Pályázati kiírás szórványközösségek támogatására – 2019

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet a Kisebbségi Tanács 2019. évi alapjából, a szórványközösségek érdekében programokat szervező, jogi bejegyzéssel rendelkező civil szervezetek, intézmények, egyházközségek tevékenységének támogatására. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a pályázatok lebonyolításával a Communitas Alapítványt bízta meg.

PÁLYÁZNI A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖKBEN LEHET:

  • közösségi (magyar) házak programjainak működtetése és infrastrukturális fejlesztése;
  • magyar nyelvű délutáni oktatás, általános iskolai délutáni foglalkozások, szakkörök;
  • közösségépítési és kistérségi programok (szórványtelepülések egymás közötti kapcsolatainak kialakítása közös programok keretében), hagyományőrzés, kulturális örökség megőrzése és fejlesztését célzó programok;
  • szórvány-táborközpontok által szervezett közösségi programok.

További információkért látogasson el a www.communitas.ro honlapra!

Nagykárolyi templomok (képriport)

A Harangszó áprilisi számából

Mi indítja el Isten embereit ellenállhatatlan módon a szolgálat útján, és mi téríti le a pályaelhagyó lelkészeket manapság a keskeny és rögös útról? Lelkésznek lenni nehéz feladat. Miért lesz lelkipásztor valaki? Mert szülők, rokonok, esetleg, lelkész-rokonok, jó alapanyagot látnak az illetőben? Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra Jusszef Abszi (I. József) melkita görög-katolikus pátriárka és kísérete – olvasható a Harangszó legfrissebb számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

 

Pataki diákok jártak Bogdándon

A Sárospataki Református Kollégium énekkara örvendeztette meg csodálatos énekeivel a bogdándiakat vasárnap délelőtt a refomátus templomban. A énekkar fellépését Nagy Baló Csaba, a oktatási intézmény bogdándi származású igazgatója szervezte meg. Egy partiumi körúton vettek részt. Szombat délután Szatmárudvariban léptek fel – tudtuk meg Zsákai Norbert lelkipásztortól.

A délelőtti istentiszteleten Fejér Zoltán László iskolalelkész hirdette Isten igéjét a szőlőtő példázatáról János evangéliuma alapján. Az igehirdetést követően a húsvéti ünnepkörhöz illő énekekkel kedveskedtek a híveknek. A magyarországi vendégek istentisztelet után ellátogattak a falumúzeumba, ahol egy rövid helytörténeti elődást hallgattak meg. A kultúrotthonban került sor egy közös ebédre, melyen jelen voltak az egyházközség énekkari tagjai, presbiterei, nőszövetségi tagjai, közel 120 személy. A kultúrotthonban részt vehettek a helyi speciálítású béles sütésében, amit azután el is fogyaszthattak. Nagy élmény volt mind a vendégek mind a helybeliek számára a böjti időszakban ez a lélekemelő program.

A Sárospataki Református Kollégium az egyik legrégebbi oktatási intézmény Magyarországon. Több partiumi diák is ott végzi tanulmányait, így van bogdándi diákjuk is.

Pénteken rendezik meg a Béres Ferenc Országos Református Éneklő Versenyt

Pénteken rendezik meg a 21. Béres Ferenc Országos Református Éneklő Versenyt, amelynek a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolája ad otthont – írja az MTI.

    A megmérettetésre Magyarország minden tájegységéről, 44 református iskolából 240 diák érkezik. A kiírás szerint a versenyzőknek a zsoltárok és dicséretek mellett erdélyi népdalokat kell énekelniük – közölték a szervezők az MTI-vel. 
    A diákokat a biztos dallam- és szövegtudás, a tiszta intonáció, a stílushű, átélt, kifejező előadásmód, valamint csoportos kategóriában ezeken kívül a megszólalás és megjelenés egységessége alapján értékelik. 
    A nap különlegessége, hogy a versenyzőkből alakult alkalmi egyesített kórus délután a Parlament előtt fog énekelni. A helyszínre a Magyar Honvédség biztosításában, 8 honvédségi autóbusszal szállítják a gyerekeket. Az alkalmi kórus tavaly a Vajdahunyadvárban, tavalyelőtt a Hősök terén énekelt.
    A Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolája 92 éves. Újraindulásuk óta, szinte a kezdetektől megrendezik a református iskolák számára a Béres Ferenc Országos Zsoltár- és Népdaléneklő versenyt.

 

Leleplezett emlékmű Kaplonyban

Ünnepélyes keretek között avatták fel vasárnap délután a kaplonyi református temetőben azt az emlékművet, amely Munkácsy Mihály festőművész kaplonyi rokonságának állít emléket.

A százévesnél is régebbi, részben mohával borított mészkő síremlékek emlékeztettek korábban arra, hogy a kaplonyi hajdani Reök-tagon, a mai református, illetve picit odébb a római katolikus temetőben nyugszanak Munkácsy Mihály (anyakönyvezve: Lieb Mihály Leó) közvetlen rokonai: testvérbátyja (Lieb Aurél), anyai nagyapja (Reök Theofil), valamint nagybátyja (Reök Pál) és családtagjai (Garlathy Berta, Reök Ida és Reök Margit). Az anyai ágon szintén kaplonyi származású Mold Marius nagykárolyi vállalkozó síremléket készíttetett Munkácsy nagyapjának sírja fölé, amelyre felvésette az említett családtagok neveit is elhalálozásuk sorrendjében. Dobrán János nyírbélteki kőfaragómester egy fekete gránitpiramisból és tardosi vörösmárvány szarkofágból álló kompozíciót tervezett és készített el, hogy monumentalitásával is hirdesse a nevezetes család jelenlétét a kaplonyi temetőben. A betűket a nagykárolyi Berei Csilla Katalin véste fel, míg a kaplonyi Eisner Gábor kőművesmester betonozta le az emlékművet.

A mindennapokban is halljuk meg egymást!

Sok százan gyűltek össze az alkalomra, melyen Végh Béla főszervező mondta a köszöntőt. A helyi nagy múltú fúvószenekar a Szózattal szolgált, majd a Septimo Énekkar kedveskedett alkalomhoz illő muzsikával. Erdős Csaba házigazda tiszteletes igei alapokra építkező beszédében kiemelte: „Nem a céltalan semmittevés volt a jellemző erre a családra (mármint Munkácsy Mihály Lieb és Reök felmenőire — a szerző megj.), hiszen ott, ahol éltek, tudásuk szerint építették az akkori társadalmat.” A római katolikus plébános, Tímár Asztrik OFM arról értekezett, hogy „legyen ez az emlékműavatás mélységes tisztelet, amellyel az előttünk járt hősökre emlékezünk”. Arra intett beszédében, hogy a mindennapokban, a fontos dolgokban hősként kell viselkednünk. Varga Sándor színművész Pilinszky János-versekkel szolgált, és így tett a későbbiekben két helybeli kislány, Lőkös Jázmin és Erdős Eszter is, igaz, ők Szénási Sándor-strófákat mondtak. A kaplonyi katolikus plébánia Páter Szabó Dömjén énekkara is alkalomhoz illő szolgálatot mutatott be.

A világi hozzászólások rendjét Mosdóczi Vilmos házigazda polgármester nyitotta, aki a település történetéről szólt. Pataki Csaba, a megyei önkormányzat vezetője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne csak ünnepi alkalmakon álljunk ki egymás mellett, ne csak ilyenkor hallgassuk meg egymást. Mint nyomatékosította, egymással egyetértésben lesz esélyünk megőrizni mindazt, amit kaptunk. Maruzs Roland magyarországi alezredes Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának az üdvözletét olvasta fel. Szólt még az egybegyűltekhez többek között Mezei János, a Magyar Polgári Párt országos elnöke, és versszolgálattal kedveskedett a nagykárolyi Rózsa Albert is.

A közös családi síremléket Erdős Csaba tiszteletes és Tímár Asztrik OFM leplezte le, majd Illyés Csaba nagykárolyi római katolikus esperes szentelte, illetve ifj. Tolnay István nagykárolyi református esperes áldotta meg azt. Az adományozó, Mold Marius köszönetet mondott azoknak, akik segítségére voltak, majd a koszorúkat helyezték el.

Az ünnepi perceket követően sokan hosszasan gyönyörködtek az amúgy impozáns obeliszkben, illetve a szervezők a helyi kultúrházba invitáltak mindenkit, ahol szeretetvendégségen vehettek részt, illetőleg kulturális programot élvezhettek, kötetlenül beszélgethettek.

Forrás: frissujsag.ro

Új notebookokat kaptak a kiégett Ráday utcai református kollégium diákjai

Közel húszmillió forint értékben kaptak új notebookokat a januárban kiégett Ráday utcai református kollégium diákjai. A 157 számítógépet Vertán György, a felajánló Tigra Kft. ügyvezető igazgatója adta át hétfő délután Budapesten, a kollégium udvarán Bogárdi Szabó Istvánnak, a kollégiumot fenntartó Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének és a diákoknak – közli az MTI. 

    Vertán György elmondta: a cég vezetői megrendültek a januári kollégiumtűz hírét hallva, és szerettek volna segítséget nyújtani a diákoknak az élet és tanulmányaik folytatásához.    “Mivel informatikai cég vagyunk, kézenfekvő volt, hogy notebookokat adjunk ajándékba” – fogalmazott. 
    Felidézte: megkeresték a HP magyarországi képviseletét, a cég pedig örömmel vett részt a segítségnyújtásban, sőt, az adomány költségének egyharmadát is átvállalta. 
    Bogárdi Szabó István az adományt megköszönve arról beszélt, hogy noha nem mindegyik diák számítógépe semmisült meg a januári tűzben, a Tigra Kft. vezetősége mégis úgy döntött, hogy valamennyi kollégista diák kap egy új számítógépet.
    Kitért arra: ma egy laptop nemcsak a munkához, a tanuláshoz, hanem a kapcsolattartáshoz és az élet szinte minden területéhez elengedhetetlen eszköz. Éppen ezért nagy segítség az ajándék, és meglátása szerint a “diákok már alig várják, hogy megírhassák szemináriumi dolgozataikat” – tette hozzá a református püspök.
    A Károli Gáspár református Egyetem Ráday utcai kollégiumát január közepén gyújtotta fel három fiatalkorú. A tűzben egy ember életét vesztette, az épület pedig használhatatlanná vált.

 

A Parakletos Könyvesház új kiadványai, húsvéti ötletek, riportok, könyvvásárok

A tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódó kiadványok itt találhatók:

Húsvét

Pünkösd

Ballagás, konfirmáció

Anyák napja

 

RIPORTOK

A közelmúltban több riport is megjelent a kiadványainkkal kapcsolatban:

Riport az Egyedül nem jó című áhítatos könyvünkről a Magyar Katolikus Rádióban

Riport a bibliai társasjátékokról a Magyar Katolikus Rádióban

Játszva nevelés – cikk a bibliai társasjátékokról a parokia.hu-n

 

ÚJDONSÁG

Mondj igent a JÓRA

Mi kell az életre szóló, helyes morális döntésekhez? – Eszköztár mai fiatalok neveléséhez Ki döntheti el, hogy mi a jó és mi a rossz? Mit tehetnek a szülők, ha fiúk pornográf tartalmakat nézeget az interneten? Josh McDowell legújabb könyvében nem a törvénykezés, hanem egy „kegyelemteli nevelési stílus” modelljét vázolja fel.

Kegyelmes és irgalmas az Úr! (kártyacsomag)

54 ige a Bibliából – Isten megbocsátó szeretetéről és megváltó kegyelméről

Józsua és az állatok a BOOKR Kids Mesetárban

A népszerű gyerekkönyvünk első néhány fejezete már elérhető a Mesetárban. A BOOKR Kids Mesetár egy folyamatosan bővülő interaktív mesekönyvtár alkalmazás mobilra és tabletre. Az itt található mesekönyvek eredeti sikerkönyvek interaktív változatai, olvasás- és képességfejlesztő funkciókkal.

NAGYHÉTTŐL PÜNKÖSDIG – hitoktatói anyagok

Számos hitoktatói anyagunk segíti a hitoktatókat a tavaszi ünnepekre felkészülni.

Örömhírstaféta – Nagyhéttől pünkösdig – Hitoktatói ötlettár

Virágvasárnaptól a feltámadásig – Csapatjátékra épülő gyerekprogram

Gyertek, ünnepeljünk – satírozós cerka füzet a zsidó zarándok ünnepekről – páska, virágvasárnap, húsvét, pünkösd

Húsvéti örömhír kézimunkacsomag

 

ÚJRA KAPHATÓ

Josh McDowell – Kevin Johnson:

KÉRDEZZ BÁTRAN Istenről, hitről, vallásról, Bibliáról…

Kérdezős-beszélgetős könyv gyerekeknek alapvető, hitet érintő kérdésekről. Pl. Tudta magáról Jézus, hogy Isten? Isten bármit megad, amit kérek tőle? Isten a nagyon rosszaknak is megbocsát? A kérdések és a válaszok mellett humoros rajzok, és a szülőknek szóló tanácsok, feladatötletek segítenek a téma továbbgondolásában.

 

EGYEDI AJÁNDÉKCSOMAGOK

Vállaljuk húsvéti ajándékcsomagok összeállítását és csomagolását igény szerint megadott pénzkeret és korosztály számára iskolák és gyülekezetek részére. A megrendelésen belül kérésre a csomagokat egyesével összeállítjuk.

 

KÖNYVVÁSÁRAINK

A tavasz folyamán számos rendezvényen lesz könyvasztalunk. Várunk mindenkit szeretettel (részletes program a honlapunkon)! Egy kis ízelítő a helyszínekről:

  • április 16-án Kiskőrösön az Evangélikus Általános iskolában
  • április 26-án Gyulán, a Bibliai Történetmondó Versenyen
  • május 18-án Debrecenben, a Magyar Református Egység Napján
  • és még számos más helyen, ami itt megtekinthető: program

Aki valamelyik könyvvásárban szeretné átvenni a megrendelt könyveket, kérjük, hogy rendelését a vásár előtti munkanap délig juttassa el hozzánk!

 

VÁSÁRLÁS

Készülő kiadványainkat, könyvvásárainkat és egyéb programjainkat nyomon követheti honlapunkon (www.parakletos.hu).

Érdemes ellátogatni a web-boltunkba (konyves.hu), ahol saját kiadványaink 20%, egyéb kiadók kiadványai 10-15% kedvezménnyel kaphatók.

Aki jobban szeret személyesen válogatni, azokat szeretettel várjuk könyvvásárainkban, mozgóboltunkban, illetve kiskunfélegyházi könyvesboltunkban, a Pacsirta u. 10. szám alatt. Hétfőtől péntekig 8-16 óra között, minden hónap első szombatján délelőtt 9-12 óra között tartunk nyitva.

Száz éve történt: 1919 – a magyar történelem gyászos éve

„Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátjának határát!” (5Móz 27,17)

„Több is veszett Mohácsnál” – ezzel a szólással vigasztaljuk magunkat, ha valami nagy csapás ér minket, mely a nemzetünket ért mohácsi vészhez képest eltörpül. Ez a legtöbb esetben igaz is. Hiszen mi fogható az 1526-ban Mohácsnál bekövetkezett csatavesztéshez, melynek következtében három részre szakadt az Apostoli Magyar Királyság? A válasz: 1919. Amikor öt részre szakadt a Magyar Apostoli Királyság. Az öt részből négy, idegen megszállás alá került, és még a maradék Csonka-országnak is előbb kommunista rémuralmat kellett elszenvedni, majd pedig román megszállást.
100 évvel ezelőtt, 1919-ben ugyanis a Magyar Apostoli Királyság megszűnt. Az I. világháborút megszenvedő Magyarországban kitört az Őszirózsás forradalom, a királyság helyett kikiáltották a népköztársaságot (1918. november 16), majd 1919. március 21.-én kikiáltották a tanácsköztársaságot és a kommunisták 133 napig tartó vörös-terrorja és rémuralma következett. Ám mindezzel még nem tetőződött be a magyarságot ért csapások és megaláztatások sorozata: 1919-ben bekövetkezett az, ami még egy évvel korábban is elképzelhetetlen volt: román megszállás. A Román Királyság hadserege 1919. augusztus 4.-én elfoglalta Budapestet és a magyar országházra kitűzték a bocskort.
Hogyan történhetett meg mindez? Hogyan lehet az, hogy 1918. november 4.-én, amikor az Antant és az Osztrák-Magyar Monarchia között aláírták a pádovai fegyverszünetet, mely lezárta az I. világháborút, a Magyar Királyság területén egyetlen idegen katona sem tartózkodott. Négy évi, kemény háborúskodás és hatalmas véráldozat után is, az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai Olaszországban Isonzónál, Doberdónál tartották a frontot néhány hónap múlva pedig már önvédelemre sem volt hadseregünk? Oroszországban kitört a forradalom, Szerbiát és Romániát megszállva tartottuk 1918-ra. Hogyan omlott össze mindössze egy év alatt a Magyar Királyság és vele együtt a Kárpát-medence területi egysége?
Hogy közelebb jussunk az események megértéséhez, fontos, hogy néhány előzményt megismerjünk.

1914-es román árulás

Az I. világháború kitörése tulajdonképpen annak következménye, hogy egy szerb terrorista megölte Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, Szarajevóban. Ekkor az Antant-hatalmak (Oroszország, Franciaország és Anglia) Szerbia mellé álltak, míg a Központi-hatalmak Ausztria-Magyarországot támogatták. A Központi-hatalmak: Németország, Ausztria-Magyarország, Olaszország és Románia voltak. Ám Olaszország szövetségeseit cserben hagyva, semlegessé nyilvánította magát. Példáján felbátorodva Románia is ezt tette. A románok számára fontos cél lett volna osztrák-magyar oldalon, Oroszország ellen, harcolni Besszarábiáért, ám még kecsegtetőbb volt, az Antant oldalán, harcolni Erdélyért.

A románok hadicélja: Nagy-Románia megalapítása
A XIX. században a román nép is végigjárta a „nemzetté válás útját”, amelyben döntő szerepe volt az erdélyi triászként emlegetett Samuil Micu-Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior munkásságának. Megszületett a román „eredetmonda”, a – mai napig hivatalos álláspontként hangoztatott – dák-román folytonosság elmélete, lezajlott a román nyelvújítás, azaz a román szókészlet és nyelvtan erős közelítése a latinhoz.
Havaselve és Moldva egyesítéséből létrejött a Román Királyság 1859-ben, majd egy évvel később megváltozott az „írásbeliség” is: az új állam a cirill abc-ről áttért a latinra. Mindezek eredőjeként az értelmiség megfogalmazta igényét a románság egy államban való összefogására, azaz a „román fejedelemségek újbóli egyesítésére”. A XIX. század végének és a XX. század elejének román propagandája ugyanis Erdélyt ősi dák-román földnek állította be, ahol a magyar állam erőszakos betelepítései és asszimilációs gyakorlata változtatta meg az eredetileg homogén nemzetiségi viszonyokat.
Magyar válasz röviden: a fellelhető összes forrás tanúsága szerint Erdélybe a XIII. századtól kezdve kezdett beszivárogni a román népesség, ami a török pusztítás nyomán a XVI-XVII. században öltött tömeges méreteket. Az 1900-as évek elején Erdély népességének fele volt román nemzetiségű, kb. 35 % magyar anyanyelvű, a többi szász és egyéb.
Az „újbóli egyesítés” fogalmának alapja Erdély viharos két évszázadának egy rövid epizódjából táplálkozik. A XVI. század fordulóján Vitéz Mihály, Havaselve vajdája szövetkezett az erdélyi fejedelemmel a törökök ellen, majd amikor Báthory Zsigmond lemondott a trónról, a Habsburg uralkodó nevében átvette a hatalmat. A székelyeket hamis ígéretekkel maga mellé állítva elfoglalta Erdélyt: 1599. november 1. és 1601. augusztus 5. között uralkodott. Megszerezte Moldva trónját is, ezért a román történetírás a „fejedelemségek” első egyesítőjét, vagyis Nagy-Románia megalapítóját tiszteli benne. Mihály vajda azonban soha nem egyesítette tartományait, erdélyi tartózkodása alatt román bojárjaival kormányzott, mindennapossá vált a rablás és az erőszak. Az anarchiát megelégelő rendek végül Habsburg segítséggel győzték le. Román nemzetről csak a XIX. század közepe után lehet beszélni, amikor a havaselvi vlachok (oláhok) és a moldovánok felvették a közös identitást és egy új népnevet alkottak maguknak.

1916-os román hátbatámadás
1915-ben Olaszország, felrúgva 30 éves szövetségesi viszonyát a Központi-hatalmakkal, és a korábban kinyilvánított semlegességet, hadba lépett az Antant oldalán. Az Antant Romániának is könnyen ígért területeket (a máséból…). Románia 1916. augusztus 17-én titkos szerződést kötött az Antant-hatalmakkal Bukarestben. E szerint, ha megtámadja Ausztria-Magyarországot és ha a háború végéig nem köt különbékét, az országhoz csatolják Erdélyt és Kelet-Magyarországot (Partium) a Vásárosnamény–Debrecen– Csongrád–Tisza vonalig.
Így a románok is hadba léptek az Antant oldalán és betörtek Erdélybe, 1916. augusztus 27-én. Az olaszok legalább adtak a formára: a hadüzenet előtt felmondták a Hármasszövetséget, a románok annyira siettek, hogy erre nem került sor, pedig ezt a 30 éve életben lévő szerződést folyamatosan megújították, utoljára 1913-ban. A négy hadseregből álló román haderő 380 ezer fővel (három hadsereggel) támadt a Déli- és Keleti-Kárpátok hágóin, az Orsovától Borgóig terjedő 500 km-es szakaszon. Brassót és a Székelyföldet hamar elfoglalták, hiszen ekkor Erdélyben alig 40 ezer osztrák-magyar katona állt velük szemben.

A románok kiverése Erdélyből – két hónap alatt
Az osztrák-magyar csapatok hamarosan erősítést kaptak, létszámukat feltöltötték így védekezésből ellentámadásba lendültek át. A 2. osztrák-magyar hegyidandár, a bajor Alpenkorps-al kiegészülve támadást indított a románok ellen és október 25-ére a német és osztrák-magyar haderők felszabadították Erdélyt. Az osztrák-magyar hadsereg nemcsak kiűzte a román csapatokat Erdélyből, hanem folyamatosan előrehaladva elfoglalták és megszállták Havasalföldet.
Bukarest megszállása
August von Mackensen német tábornok vezette a Duna-hadsereget, mely német, bolgár és török katonákból állt és 70 ezer katonát számlált. A románok ezzel szemben csak egy hadsereget tudtak állítani (a többi épp visszavonulóban volt Erdély felől). Szeptember legelején a Duna-hadsereg délről, Bulgária irányából áttörte a román védelmet, két hét múlva pedig Mackensen a dunai osztrák-magyar monitorflotta segítségével szeptember 23-án elfoglalta Konstancát. A román parlament, a kormány és maga I. Ferdinánd király is Jászvásárra (Iași) tette át székhelyét, a ploiești-i olajmezők infrastruktúráját pedig az angolok bombázták le. A román hadsereg puskalövés nélkül feladta Bukarestet és visszavonult Moldva területére. Az osztrák-magyar és német csapatok Erich von Falkenhayn tábornok vezetésével bevonultak Bukarestbe 1916. december 6-án.

Erich von Falkenhayn, tábornok

August von Mackensen, német császári tábornagy

Az 1917-es román összeomlás
Bár Moldva északi részén Oroszország segítségével a román hadsereg meg tudta vetni a lábát, az 1917-es októberi orosz forradalom és a breszt-litovszki béke után a román kormány kénytelen volt fegyverszünetet kérni 1917. december 9-én.

Az 1918-as Buftea-Bukaresti béke
A Román Királyság és a Központi-hatalmak 1918. május 7-én különbékét kötöttek. Ezzel lezárultak a Romániában folyó harcok. Bár a békeszerződés területileg csak kis mértékben károsította meg Romániát, amely Dobrudzsát Bulgáriának ítélte, viszont helyette megkapta Besszarábiát, a románok mégis „rablóbéke” névvel illették a szerződést. A béke megkötésével Románia megszegte az Antantnak tett azon ígéretét, hogy nem köt különbékét, ám ennek ellenére később mégis győztes hatalomként fejezhette be a világháborút. Az Antant e román szószegés felett szemet hunyt, így a Román Királyság a különbéke ellenére is megkapta később a követelt területek túlnyomó többségét. (Ugyanezért a szovjet-orosz delegációt kizárták az 1919-es párizsi béketárgyalásokról.)

Kik árulták el 1918-ban Magyarországot?
Feltevődik a kérdés, ha az I. világháború végén, 1918 novemberében nincs idegen katona a Magyar Királyság területén, akkor mégis mikor veszítettük el országunk kétharmadát?! Fájó kimondani, de belső árulás következtében történt mindez így. Országunkat nem a harctereken, nem nyílt csatában, hanem a hátországban kitört belső ellenségeskedés, széthúzás miatt vesztettük el. Ezekben a nehéz időkben lett volna leginkább szükség a magyar nemzeti egységre. Ehelyett az 1917-es szovjet forradalom mintájára a szociáldemokraták Károlyi Mihály (a „vörös gróf”) és a szabadkőművesek vezetésével, a kommunistákkal együtt, szervezkedni kezdtek, az ország védelme helyett a hatalom megszerzésére. Hazug jelszavakkal maguk mögé állították a nép és a munkások egy részét, csatlakoztak hozzájuk a hadsereg olyan elemei, akik a fegyelem helyett jobban szerették a káoszt és az anarchiát.
IV. Károly király, látva a forradalmi hangulatot, lemondott. Aki talán még megmenthette volna a helyzetet: gróf Tisza István miniszterelnök, őt azonban 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napjaiban meggyilkolták.

A Vörös-terror
1919. március 21.-én a kommunisták ragadták magukhoz a hatalmat és Kun (Kohn) Béla, Szamuely Tibor valamint Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik „Lenin-fiúk”nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a „tanácsrendszert” veszélyeztető megmozdulást sejtettek. Több száz embert kivégeztek, kiknek legnagyobb bűne az volt, hogy szót emeltek a kommunizmus ellen.
A magyar emberek nem tudták eldönteni, hogy a vörösök ellen harcoljanak vagy az idegen megszállók ellen. Ám pont ez volt az ellenség célja. Ilyen zűrzavaros helyzetet kellett előidézni ahhoz, hogy Magyarországot elfoglalják. A Trianon-i békeszerződés egy papírdarab maradt volna, ha az elcsatolandó területekről a hazaáruló forradalmi magyar kormány nem vonja vissza a magyar hadosztályokat, ahogyan négy év küzdelmeiben megtartottuk, úgy azután is megtarthattuk volna hősies harcok árán területeinket. Ehelyett a legnehezebb időkben a „magyar” honvédelmi miniszter feloszlatta az olasz hadszíntérről hazaérkező győztes magyar hadsereget. Linder Béla, a hazaáruló Károlyi Mihály kormányának hadügyminisztere, azt mondta 1918 őszén, hogy „nem akarok többé katonát látni”. Lefegyverezték és hazaküldték a magyar katonákat. Azután mégiscsak látott katonát, igaz, román egyenruhában.

Román megszállás
1918. november végén – az osztrák-magyar fegyverletétel után 3 héttel – a román csapatok ismét támadásba lendültek Magyarország ellen. A Székely-hadosztály elkeseredett küzdelmétől eltekintve, mindenféle nehézség nélkül haladhattak nyugat felé. A Károlyi-kormány ugyanis nemhogy nem fejtett ki ellenállást, de ezt meg is tiltotta.
1918. december 1-jén a Román Nemzeti Tanács Gyulafehérvárott népgyűlést szervezett, ahol kimondták Erdély, a Bánság és Máramaros egyesülését a Román Királysággal. A „leendő kisebbségeknek” teljes körű nemzeti- és szabadságjogokat ígértek.
1918. december 22-én Kolozsvárott magyar népgyűlést tartottak, ahol a Magyarországhoz való tartozás fenntartása mellett álltak ki. Karácsony napján a román hadsereg bevonult Kolozsvárra, és minden demokratikus intézményt megszüntetett. 1919 januárjában a medgyesi szász közösség is a Romániával való egyesülés mellett döntött.
Míg az ország szívében a vörösökkel folytatott a magyarság élet-halálharcot, közben a Felvidéket a frissen megalakult Csehszlovákia foglalta el, Délvidéket a szerbek és a franciák szállták meg. A román hadsereg közben szinte zavartalanul haladt előre, 1919. április végére a Tiszáig jutottak. Ekkor már a vörösök is szembeszálltak a csehszlovákokkal, majd a Tiszánál támadást indítottak a románok ellen, de már késő volt. Elképzelhető milyen lehetett a magyar katonák morálja, mikor a vörösök még azt sem akarták engedni, hogy a magyarok piros-fehér-zöld lobogó alatt harcoljanak, hanem a vörös lobogót akarták az „internacionalista pacifizmus” jegyében rájuk kényszeríteni…
A Tanácsköztársaság augusztus 1-jei bukása után az Antant „határozott tiltása ellenére” a románok átlépték a folyót, és augusztus 4-én bevonultak Budapestre. A Tiszántúlon katonai kormányzóságot szerveztek, ennek ellenőrzése alá rendelték a helyi közigazgatást, s ez ott 1920 márciusáig tartott. Büntetőhadjáratot folytattak azok ellen, akiket „magyar érzelműnek” tartottak. Mindennapossá tették a botbüntetést, több internálótábort állítottak fel, százakat hurcoltak román börtönökbe és végeztek ki az ország területén. Constantin Diamandi szeptember közepi nyilatkozata szerint 27 000 magyar hadifoglyuk volt.
A román megszállás alá került területeken gyakoriak voltak a visszaélések és az erőszakos cselekmények. Eltervezetten folyt Magyarország kirablása is, amihez indokokat is gyártottak. Egyrészt az országban állomásozó csapataik ellátására hivatkoztak, másrészt háborús jóvátételre: így kárpótolták magukat a károkért, amit a Monarchia hadserege okozott Romániában. Ehhez gyorsan tegyük hozzá, hogy 1916-ban az addig semleges Román Királyság volt az „agresszor”, ő támadt rá a Központi-hatalmakra.
Így került Romániába több ezer mozdony, vasúti kocsik tízezrei, egész gyárak teljes gyártósorai, vagonszámra cipők, takarók, a legkülönfélébb ipari és mezőgazdasági cikkek, nem utolsó sorban

múzeumok gyűjteményei, műkincsek. Bár az Antant többször erélyesen követelte a nyilvánvaló szabadrablás leállítását, a román tábornokok erre nem reagáltak.
Több mint három hónap után a román katonaság 1919. november 14-16. kiürítette Budapestet és a Duna-Tisza közét. 1920-ban az egyre közeledő béketárgyalások és a belpolitikai helyzet meginduló konszolidációja nyomán február-március folyamán az Antant a demarkációs vonalak mögé parancsolta a román katonaságot.
Magyarország 1920. május 6-án kapta meg az első világháborút lezáró béke feltételeit, június 4-én pedig a Trianoni békediktátum véglegesítette a mai határokat, Erdély elvesztését. Magyarországból 104 000 négyzetkilométernyi területet csatoltak Romániához, amelynek 5,2 millió lakosából 2,9 millió volt román, 1,7 millió magyar, 560 ezer pedig német anyanyelvű. A románság 53,8 százalékkal éppen úgy alkotott többséget Erdélyben, mint a soknemzetiségű, ezért széthullásra ítélt Magyar Királyság területén a magyarság.
Erdély, Dél-Dobrudzsa és Besszarábia megszerzésével Románia 140 ezerről 297 ezer négyzetkilométerre növelte területét az első világháború után, lakossága 8-ról 16 millió főre nőtt.

Összegző kérdések
Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évszázad sok vészt hozott ránk, ugyanakkor sok lehetőségünk is volt, hogy sorsunk jobb irányba formálódjon. Van, ami végleg elveszett. Az elmúlt száz év pontot tett az erdélyi német (szász és sváb) nemzet 800 éves történetére. Az erdélyi románság helyzete vajon javult-e mióta Közép-Európától elválasztva a Balkán része lett? Vajon az erdélyi magyarság és székelység története hogyan folytatódik az elkövetkező évszázadban?

„Bárcsak megáldanál engem s kiterjesztenéd határaimat s velem lenne kezed s nem engednéd, hogy elnyomjon a baj!” (1Krón 4,10)

Uri Imre – Érendréd

Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán – írja az MTI.

    Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja az a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített.
    A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
    A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsa kori rétegben.
    A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
    A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. 
    A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. 
    Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. 
    Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.