító, de Isten kegyelmével mégis reménységgel és összetartással túlélt pillanatát, valamint szólt a női világimanap jelentőségéről.
 
Égre emelte szívünket ennek a közösségnek alkotó, Krisztussal hitvalló élete. Valóban csodálatos pillanatoknak lehettünk tanúi és részesei, ezer lélek éneklésének reptető erejében, az Igére szomjas szívek érezhető istenvágyában. Átéreztük ama vidéknek nagy költője, Ady Endre fenséges hálaadásának, a Köszönöm, köszönöm, köszönöm c. versnek a mély és azon földön, az ottani történelem humuszában fogant sorának teljesebb értelmét: “Számban nevednek jó íze van…Istenem, Istenem, Istenem…”. De lelki szemeink előtt a hívő sereglés láttán, a várost meghatározó református puritán lelkiség, szorgalom, az Istentől kapott lelki és anyagi javak megbecsülésének érezhető tisztessége, az emberi szó tisztaságának, ártatlanságának a közerkölcse is tapinthatóvá vált. Az a hazánkban már alig tettenérhető bátor gyakorlat, hogy még ma is autót, portaajtót nyugodtan nyitva hagynak arrafelé, nem rendőri, hanem lelkületi közbiztonságnak a százados fegyelmezése alapján. Ezek jellemző ápolása mind-mind közel hozta lelki szemeinkhez a patmoszi látnok, János evangélista látomásának most még sejtett, de egykoron majd látható, felderülő, nyilvánvalóvá váló igazát: És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből (Jel 21,10). Aki ebben a civitas Dei-ben, Isten szilágysági városkájában, Krasznán beszippantja lelkébe a református közösség történelmileg hitelesített mai istenhódolásának a valóságát és valódiságát, s megérzi ennek jó illatát, az közelebbről fogja megérezni azt a lelki szépséget is, amit János vak szemeivel, de látó szívével meglátott. És akkor nem lesz számára kétséges többé soha, hogy nem a civitas Diabolié, nem a szétdobáló, összezavaró, bizalmatlanságot, megosztást támasztó Anti-Krisztusé lesz a végső szó a történelemben, hanem Istené és az Ő alászálló városáé. Ennek egyik sejtető elővárosa Kraszna, melyben már most a harangok ezért az alászállásért imádkoznak!
 
Légy áldott, kedves és hűséges református eklézsia, és elhívott, szolgáló, szorgos-dolgos szent szilágysági népe, a föld és az ég népe, ahogyan mondottátok és nekünk is megtanítottátok: a város víz fölötti és vízfolyás alatti, Kraszna-parti népe! (Folytatjuk)
 

Szándékos gyújtogatás okozta a Ráday utcai kollégiumi tűzet

Szándékos gyújtogatás miatt égett ki a Károli Gáspár Református Egyetem fővárosi, a IX. kerületben található Ráday utcai kollégiuma, amelynek során egy ember életét vesztette – közölte Budapest rendőrfőkapitánya pénteken budapesti sajtótájékoztatón.

    Terdik Tamás elmondta, hogy a katasztrófavédelemmel végzet közös munka eredményeként megállapították: a január 23-i tűzeset szándékos gyújtogatás következménye, az ügyben három budapesti fiatalt gyanúsítottként hallgattak ki közveszélyokozás miatt. Ők ténybeli beismerő vallomást tettek, tettüket megbánták, szabadlábon védekeznek. A fiatalok közül az egyik 16, a másik kettő 15 éves – közölte.
    Terdik Tamás elmondta: a három fiatal január 23-án egyikük otthonában találta ki, hogy valamit fel kellene gyújtani. Kétszáz forintból körömlakklemosót vettek, majd a Markusovszky térre mentek, hogy ott egy kukát vagy valami mást felgyújtsanak. A kollégium falának volt támasztva egy szivacs, azt az egyikük lelocsolta a körömlakklemosóval, másikuk pedig meggyújtotta. Ezt követően sietve távoztak a helyszínről.
    Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik Tamás.
    Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak.
    Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte.
    Kérdésekre válaszolva Terdik Tamás elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket “egyfajta heccnek” tekintették, motivációjuk ebből fakadt.
    Palotai Zsolt Gábor közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak. Az ajtó egy lépcsőházba nyílt, amelynek tetején nyitva volt az ablak, így “mintegy kéményhatással” tudott a tűz terjedni. Ez volt az oka, hogy a tűzoltókat a kiérkezésükkor már komoly tűz fogadta.
    A Magyarországi Református Egyház (MRE) kommunikációs szolgálata korábban azt közölte, a kollégiumban 125 diák lakott, de a tűzeset idején sokan nem voltak bent, mert a vizsgaidőszakban hazautaztak – írja az MTI.