Egyházmegyei nőszövetségi csendes nap

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében már második alkalommal került megszervezésre a nőszövetségi csendes nap.

Az eseménynek május 2-án a hadadi Dégenfeld Egyházi Központ adott otthont. Kurta Tőtös Beáta hadadi lelkipásztornő, aki egyben az egyházmegye nőszövetségi elnöknője is, azzal a céllal szervezte a csendes napot, hogy asszonyaink az alkalom által hitükben erősödjenek, lelkiekben feltöltődjenek és egymást jobban megismerjék.

A rendezvényen 60-an nőszövetségi tag vett részt. A jelenlévők jó hangulatban töltötték a napot, mivel érdekes előadásokat hallhattak. A délelőtt folyamán Bogya Kis Mária, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségi elnöknője tartott előadást, melynek rendjén a nőszövetségi csoportok gyülekezetépítő szerepét emelte ki. A Szatmár-szamosnegyedi Református Egyházközség nőszövetségi csigakészítő-csoport megalakulását és tevékenységét mutatta be előadásában. Megható pillanat volt, amikor a csoport tagjaival készített riportok kerültek felolvasásra.  Az élménybeszámolók rámutattak arra, hogy egy csoporton belül sokszor adódnak nézeteltérések, sérelmek, de mégis egy közösséghez való tartozásban annyi erőt nyerhet az ember, amely átsegítheti élete különféle nehézségein.

Az ebéd után Tamásné Demeter Orsolya szászrégeni lelkésznőnek előadását hallgatták meg a jelenlévők, amelynek A keresztyén női identitás volt a címe. Az előadás alkalmával a lelkésznő arra mutatott rá, hogy milyen feladat hárul a nőkre keresztyénként, feleségként és édesanyaként. A hallott ismereteket a csoportos megbeszélés, kérdésekre való válaszadás mélyítette el.

A csendes nap záró eseménye egy különleges zenés áhítat volt, amelynek részeként Kurta Tőtös Beáta igehirdetésére került sor a Jn. 21: 15-18 alapján. Az igehirdetést pedig keretbe zárta Keresztesi Ildikó és Kun Tibor zsoltáréneklése, valamint hangszerjátéka.

A lelkésznő az esemény végén elmondta, hogy a szervezés nehézségei, valamint jó néhány gyülekezet érdektelensége miatt elgondolkozott azon, hogy érdemes-e a jövőben is megszervezni ezt a csendes napot? Mi, akik jelen voltunk, abban erősítettük meg őt, hogy igen. Mindenképp szükség van ezekre az alkalmakra, és várjuk továbbra is a  hasonló kezdeményezéseket. Bízunk a jövőbeli sikeres folytatásban!

 

Szabó Sándor, Szilágypér

 

 

 

“Szeretek új gyülekezeteket megismerni” – beszélgetés a börvelyi legátussal

Ma már elég kevés gyülekezetbe jut ünnepi legátus, mivel jóval kevesebb teológus tanul a teológián, mint évekkel ezelőtt. Börvely, egyházmegyénk egyik olyan gyülekezte, ahova azonban húsvétkor is érkezett teológus. Gál Ervint, az ünnepi legátust kérdeztük tanulmányairól és börvelyi élményeiről.

– Hol végezted a középiskolát?

– A középiskolát Hajdúszoboszlón végeztem a Hőgyes Endre Gimnáziumban. Nyelvi előkészítős osztályba jártam, és csak 13-ik osztály után érettségiztünk.

– Miért választottad a teológiát? 

– Ez a döntés nem egyik napról a másikra született meg bennem. Már vallásórás koromban megfogalmazódott ez a vágy bennem. Régi lelkipásztoromra, néhai Péli Sándorra nagy tisztelettel néztem fel, és már akkor elhatároztam, hogy teológiára felvételizek. Nagyon vonzott ez a pálya, és ez folyamatosan megerősödött bennem. Persze, voltak korszakaim, amikor egy kicsit elnyomták ezt bennem, mint például Magyarországon. Ilyenkor megkérdőjeleződött számomra, de túl tudtam tenni ezen magam, és megújult lelkesedéssel felvételiztem a teológiára.

– Mivel közel voltál Debrecenhez, nem fordult meg a fejedben az, hogy oda felvételizz?

– De igen, azonban szembesültem a magyarországi mentalitással, és ezek után egyre inkább megerősödött bennem, hogy itt szeretnék lelkipásztorként tevékenykedni. Mindenképpen hazahúzott a szívem.

– Milyen ott a mentalitás, mi az, ami annyira rossz benne, hogy az emberek visszavágynak ide, Erdélybe?

– Nem úgy fogalmaznék, hogy rossz, hanem inkább úgy, hogy nyugatabbra van tőlünk. Ez a nyugati mentalitás Magyarországot jobban betudta kebelezni, és ott ez érződik. Szerintem különbség van egy romániai magyar család vendégszeretetében és egy magyarországi család vendégszeretetében. Hála Istennek, ott is vannak pozitív példák. Vannak barátaim, pedagógusaim, akikkel tartom a kapcsolatot. Én is megyek hozzájuk, ők is jönnek hozzám. Nagy általánosságban viszont azt mondhatom, hogy távolságtartóbbak, mint az itthoni emberek.

– Hogy érzed magad Börvelyben? Jártál-e már régebben itt?

– Nem, soha nem jártam még itt. Mindenképp vágytam jönni legációba. Nagyon szeretek idegen helyekre menni és új lelkészcsaládokkal megismerkedni. Sok tapasztalatra lehet így szert tenni. Jó belelátni abba, hogy hogyan is működnek a dolgok. Az adott lelkész építő jellegű kritikával is eltud látni, ami a jövőben nagyon hasznos lehet.

– Hol voltál eddig legációban?

Karácsonykor Hosszúmezőn, Máramaros megyében voltam. Ott is pozitív élményekkel gazdagodtam, ugyanúgy, mint itt Börvelyben. Nagyon mély beszélgetések tudnak kialakulni, közvetleneknek ismertem meg a lelkipásztorokat is.

Falumúzeum Érmindszenten

Az Ady emlékházon kívül más nevezetességei is vannak Érmindszentnek. Aki ellátogat a kanyargós utacskákkal tarkított településre, érdemes megnézze a falumúzeumot és a református templomot is.

A református parókia épületében, a gyülekezet asszonyainak kezdeményesésére egy kis falumúzeum jött létre. Mivel ebben nem lakik senki és három szoba üresen állt, így az egyik szobát berendezték az otthonaikban található régiségekkel. Mindenki szétnézett a padláson, pincében, kamrában és a háza körül. Összegyűjtötték a régi szövéssel, fonással kapcsolatos tárgyakat, szekrényeket és falvédőket. Ezeket elhozták, és egy szobában kiállították, amit immár bárki megtekinthet. Főleg azok, akik városról jönnek, vagy az Ady ünnepség kapcsán látogatnak el a gyülekezetbe, figyelik nagy érdeklődéssel a kiállítást – tájékoztatott Balla Árpád lelkipásztor.

A tárlat bármikor megtekinthető, nincs látogatási program. A harangozónőt kell felkeresni, aki a templom közvetlen közelében lakik. Tőle lehet érdeklődni, és ő szívesen bemutatja a régiségeket, akár hétköznap vagy vasárnap is. Nincs kötelező díj, mindenki szabad belátása szerint adományozhat a gyülekezet részére, amit egy dobozban helyezhet el. A parókia épülete épp a református templom mellett található, úgy hogy könnyen megtalálhatják az ide utazók, és meggyőződhetnek arról, hogy valóban érdemes volt meglátogatni a szatmári falut.

8 elemet

Világhálón a Nagykárolyi Református Egyházmegye

abbaCMa már, ami nincs fent az interneten az nem is létezik – szokták mondani. Bár, ez nem teljesen így van, viszont ennek a XXI. századi elvárásnak kíván eleget tenni a Nagykárolyi Református Egyházmegye. Új honlapunk friss egyházmegyei, hazai és határon túli református vonatkozású hírekkel, napi igemagyarázatokkal, tanulságos történetekkel és különböző kérdések megválaszolásával kíván kedveskedni az olvasóknak. Szeretnénk, ha jobban megismernék egyházmegyénk gyülekezeteit és lelkipásztorait. Sok témakörben merülnek fel bennünk kérdések, amelyekre ezen az oldalon most Balogh Enikőtől, Ifj. Geréb Miklóstól, Kurta Tőtös Beátától, Nagy Róberttől, Sebestyén Elődtől, Szabó Sándortól és az egyházmegye többi lelkipásztorától várhatjuk a feleleteket. Bárki felteheti hitéleti és olyan egyházi kérdését, amelyre keresi a  választ. A honlap szeretne kielégítő tartalmat nyújtani azoknak, akik az interneten is Jézus evangéliuma után vágynak. Ezért a Napról napra rovatban mindennap igemagyarázatot, a Történetek rovatban pedig különböző bölcsességeket olvashatunk, melyek útmutatóként kívánnak szolgálni vidám és szomorú élethelyzeteinkben egyaránt. Önnek immár nincs más tennivalója, minthogy naponta látogasson el a www.karolyirefegyhazmegye.ro internetes oldalra, és ha már valami megtetszett, akkor a közösségi oldalakon megossza ismerőseivel!