Új feladatok előtt

1001216_626844343999866_1393522290_nElbúcsúzott Nagy Tibor érszentkirályi lelkész a Nagykárolyi Református Egyházmegye lelkipásztori közösségétől, ugyanis Isten által rábízott feladatait ezentúl Szilágybagoson végzi.

Több mint egy évtizede került Érszentkirályra a fiatal lelkész. Ahogy akkoriban szinte minden kis egyházközségben, itt is olyan állapotok voltak, aminek elfogadásához elhivatottság kellett. Sok imádsággal és kitartó szorgalommal, kedves feleségével és a gyülekezettel együtt sikerült otthonossá tenniük környezetüket. Felújították a templomot, új gyülekezeti házat építettek, rendbe tették a parókiát, hozzáfogtak a ravatalozó felépítéséhez, és aktív gyülekezeti életet vittek a közösségbe. Rendszeresen fogadtak külföldi ifjúsági csoportokat, akik nyaranta foglalkozásokat szerveztek a gyermekeknek, élelmiszercsomagot vittek a rászorulóknak és részt vettek valamilyen javítási munkálatban.

Az utóbbi két évben ő szolgált Királydarócon is, ahol szorgalmával szintén megmozgatta az egyházi életet, és több épületjavítási munkálathoz is hozzáfogtak.

A feladatait a Szentírás útmutatása szerint végző lelkipásztornak ezúton is kívánjuk, hogy az Úr áldása kísérje őt új szolgálati helyén is, és vigye az Igét minél több ember szívébe!

Élénk református egyházi élet Bogdándon

Bogdándon is rohamosan öregszik a református közösség. A fiatalok egy része városra költözik, a másik része más országokban vállal munkát, hogy biztosítani tudja családja számára a megélhetést. Jó hír, hogy a fiatal házasok több gyereket vállalnak.

Zsákai Norbert lelkipásztor

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még nagyon nagy gyülekezetnek számított a bogdándi — tájékoztatott Zsákai Norbert lelkipásztor —, hiszen több mint ezerkétszáz fővel rendelkezett. Aztán sajnálatos módon a nagyvárosok elcsábították a fiatalokat, azok városra költöztek, ritkábban jöttek vissza. Ma már egyre elöregedőbb gyülekezetről beszélünk Bogdándon, jelen pillanatban nyolcszázharminc lélek van nyilvántartva, ez is úgy van, hogy nagyon sokan, akik beköltöztek a városokba, a szülőfaluhoz való kötődés gyanánt ide fizetik az egyházfenntartói járulékot. Ebben az évben tizenegy temetés volt, ez az év egy kicsit rendhagyó abból a szempontból, hogy eddig már kilenc keresztelővel büszkélkedhet a gyülekezet. Még így is az apadás irányába haladnak, a tavaly például huszonöt temetés volt és csak négy keresztelő. Meghatározó az apadásban az is, hogy vannak, akik, miután elköltöznek, kijelentkeznek az itteni gyülekezetből.

A lelkipásztor elmondta, hogy a több keresztelő nem annak a következménye, hogy többen kötnek házasságot. Évente mindössze három-négy házasságkötés van, de a párok több gyereket vállalnak. Régebben a legtöbb házaspár csak egy gyereket vállalt, ma már két-három gyermeket vállalnak a fiatal házasok.

Azok a fiatalok, akik itt maradnak, nagyvárosokba ingáznak, de a többség más országokba, legtöbben Magyarországra mennek dolgozni. Nagyon sokan helyezkednek el az építőiparban, hogy az itt maradt családtagjaiknak meg tudják teremteni a megélhetéshez szükséges anyagi hátteret.

Bogdándon van egy kis ifjúsági szervezet, ez körülbelül tizenöt főt jelent. Többre nem számíthatnak, hiszen a középiskolások nagy része a városban tartózkodik. Akik Szilágycsehben tanulnak, azok ingáznak, akik Szatmárnémetiben vagy Zilahon járnak iskolába, azok bentlakásokban laknak. Nagyon jól működik viszont a nőszövetség, huszonöt-harminc állandó taggal rendelkezik, akik csigatészta-készítéssel foglalkoznak, ami nagyon jól jövedelmez, mert nagyon keresett a leves alá való.

Egy átlagos vasárnap százhetvenen-kétszázötvenen vesznek részt az istentiszteleteken. Van délelőtti és délutáni istentisztelet, és jó lenne, ha még többen látogatnák ezeket az istentiszteleteket, a jövő kérdése az, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni a gyülekezeti alkalmakat.

Februárban lesz két éve, hogy Zsákai Norbert Bogdándra került, ez idő alatt felújításokat végeztek a lelkészi hivatalban, most azon dolgoznak, hogy a templomot fűtésrendszerrel lássák el. Ennek fontos mozzanata lesz az épület szigetelésének megoldása (ablakcsere, a kazettás mennyezet üvegvattával történő szigetelése, a padok közötti téglás ajzat lepadlózása stb.). A felújítási munkálatok finanszírozásához hozzájárult a helyi tanács és természetesen a hívek, adományok révén.

A templom műemlék kategóriába tartozik, de a jelenlegi lelkész elődje nem engedte meg, hogy műemlékké nyilvánítsák, hogy akadálymentes legyen a felújítás.

Zsákai Norbert lelkipásztor szerint sok még a teendő, de úgy érzi, hogy a hívek segítségével minden álom megvalósítható.

Forrás: frissujsag.ro

Átadták a felújított érhatvani templomot

Közös összefogással újították fel az érhatvani református templomot, melynek csupán egyetlen híve van. A templomrenoválás fő támogatója Moldovan Cristian tasnádi vállalkozó volt. A vasárnap tartott hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt az ékszerdoboz szépségű templom.

Az eslő padsorban balról jobbra: Czier Tibor, Moldovan Cristian, Lukács Sándor és Deák Gyula

Szép számmal érkeztek a felemelő eseményre a környező településekről reformátusok és más felekezetűek is. Az istentiszteleten nagytiszteletű Nagy Sándor esperes prédikált. Az alapigét a Királyok második könyvéből olvasta, melyből kiderült, hogy Elizeus prófétának lélekre volt szüksége. Ma is az Ige hirdetőinek, a presbitereknek, és mindenkinek, aki az Urat szolgálja nagy lélekre van szüksége. „Nagy lélekre volt szükség azok részéről, akik áldoztak arra, hogy ez a kicsi templom ilyen szépen megújuljon. Hálásak vagyunk azokért, akik áldoztak rá, és azokért is, akik ma eljöttek ide, hogy bátorítsuk egymást. Lélekben ma együtt vagyunk azokkal is, akik valamikor azért imádkoztak, hogy ez a templom felépüljön és álljon. Azokkal, akik immár a mennyből figyelnek ránk. Az összetartozás, a közös imádkozás az, ami előbbre visz bennünket nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül. A széthúzás, a nagyratartás gyengévé tesz” – szólt a hívekhez az esperes.

Paniti Zoltán beszolgáló lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta: a tavaly még kevésbé láttak arra esélyt, hogy Érhatvanban hálaadó istentisztelet lesz. Isten azonban úgy akarta, hogy ez a templomfelújítás megtörténjen. Elmesélte, hogy a nyolcvanas években az istenháza annyira rossz állapotban volt, hogy a teteje is beomlott, kerítés sem védte, és jószág járt be a templomba. Akkor az érszodorói reformátusokkal közösen fedték azt be, s igyekeztek megőrizni az utókor számára. Különösen nagy öröm számára, hogy annyi évtized elteltével, ma ilyen szép állapotban látja Isten szentházát. „Az ég felé emelkedő torony arra mutat, hogy érték a templom, s a legnagyobb érték, aki fent van: Isten” – fogalmazott a tevékeny lelkipásztor, akinek szorgalmából nemrégiben az érszodorói templomban tartottak hálaadó ünnepséget.

A templomrenoválás fő mozgató ereje Lukács Sándor volt, aki évek óta szívén viseli a Tasnádszántó környéki elöregedő templomok sorsát. A felújítás fő anyagi támogatója Moldovan Cristian tasnádi vállalkozó volt. Ugyanakkor kiemelkedő segítséggel támogatta az ügyet: Czier Tibor, Deák Gyula, Pop Gheorghe, Mogyorósi Erzsébet, a tasnádszántói presbitérium, Érkávás Helyi Tanácsa, és számos római katolikus és ortodox vallású segítőkész ember. Ők nemcsak a templom felújításáról gondoskodtak, de új kerítést is készítettek a templom köré. Ugyanakkor ízlésesen kialakított virágágyások és tuják díszítik a gyönyörű templom udvarát, amit sok nagylélekszámú közösség is megirigyelne. A templom rendbetétele is bizonyítéka annak a békés együttélésnek és segítőkészségnek, ami a Tasnád környéki embereket jellemzi.

A hálaadó istentisztelet ünnepi hangulatát fokozta a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség énekkarának szolgálata, Paniti Eszter lelkipásztornő erre az alaklomra írt költeménye, valamint a lelkipásztorok igei köszöntői.

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében az utóbbi két évben több kis létszámú, vagy éppen lélek nélkül maradt templomot újítottak fel, így: Berében, Csomaközön, Érhatvanban, Érszodorón és Krasznacégényben. Amint arról Nagy Sándor esperes korábban nyilatkozott, fontos célkitűzése, hogy az egyházmegyében a legkisebbekre és leggyengébbekre is odafigyeljenek, és ne érezzék ezek a közösségek elhagyatottaknak magukat. Bár több elöregedő gyülekezet található az egyházmegye területén, mégis elmondható, hogy tevékeny élet zajlik ezekben a közösségekben is. A templomokat pedig igyekeznek karbantartani és megmenteni az utókor számára.

18 elemet

Lelkészértekezlet volt Nagykárolyban

Nagykárolyban tartották egyházmegyénk lelkipásztorai a harmadik negyedévi lelkészértekezletet hétfőn, melyen a jelenlevők Módi Attila krasznamihályfalvi lelkipásztor igehirdetését és Szász Bálint Róbert szilágysámsoni lelkész előadását hallgathatták meg.

DSC_0010

Módi Attila a Lázár történetéről prédikált. Mária és Márta számonkérően jegyzik meg Jézusnak, hogy minden másképp alakult volna, ha ott lett volna velük. Mint Jézus követői kivételezetteknek érezték magukat, akikkel nem történhet tragédia. Minden Krisztust követő ember kiváltságosnak érezheti magát, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ugyanazoknak a törvényeknek és elvárásoknak kellene megfelelnie, mint másoknak.

Szász Bálint érdekfeszítő előadását követően (aki az ÉLNEM ADJATOK című előadásában a lélek táplálékáról beszélt) a lelkipásztoroknak lehetőségük kínálkozott a téma egymás közötti megbeszélésére.

Módi Attila krasznamihályfalvi lelkész
Szász Bálint szilágysámsoni lelkész

II. Tasnádi Magyar Nap

Második alkalommal került megrendezésre vasárnap délután a Tasnádi Magyar Nap nevű eseménysorozat.

A szilágyszéri Kukorók néptáncegyüttes (Fotó: Szatmári Friss Újság)

A helyi RMDSZ ennek keretében Tasnád és környéke magyarságának kíván szórakozási lehetőséget nyújtani a magyarságtudat erősítése érdekében. Az időjárás ugyan beleszólt a szervezésbe, de ez sem az előadókat, sem a közönséget nem riasztotta el attól, hogy jól érezzék magukat. A rendezvényt a helyi RMDSZ elnöke, Katona Péter nyitotta meg, őt követően felszólalt Pataki Csaba szenátor, Major Melinda, a Szatmár megyei RMDSZ nőszervezetének elnöke, valamint Pakulár István helyi református lelkész, aki a tavalyi évben elindította a rendezvényt. A köszöntők után a Szózat eléneklésével nyitották meg hivatalosan a II. Tasnádi Magyar Napot. A két és fél órás program a magyar népi kultúra jegyében zajlott. Fellépett a szilágysomlyói Báthori István Alapítvány Szederinda nevű citerazenekara, a szilágyszéri Kukurók néptáncegyüttes gyermek- és ifjúsági csoportja, Veress Zoltán tárogatóművész, a vajai Rákóczi Tárogató Egyesület zenésze.

A cikk folytatása a frissujsag.ro honlapon olvasható!

Hálát adtak Nagykárolyban – Elkészült a kertvárosi templom földszinti része

Az esős idő sem tántorította meg a Nagykároly-ketvárosiakat, hogy az épülő templomban, a szabad ég alatt tartsanak hálaadó istentiszteletet.  

(A fotón balról-jobbra: Bencze-Kádár Orsolya és Tolnay István)

Szép számmal érkeztek hívek a megható műsorral színesített ünnepi istentiszteletre, melyen a templom már elkészült földszinti részéért és a nemrégiben megtartott sikeres Júlia-bálon bejövő adományokért mondtak köszönetet az Úrnak. A jótékonyági bálon 11300 lej adomány gyűlt az új templom és Kálvin-központ javára. Az eddigiek során nemcsak pénzt, de más jellegű adományokat is kapott az egyházközség, így például egy orgonát és padokat is. Ugyanakkor már rendelkezésükre áll a felső szint építéséhez szükséges tégla egy része is.

Az istentiszteleten Tolnay István lelkipásztor prédikált a Királyok első könyvéből. A prédikáció választ adott arra, hogy mi kell a templomépítéshez, és hogyan lehet építeni. Az igehirdetés hat támpillérre épült. Salamon királyt Isten akarata vezérelte a templomépítésben, ahogy jelenleg is Isten akaratából történik minden templomépítés. Ma nincs sem Salamon, sem földesurak, akik helyettünk építenek templomot, ez a mi közös feladatunk. Isten szent háza szilárd talajon kell álljon. Életünk templomát is erős hitre kell építeni. Isten a munkában segítőket rendel, az építkezés pedig időigényes. Salamon is 7 évig építette a templomot. A Szentírás beszél továbbá arról, hogy az építkezés csendben zajlik. Az Istennel való közösségben ugyanis csend és béke valósul meg.

Az igehirdetést követően énekek és szavalatok hangoztak el. Verset mondott: Mayer Tamara, Sălcudean Henrietta, Fazakas Barnabás és az egyházközség segédlelkésze: Bencze-Kádár Orsolya. A műsort Tolnay Adrien állította össze. Istent magasztaló énekekkel pedig a Pro Ecclesia énekkar kedveskedett.

12 elemet

Kovács Jenő: A templomépítés közös ügy

Felejthetetlen Júlia-bált tartottak Nagykárolyban szeptember 11-én. A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség presbitériuma a megszervezett jótékonysági bál által adományt kívánt gyűjteni az épülő új templom és Kálvin-központ javára.

Nt. Tolnay István kertvárosi lelkész

A bált megtisztelte jelenlétével Csűry István püspök, Kovács Jenő polgármester, Tukacs József, a belvárosi egyházközség lelkipásztora, a város más felekezetű egyházi elöljárói, és az RMDSZ számos magasrangú politikusa. Továbbá jelen voltak mindazok, akik fontosnak tartják az épülő templom ügyét. Akinek pedig nem sikerült eljönnie, azt szeretettel várják a szervezők jövőre, hiszen hagyományt kívántak teremteni a Júlia-bál életre hívásával. Ennek pedig nem is lehet méltóbb helyszíne, mint Nagykároly.

A Dream Rendezványházban megtartott bált Tolnay István köszöntőbeszéde nyitotta. A kertvárosi egyházközség lelkipásztora kihangsúlyozta, hogy csupán a szeretet az, ami épít. Ha szeretet van bennünk, óriási dolgokat válthatunk valóra. A bál egyházi fővédnöke, főtiszteletű Csűry István püspök az Ószövetség világába kalauzolta képzeletben a hallgatóságot. Salamon király egykoron megépítette az első jeruzsálemi templomot. Ezt Isten utasítása szerint, és az Ő segítségével tette a bölcs király. “Az Úr meg akarta, és ma is meg akarja építeni a maga hajlékait. A választott nép könyörgése nem volt hiábavaló, ahogyan a kertvárosiak imádságai sem. Az imádkozásban és építkezésben pedig a továbbiakban is kitartónak kell maradni. Isten megígéri, hogy ott lakik majd a hajlékban, és ezáltal szenteli meg azt. Ugyan a templom felszentelésére még várni kell, ám a próféciában már benne van, hogy az Úr fel fogja szentelni a templomot” – mondta a püspök.

A bál világi fővédnöke, Kovács Jenő polgármester a kicsinyhitűségünk leküzdésére buzdított. „Próbáljunk együtt nagyot tenni! Próbáljuk úgy kezelni a templomépítés kérdését, mint ami mindannyiunk közös ügye! Ez nem csupán a kertvárosiak temploma, hanem egy újabb istenháza Nagykárolyban, amivel gazdagabb lesz a városunk. Tegyük ezt azzal a reménységgel, hogy a jövőben is lesznek itt reformátusok/keresztyének, akik használni fogják!” – buzdított a belvárosi egyházközség főgondnoka.

A kertvárosi egyházközség főgondnoka, Papp Zsolt emlékeztetett, hogy megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy éveken belül felépül a  templom. Ha ez különböző előre nem látható körülmények miatt 3 év alatt nem is sikerül, de fel fog épülni a templom. Az, hogy közel 130-an megjelentek most a bálon, üzenet értékű. „A mai gazdasági helyzetben nehéz ugyan egy templomot felépíteni, de szép feladat. Ezzel történelmet írunk, és számomra kiváltság, hogy ebben részt vehetek” – fogalmazott az elöljáró.

A bál során festményaukcióra, tombolasorsolásra és téglajegyek értékesítésére is sor került. A festményeket a Szatmári Képzőművészek Egyesülete ajánlotta fel. Az egyesületet Gergely Csaba elnök és Tillinger István alelnök képviselte. Ugyanakkor Silimon Andrea és Fastus József is festményeket ajánlottak fel. Bikfalvi Zsolt fotóművész is alkotásaiból ajánlott fel néhányat a nemes célra. A megemlített személyek saját alkotásaikkal támogatták és tették színesebbé a kínálatot. A közönség figyelmét a nagyváradi színészházaspár: Péterfy Lajos és Gál Annamária; a Lead and Follow Tánccsoport és a 3 az 1-ben kultúrzenekar nyűgözte le. A rangos bálért köszönet illeti a kertvárosi szervezőbizottság tagjait: Adorján Csabát, Bencze – Kádár Bertoldot és Orsolyát, Dallos Lászlót és Adélt, Kovács Istvánt, Sarkadi Attilát, Szalai Csabát és Rodicat, Papp Zsoltot és Évát, Tolnay Istvánt és Adrient, Virág Katalint, a 3 az 1-ben kultúrzenekar két tagját: Lőrincz Szilvesztert és Tündét, valamint a kertvárosi nőszövetség tagjait. Az esemény támgatója volt: Nagy Zoltán és dr. Nagy Mónika, Nagy Margit, Erdei Gyula, Nagy Erzsébet, Bencze-Kádár István és Anita, Berei Károly és Csilla, Kala Sándor, a nagykárolyi Ali Baba vendéglő, az Union Glass, az Alconor Company, a Lavender üzlet, a Pearl Gift Shop, a Kombi Group virágkereskedés, a Garden Center, a Dream Rendezvényház, és a bihardiószegi Tolnay családi kft.

A vendégek láthatóan jól érezték magukat. Örültek annak, hogy amint már évszázadokkal ezelőtt, úgy most is lehetőség kínálkozott a város polgárai számára egy rangos bálon részt venni, melyet bizonyára sok nagyobb partiumi város is megirigyelne Nagykárolytól.

 

 

Ravatalozóavatás Érkőrösön

Jelentős eseménynek volt a helyszíne Érkőrös. Szeptember 12-én sor került a ravatalozó felavatására, s ezáltal az érkőrösiek régi célkitűzése valósult meg.

ravk3 - Copy

Az épület sajátossága, hogy a 370 lakosú településen jelenlevő két egyház (ortodox és református) közös összefogással építette fel. Az együttműködésnek egyik gyümölcse, hogy rövid időn belül, mindössze egy bő esztendő alatt sikerült befejezni az építkezési munkálatokat. A tasnádszántói önkormányzat is méltatta a két egyház összefogását, és támogatásával segítette a munkamenetet.

A szombati rendezvényen az Úr iránti hálát kifejezve ünnepelt a faluközösség, a két egyház képviseletének vezetésével. Az református egyház részéről előbb főtiszteletű Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, majd nagytiszteletű Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese hirdette az Igét. A megható szavak a szívekig hatottak, fokozva az ünnepi hangulatot.

Szabó Sándor lelkipásztor ezúton is köszönetet mond az érkőrösieknek a példás összefogásért, a támogatóknak a felajánlott adományokért, az Érkőrösi Református Egyházközség presbitériumának és nőszövetségének a dicséretes helytállásáért.

16 elemet

Új látványtervek

Elkészültek a Nagykároly-kertvárosi új templom és Kálvin-központ látványtervei. Készítőjük: Silimon Andrea műépítész. Az alábbiakban  megtekinthető fotók az eredeti, Makay Tamás látványtervei alapján készültek. Azokat a látványterveket dolgozta át a műépítésznő abból a célból, hogy a Júlia-bál közönsége előtt bemutatásra kerüljenek, különösen amiatt, hogy az az épületrész, amelyet első fázisban felépítenek, önálló módon is megtekinthető legyen  – tájékoztatott Tolnay István lelkipásztor.

12 elemet

Vakációs Bibliahét Dobrán (fotóriport)

30 elemet

Fotó: Máthé Loránd Árpád

Felújítások a Gencshez tartozó szórványokban

Templomokat és parókiákat újítanak fel a Gencshez tartozó szórványokban. Az elmúlt év folyamán három kis gyülekezet: az érkávási, érmindszenti és krasznaszentmiklósi csatlakozott Gencshez és így jött létre itt egy szórványközpont, melynek vezető lelkésze Gál Sándor.

Érkávás 004

Mivel ezek a kislélekszámú közösségek saját erőforrásaikból képtelenek felújítani egyházi ingatlanjaikat, ezért a lelkipásztor pályázat útján szerzett pénzt a munkálatok elvégzéséhez.

„A svájci HEKS Alapítványtól a szórványban levő épültek valamint a központban levő lelkészi lakás felújítására és egy szolgálati autó vásárlására nyertünk támogatást. Ebből az összegből elkezdtük a felújítási munkálatokat. A gencsi parókián ajtókat, ablakokat cseréltünk. Az érkávási templomon faljavítási munkálatokat végeztünk. Új szószéket készítettünk, ereszcsatornákat cseréltünk, és új templompadokat helyeztünk el. Érmindszenten a parókia ablakait, ajtóit cseréltük ki, és folyamatban van az épület belső felújítása is. Krasznaszentmiklóson pedig a templomon cseréltünk ablakokat, ajtókat, és ott is folyamatban van a falfelújítás. Sikerült egy személygépkocsit is vásárolni, amivel a mindenkori gencsi lelkész kijár és istentiszteleteket tart ezeken a településeken” – nyilatkozta a lelkipásztor.

Az elkezdett munkálatokat és a megnyert pályázati támogatást kedvezően fogadták a kis lélekszámú közösségek tagjai. A szórványközösségek felelőséget éreznek az egyházi épületek karbantartásában. Ha az említett alapítvány ilyen nagy összeggel (62000 lejjel) támogatta őket, akkor lelkiismeretesen belátják, hogy nekik is maximálisan ki kell venniük részüket meglévő ingatlanjaik karbantartásában.

Érkávás 002

Érmellék ékessége: Berettyószéplak

DSC02163A Berettyószéplaki Református Egyházközség lelkipásztora és főgondnoka az elmúlt év decemberében Temesváron vehette át a méltán megérdemelt Pro Ecclesia díjat. A település nem hiába viseli nevében a “szép” jelzőt, hiszen csodálatos környezetben helyezkedik el, és a református egyházközség is mindenféle szempontból Érmellék egyik ékessége. Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek az egyházközségben. Ezekről kérdeztük Bede Ferenc lelkipásztort.

 – Kérlek, néhány mondatban mutasd be a berettyószéplaki egyházközséget!

 – A berettyószéplaki gyülekezet egy 850 lelkes közösség. Az érmelléki egyházmegyének egyik közepes gyülekezete. Istennek hála templomba járó emberek lakják a települést. Ez valószínűleg annak is tulajdonítható, hogy nagyon közel van a Szilágyság. Annak idején, amikor ipartelepüléssé vált és megkezdődött a kőolaj kitermelés, akkor a szomszédos szilágysági falvakból sokan ide költöztek a munkahely miatt. A vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteken kívül rendszeresen tartunk ifjúsági bibliaórákat, és a téli időszakban gyülekezeti bibliaórákat is. Ezenkívül a gyülekezeti vallásórát is heti rendszerességgel megtartjuk. Az iskolában két vallástanárnő végzi a hitoktatást. A kátéoktatás is szépen működik. Az idén először fordult elő az egyházközség életében, hogy elmaradt a konfirmálás gyermekhiány miatt. Az ifjúság számára különböző programokat szervezünk. Kijelenthetjük azt, hogy templomba járó közösségről van szó. Egy átlag vasárnapi istentiszteleten a gyülekezet 20%-a van jelen. A délutáni istentiszteleteken sajnos már csak 30-40 személy vesz részt.

– A gyülekezet egyik gyöngyszeme az énekkar…

– Igen, az énekkar már működött az elődöm idejében is. Foglalkozott velük, aztán szünetelt a tevékenységük. Mi 2006-ban kerültünk ide, s ezt követőn egy évre szerveztük újjá a kórust. Egy vegyes énekkarról van szó, melynek létszáma 23-25 személy között mozog. Nagyon ügyes énekkarunk van. A gyülekezetben is minden évben több alkalommal szolgálnak, és ezen kívül az egyházmegyei kórustalálkozókon rendszeresen ott vagyunk. Sőt, már több alkalommal is mi voltunk a gazdái a kórustalálkozónak.

– Egyházközségetek egyik sajátossága, hogy rendszeresen megszervezitek a Széplakok találkozóját. Miből áll ez, és kik szoktak ilyenkor találkozni?

– Ezelőtt 20 évvel Uszkay Huba indította el a Széplakok találkozóját. Ő térképezte fel, hogy itt Erdélyben és Magyarországon hol vannak Széplalok. Ő volt az, aki legelőször megszervezte a találkozót. Azóta csak egy év maradt ki, minden más évben meg volt szervezve. Az idén tartjuk így a tizenkilencediket, aminek mi leszünk a házigazdái augusztus második hétvégéjén. Mindig ebben az időpontban szokott lenni. Ez egy 3 napos rendezvény. Péntek este érkeznek a vendégek Fertőszéplakról és Dedrádszéplakról. Egy ideig Küküllőszéplak is részt vett, de már nem jönnek. Ezen kívül Visnyeszéplakról is volt több évben küldöttség. Képviseltették magukat, de már tavaly, tavalyelőtt ők sem jöttek. Péntek délután érkeznek a vendégek. Családoknál vannak elszállásolva. Elmennek a családokhoz, majd mindenki visszajön a kultúrotthonba egy közös vacsorára. Ez a vacsora mulatsággal van egybekötve, mindig van zenész. A szombati nap az mindig kirándulással telik. Reggel indulunk. Mindig megpróbálunk különböző helyekre elmenni. Idén Feketeerdőre terveztük a kirándulást. Ott lesz egy közös ebéd, s amikor onnan visszajövünk este, akkor megint a péntekihez hasonló közös vacsorára kerül sor. Vasárnap délelőtt van az ünnepi istentisztelet 10,45-től, melynek keretén belül van minden egyes Széplaknak műsora.  Ilyenkor a vendéglelkész szokott szolgálni. Reméljük, hogy még sokáig fog ez a találkozó működni. Vannak Széplakok, amelyek megtudnák szervezni, de mégsem teszik.

– Kevés olyan egyházközség van, ahol annyi fejlesztés valósult meg néhány év alatt, mint Berettyószéplakon. Mikor és hogyan kezdődtek ezek a munkálatok?

– 2007 telén egy nagy szélvihar volt, s akkor a toronydísz leesett. Ott találtuk meg egy reggelre a templomkertben. Tavasszal azt mindenképp vissza kellett tegyük a helyére, és így újra is festettük azt. Megjavítottuk a lemezét a toronynak, s minden más munkálatot, amit kellett, elvégeztünk. Ezen kívül szintén 2007-ben fogtunk hozzá a régi parókia teljes felújításához. Kívül-belül lekerült a régi vakolás és újra is pucoltuk. A konyhát és fürdőszobát is felújítottuk, új padlót kapott az épület.

Az új parókia fel volt építve. Kívülről be volt pucolva, le volt simítva, de nem volt színezve.  Színeztük kívülről az épületet, és a talapzatot terméskővel burkoltuk be. A nyílászárókat is ki kellett cserélnünk az alsó szinten. A régi leányiskola épületén is végeztünk munkálatokat. Az is fel van szerelve. A konyhában tűzhely van. Van egy nagyobb terem, ahol kisebb-nagyobb rendezvényeket lehet tartani. Azt is felújítottuk és újra csempéztük az egészet. A parókia környezetében található minden épületet felújítottunk. Sikerült a nagy temetőkertben  egy új, korszerű ravatalozót építeni. Ezt is majdnem telesen saját erőből tudtuk kivitelezni, s érkezett támogatás a Bihar Megyei Tanács részéről is.  Az új parókián pedig a fürdőszobát is fel kellett újítani, s emellett a régi teraszt beépítettük, így két szobát alakítottunk ki. Új teraszt hoztunk létre, ami alatt egy garázs kapott helyet. A legnagyobb munkálat a templom külső-belső felújítása volt és a templomkertnek az újraparkosítása. Sajnos, eléggé repedezik a templom fala, aminek nem tudjuk a pontos okát. Egyes szakemberek azt mondják, hogy a kőolaj kitermelés miatt mozog a talaj és repedeznek az épületek. Vannak, akik viszont azt mondják, hogy mivel hét nagy hatalmas gesztenyefa volt a templom mellett, s ezenkívül hatalmas vörösfenyők a templomudvaron, hogy amikor egy-egy vihar megmozgatta ezeket a nagy fákat, az az épület statikai állapotát folyamatosan  gyengíthette. Ezeknek a körülményeknek az ismeretében a falrepedési problémát nem sikerült kiküszöbölnünk.

Összegezve elmondhatom, hogy az elmúlt években Isten segedelmével és a hívek szorgalmas hozzáállásával sikerült a régi parókiát teljes mértékben felújítani (ez ma gyülekezeti házkánt szolgál); az új parókiát bővíteni, kívülről színezni, a nyílászárókat kicserélni; ravatalozót építeni; új garázst építeni és a melléképületeket felújítani; új kerítést készíteni a parókia és a templom köré; a templomkertet ízlésesen parkosítani és emlékfalat építeni a templomkertbe.

28 elemet

Hálaadó istentiszteleten adták át a felújított érszodorói templomot

DSC02589A 185 éves református templom felújításáért adtak hálát vasárnap Érszodorón.  A 34 lelkes közösség nagyrészt önerőből tette rendbe a szent hajlékot, példát mutatva ezáltal sok gyülekezetnek. Lélekszámi arányát tekintve egy óriási beruházáson van túl a közösség, ami végtelen önzetlenségről és egyház-szeretetről tanúskodik.

Az ünnepi istentiszteleten Nt. Nagy Sándor esperes hirdette Isten igéjét. Ezúttal is lélekhez szóló prédikáció hangzott el ajkáról. Rámutatott arra, hogy ez a hálaadó istentisztelet bizonyíték arra, hogy az érszodorói közösség ilyen kevés lélekszámmal többre tud menni, mint sok nagy gyülekezet, amely elhanyagolja Isten szent házának gondozását. A 2Móz 30,11-16 igeszakasz alapján elmondta, hogy a választott nép a vándorlás során is szent sátrat (templomot) állított fel, ahol Istent dicsérték. Az emberek szívesen adományoztak erre a célra, mert tudták, hogy abból adnak, amit ők is az Úrtól kaptak. Itt is ugyanaz történt, hiszen az emberek szíve önzetlenül megnyílt, hogy az imádság házának rendbetételére adakozzanak. Sok helyen a presbiterek által meghatározott egyházfenntartói járulék miatt is elégedetlenkednek. Soknak tartják azt, mert kicsinyhitűekké váltak az emberek. Felteszik a kérdést: miért pont én adjak? Isten azonban megmutatja, hogy ő sokkal többet ad vissza nekünk. Addig örüljünk, amíg az Úr házába el tudunk menni és adakozni is tudunk arra. Számtalan ember van, aki jönne, adna, de a betegsége vagy egyéb problémája miatt már nem tud – mondta az esperes.

DSC02581Az ünneplő gyülekezetet és vendégeket Paniti Zoltán, a közösség lelkipásztora köszöntötte, aki színvonalas ünnepséget szervezett erre az alkalomra. Fontos üzenetet hordozó szavalatok és csodálatos énekkari művek hangoztak el. Paniti Eszter lelkipásztornő egy verset is írt erre a nem mindennapi eseményre.

Az ünneplőket Igével köszöntötte Barabás Attila, a gyülekezet előző lelkipásztora, Pakulár István tasnádi lelkész, Szabó Sándor szilágypéri lelkipásztor, Paniti-Teleky Zoltán szilágymenyői lelkész, ifj. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor és Trandafir Vasile helyi ortodox pópa. A református közösség munkáját elismeréssel illette és további anyagi támogatásáról biztosította az egyházközséget Rotar Marinel, Tasnádszántó község polgármestere.

A lelkipásztor a támogatók közül Deák Gyula és Lukács Sándor nevét emelte ki, akik nagyobb összeggel támogatták a templomfelújítást, de ugyanolyan fontosnak tartott minden kisebb adományt is, és megköszönte azt a közösségnek. Majd ismertette az egyházközség múltját, bemutatta jelenét és felvázolta terveiket is. A jövőben szeretnék a templom mennyezetét és a parókia épületét rendbe tenni. Ez utóbbi épület egyfajta magyar közösségi ház szerepét tölthetné be a település életében. Ezt követően Nt. Nagy Sándor esperes megáldotta a templomot, majd szeretetvendégségre került sor.

Az érszodorói református gyülekezet 4 esztendeje gyűjti adományait, hogy kívül fel tudja újítani templomát. A tagok mind a 4 évben 100 lej/fő adományt, vagy ki-ki annál többet is adakozott. Eddigi kiadási költségeik a 30.000 lejt közelíti meg. Tavaly 4.000 lejt gyűjtött a gyülekezet, idén 3.000-t adományoztak és 1.500 lejt adott a Tasnádszántói Helyi Tanács. Utoljára Barabás Attila lelkipásztor szolgálati évei alatt tette rendbe belül nagy erőfeszítéssel templomát a közösség.  Az idei munkálatok díja 8.000 lej. Ezt ki is tudták fizetni. Szeretnék azonban rövidesen az anyagok (homok, cement, mész, teraszit, festékek, bronz) árát is kifizetni. Ez utóbbi számláik kifizetéséhez kérték az egyházmegye nagyobb gyülekezeteinek támogatását – fogalmazott nemrégiben Paniti Zoltán lelkipásztor, aki szorgalmas munkájával aktív életet visz a tasnádszántói, pelekeszi és érszodorói gyülekezetek életébe.

225 éve született Kölcsey Ferenc

A Kárpát-medence minden részéről érkeztek Sződemeterre augusztus 7-én, hogy méltóképpen fejet hajtsanak nemzeti imánk szerzője, Kölcsey Ferenc emléke előtt. Az ünnepségre a református templomkertben került sor.

szre1

A jelenlevőket Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke köszöntötte. Ő vezette le a csodálatos szavalatokkal és tartalmas üzenetű szónoklatokkal színesített ünnepséget.  Sződemeter önkormányzata díszpolgárává avatta post mortem Kölcsey Ferencet.  Az idén pedig visszakerült a költő szülőházára a 25 évvel ezelőtt elhelyezett, majd eltávolított emléktábla. Mindez azért számít kiemelkedő eseménynek, mivel jelenleg román nemzetiségűek élnek többségében a településen. Immár elérkezett az a pillanat, amikor a helybeliek is megértetették, hogy Kölcsey emlékének ápolása nem veszélyt, hanem értéket jelent számukra, hiszen az ő neve által emelkedik ki településük a környék falvai közül.

„Sokféleképpen jellemezhetnénk Kölcsey Ferencet életelvei és a nemzet kérdéseihez való hozzáállásának alapján. Ám egyszerűen és közérthetően elég, ha annyit mondok, hogy bármit is tett a hazáért akár költőként, akár politikusként, az mindig összhangban volt azzal, amit mondott és hirdetett. Ezt pedig úgy nevezzük, hogy következetesség. Ez egy egyszerű emberi erény, mely sajnos ma kiveszőben van. Pedig, ha nem vagyunk következetesek, akkor sem a nemzetgyarapítás, sem a hazánk megbecsülése, védelme és szeretete nem válik valósággá. A nagy szavak és azt követő semmi korát éljük. Ez pedig ma a teljes következetesség hiányát mutatja. Következetesség nélkül nem hazát szeretünk, hanem hazát rombolunk. Higgyük el, a jövőnk biztosítéka éppen a következetességben rejlik. Tanuljuk meg ma a 225 éve született Kölcseytől, hogy mit jelent következetes módon megválogatni a nemzet és haza iránti hűségünk eszközeit! Azért, hogy újra legyen reménységünk, újra tudjunk nemes harcot vívni, hatni, alkotni és gyarapítani! Azért, hogy fényre derüljön végre a sötét felhők alatti magyar hazánk!” – hangoztatta Pakulár István tasnádi lelkipásztor.

Gheorghe Marian sződemeteri polgármester,  Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg  Megye Önkormányzat közgyűlési elnökének,  Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzuljának,  Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökének, Kulin Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Duray Miklós pozsonyi közírónak és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének beszédeit követően a mátészalkai aranyfokozatú Dancs Lajos Népdalkör tagjai örvendeztették meg a résztvevőket.

Az ünnepség koszorúzással és a nemzeti imánk eléneklésével zárult. A Nagykárolyi Református Egyházmegye koszorúját Nagy Sándor esperes és Nagy Róbert lelkipásztor helyezték el Kölcsey szobrának talapzatánál.

50 elemet

Nagyváradról kaptak orgonát a nagykárolyiak

A Nagyvárad-Réti Református Egyházközség orgonája a jövőben az új nagykárolyi református templomban fog szolgálatot teljesíteni. Mivel az egyházközség hollandiából új orgonát kapott, ezért a régit Nagyvárad-Csillagvárosnak, ők pedig Nagykároly-Kertvárosnak adományozták – közölte Tolnay István lelkipásztor.

17009_123123234694198_8235207561617812589_n

A Bors László orgonaépítész által szétszedett romantikus pneümatikus orgona darabjai az adományozó Nagyvárad-Csillagvárosi egyházközségből kerültek elszállításra. A szállítás során segített  az adományozók részéről Vincze Zoltán lelkipásztor és fia, valamint a gyülekezet gondnoka. A kertvárosi orgonaszállító csapat tagjai pedig: Hegedűs József, Vasvári Lajos, Kerekes András, Balogh Kálmán, Vígh Ferenc, Lakatos István és Tolnay István lelkipásztor voltak.
A Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítész által készített hangszer játszóasztala majd a Kálvin központban egy tíz regiszteres, újjáépített hangszerként fogja megszólaltatni ezt a gyönyörű hangzású, romantikus orgonát, mely egyelőre 2011-ben szólt mostani “kényszerpihenője” előtt a nagyvárad-réti egyházközség templomában.

Az orgona minden darabját sikerült elhozni és biztonságos helyre raktározni. A lepakolásban segítségre volt: Szalay Csaba, Molnár Sándor, Fejes József, Bréda Béla. Az egyházközség vezetősége külön köszönetet mond Varga Norbert vállalkozónak, belvárosi presbiternek és az általa irányított Alconor Company Kft.-nek, aki szállítóeszközt és két, nagyon segítőkész munkatársat is biztosított, továbbá Papp Zsoltnak és az Ali Baba vendéglőnek, valamint a közbenjárásért Kovács Jenő polgármesternek.

Fejlesztések Királydarócon

Nagy Tibor érszentkirályi lelkipásztor két és fél éve szolgál be Királydarócra. Itt egy kis létszámú, de annál inkább lelkes gyülekezet fogadta. Az eltelt évek alatt pedig több javítási munkálathoz sikerült hozzáfogni. 

erszk70

„Három és fél évvel ezelőtt adták vissza az iskolát. Ahogy azt nyilván máshol is, itt is rossz állapotban szolgáltatták vissza az ingatlant. Jelenleg a polgármesteri hivatal bérli az iskolai oktatás számára. Bért kapunk érte. Három osztály és két óvodai csoport működik benne. Azt a bért, amit kapunk teljes mértékben rá kell fordítani az épületre. Első évben a tetőszerkezetet újítottuk fel, 3000 cserepet, léceket, szarufákat, gerendákat cseréltünk ki. Tavaly a gyülekezeti termet tettük rendbe. Erre kaptuk támogatást a Nagykárolyi Egyházmegyétől és néhány gyülekezettől is. Közben egy angol partnerkapcsolatra tettünk szert, és ők is felkaroltak annak érdekében, hogy jobban haladjunk a munkával. Az idén nyílászárokat cserélünk ki, 14 ablakot, 2 külső ajtót, 2 óvodatermet újítunk fel teljesen és fürdőszobát készítünk. Nemcsak belső, hanem külső felújítás is lesz, mindez adományokból. Saját erőből pedig a ravatalozót kívánjuk rendbe tenni. Ennek az építése még Szilágyi tiszteletes úr idejében kezdődött el. Már két éve használható, viszont még kívül nincs rendbe téve. Ezt kívánjuk az idén befejezni, továbbá az orgonát felújítani. Egy magyarországi pályázatot is sikerült megnyernünk, amit a templom ablakainak cseréjére fordítunk. Erre is még ebben az évben sor fog kerülni. A hívek részéről lelkesedés tapasztalható, hiszen szívesen jönnek közmunkázni a férfiak és nők egyaránt. Örülnek annak, hogy előrelépés tapasztalható. A jövőben a templom harangját kívánjuk megjavíttatni, mivel az meg van repedve” – mondta a lelkipásztor.

erszk72

Július 26-án egy angol csoport is érkezik a gyülekezetbe, akik az iskola külső festését kívánják befejezni, melynek előkészítő munkálatait a hetekben itt járt írországi csoport végezte el.

erszk68

Ír fiatalok Érszentkirályon

Családokat látogatnak, közmunkát végeznek, vakációs bibliaheti jellegű foglalkozásokat és angol nyelvórákat tartanak azok az ír fiatalok, akik 10 napig tartózkodnak Érszentkirályon – tudtuk meg Nagy Tibor lelkipásztortól.

erszk56

Az írországi Exodus nevű szervezet évente 50-60 csoportot küld a világ különböző pontjaira, hogy ott missziós és karitatív munkát végezzenek. Az érszentkirályi református egyházközségbe  11 fiatal érkezett, akiket örömmel látnak vendégül a helybeliek. Az ellátásukhoz szükséges háztáji dolgokat ők biztosítják. A vendégek az itt töltött idő alatt a gyermekeknek vallásórákat, kézműves foglalkozásokat és angol órákat tartanak, de nem marad el a közös játék sem.  Igyekeznek minden időst és egyedülállót meglátogatni és egy élelmiszercsomaggal megajándékozni. A csoport egyik része minden nap közmunkát végez a királydaróci egyházi iskolán. Itt az épület külső részét készítik elő a rövidesen sorra kerülő falfestésre, amit viszont egy angliai csoport fog végezni a hónap végén. Érszentkirályon pedig a ravatalozó építésében segítenek. Ennek készítéséhez 2014-ben fogott hozzá a gyülekezet, és terveik szerint őszre szeretnék átadni az új épületet.

erszk49„Február óta készülünk erre az útra. Már akkor jelentkezhettek  önkéntesek, akik azóta minden második héten találkoztak egymással. Először a tanítványságról tanultunk. Arról, hogy mit jelent Krisztus hű tanítványának lenni. A mi csoportunk neve: Ex-change. Ez számunkra a különböző társadalmakban megélt keresztyén életvitel megismerését,  az ilyen jellegű tapasztalatcserét jelenti. A Gal  2,20 igeszakasz a vezérigénk: Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.  Számunkra a tanítványság  elsajátításához tartozik az, hogy eljöttünk Erdélybe. A felkészítők során arról hallunk, hogy ne csak magunkra figyeljünk, hanem másokra is. Erre a szolgálatra úgy készülünk, hogy a találkozások során olyan igeszakaszokat vizsgálunk meg, amelyek a tanítványságról szólnak.  Mindeközben a saját gyülekezetünkben is bekapcsolódunk a gyermekmunkába. Nagyon egyszerű volna arra gondolni, hogy nekünk mire van szükségünk, ám Jézus Krisztus arra motivál minket, hogy másokra is odafigyeljünk és másoknak is szolgáljunk. Ennek tükrében megtiszteltetés számunkra, hogy másokat is szolgálhatunk. Második alkalommal járok itt. Az ittenieket nagyon kedveseknek, barátságosoknak és vendégszeretőknek ismertem meg. Nagyon érdekes és tanulságos hallani a történeteiket. Látni azt, hogy hogyan élnek itt az emberek és ily módon is tapasztalatot szerezni” – mondta Peter Dickson, aki Donegalból érkezett.

A fiataloknak az itt töltött idő alatt lehetőségük kínálkozik a sokrétű munka mellett a kikapcsolódásra is. A vendéglátók kirándulást szerveznek számukra azért, hogy bemutassák a környék nevezetességeit.  Az egyik este pedig a falu művelődési házában közösen mutatják be egymás települését és kultúráját, amely táncházzal ér majd véget.

18 elemet

Gazdag a programkínálat az egyházmegyei KRISZ-táborban

A héten tartják Hadadon a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági táborát. Idén is változatos és lelki feltöltődésben gazdag programban van részük a jelenlevőknek.

DSC02213

A hétfőn kezdődött táborba Bogdándról, Dobráról, Domahidáról, Érendrédről, Érszakácsiból, Gencsről, Hadadnádasdról, Irinyből, Kismajtényból, Leléből,  Magyarcsaholyból, Nagykároly-Belvárosból, Nagykároly-Kertvárosból, Szaniszlóról és Szérből érkeztek fiatalok. A lelki vezetőik között megemlíthetjük: Erdei Márkot, Ivanov Annamáriát, Kovács Esbetát, Máthé Loránd Árpádot, Máthé Tündét, Nagy Csongort, Nagy Róbertet, Tőtös Beátát, Zsákay Norbertet és még két önkéntes debreceni egyetemista lányt.

Több érdekes témájú előadást hallgathatnak meg a résztvevők és beszélhetik azt meg. Gál Sándor a fiatalok figyelmét az Istenben való bizalomra hívta fel a keddi előadásban, Pakulár István arra buzdított, hogy bízzanak egymásban, Tőtös Beáta a önmagukba való bizalomra ösztönözi majd csütörtökön a fiatalokat, míg Pap Dénes Zsolt pénteken arról értekezik, hogy lehet-e bízni a világban.  A táborban idén sem maradnak el a szabadtéri játékok, az Airsoftos ügyességi bemutató, a kvíz vetélkedő, a néptánc bemutató és táncverseny, a mozi- és karaoke est, ifjúsági énekek tanulása, valamint a szívhez szóló esti áhítatok.

„A fiatalok részéről megfigyelhető egyfajta igény arra, hogy legyen egy olyan hely is, ahol lelki kérdésekről is tudnak beszélgetni. Abban a közösségben, ahol élnek vannak ugyan társak, de ezek „világi” és iskolai barátok, akikkel nem tudják ugyanazokat a kérdéseket megbeszélni, mint egy igazi lelki baráttal. Ők a hitükről is el tudnak és el is kívánnak valakivel beszélgetni. A bibliaórákon is éppen ezért olyan témákat igyekszünk feldolgozni, mint: Mi dolgunk a világban? Lehetséges-e Isten igéje szerint élni? Kapcsolatunk szakítópróbái és A hűség értelme. Az előadások pedig a bizalomról szólnak: bizalom Istenben, bizalom önmagamban, a társamban és a világban. Az egészséges önbizalom hiánya is fontos kérdés a fiatalok számára. Ezen a téren is igyekszünk utat mutatni a fiataloknak. Lelki többletet, útmutatást szeretnénk nyújtani, azért, hogy ne üresen távozzanak. Legyen valami, amit magukkal visznek” – nyilatkozta Nagy Róbert egyházmegyei ifjúsági előadó, a tábor főszervezője.

A tábor végére a fiatalok általában mély barátságokra tesznek szert. A kapcsolatot pedig továbbra is tartják egymással. Ezt segíti a közös facebookos oldaluk is. Itt lehetőségük van arra, hogy más egyházmegyei és egyházkerületi programot, valamint minden más számukra fontos információt megosszanak egymással. A tábor fő támogatói a Nagykárolyi Református Egyházmegye és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.