Ravatalozóavatás Érkőrösön

Jelentős eseménynek volt a helyszíne Érkőrös. Szeptember 12-én sor került a ravatalozó felavatására, s ezáltal az érkőrösiek régi célkitűzése valósult meg.

ravk3 - Copy

Az épület sajátossága, hogy a 370 lakosú településen jelenlevő két egyház (ortodox és református) közös összefogással építette fel. Az együttműködésnek egyik gyümölcse, hogy rövid időn belül, mindössze egy bő esztendő alatt sikerült befejezni az építkezési munkálatokat. A tasnádszántói önkormányzat is méltatta a két egyház összefogását, és támogatásával segítette a munkamenetet.

A szombati rendezvényen az Úr iránti hálát kifejezve ünnepelt a faluközösség, a két egyház képviseletének vezetésével. Az református egyház részéről előbb főtiszteletű Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, majd nagytiszteletű Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese hirdette az Igét. A megható szavak a szívekig hatottak, fokozva az ünnepi hangulatot.

Szabó Sándor lelkipásztor ezúton is köszönetet mond az érkőrösieknek a példás összefogásért, a támogatóknak a felajánlott adományokért, az Érkőrösi Református Egyházközség presbitériumának és nőszövetségének a dicséretes helytállásáért.

16 elemet

Új látványtervek

Elkészültek a Nagykároly-kertvárosi új templom és Kálvin-központ látványtervei. Készítőjük: Silimon Andrea műépítész. Az alábbiakban  megtekinthető fotók az eredeti, Makay Tamás látványtervei alapján készültek. Azokat a látványterveket dolgozta át a műépítésznő abból a célból, hogy a Júlia-bál közönsége előtt bemutatásra kerüljenek, különösen amiatt, hogy az az épületrész, amelyet első fázisban felépítenek, önálló módon is megtekinthető legyen  – tájékoztatott Tolnay István lelkipásztor.

12 elemet

Vakációs Bibliahét Dobrán (fotóriport)

30 elemet

Fotó: Máthé Loránd Árpád

Felújítások a Gencshez tartozó szórványokban

Templomokat és parókiákat újítanak fel a Gencshez tartozó szórványokban. Az elmúlt év folyamán három kis gyülekezet: az érkávási, érmindszenti és krasznaszentmiklósi csatlakozott Gencshez és így jött létre itt egy szórványközpont, melynek vezető lelkésze Gál Sándor.

Érkávás 004

Mivel ezek a kislélekszámú közösségek saját erőforrásaikból képtelenek felújítani egyházi ingatlanjaikat, ezért a lelkipásztor pályázat útján szerzett pénzt a munkálatok elvégzéséhez.

„A svájci HEKS Alapítványtól a szórványban levő épültek valamint a központban levő lelkészi lakás felújítására és egy szolgálati autó vásárlására nyertünk támogatást. Ebből az összegből elkezdtük a felújítási munkálatokat. A gencsi parókián ajtókat, ablakokat cseréltünk. Az érkávási templomon faljavítási munkálatokat végeztünk. Új szószéket készítettünk, ereszcsatornákat cseréltünk, és új templompadokat helyeztünk el. Érmindszenten a parókia ablakait, ajtóit cseréltük ki, és folyamatban van az épület belső felújítása is. Krasznaszentmiklóson pedig a templomon cseréltünk ablakokat, ajtókat, és ott is folyamatban van a falfelújítás. Sikerült egy személygépkocsit is vásárolni, amivel a mindenkori gencsi lelkész kijár és istentiszteleteket tart ezeken a településeken” – nyilatkozta a lelkipásztor.

Az elkezdett munkálatokat és a megnyert pályázati támogatást kedvezően fogadták a kis lélekszámú közösségek tagjai. A szórványközösségek felelőséget éreznek az egyházi épületek karbantartásában. Ha az említett alapítvány ilyen nagy összeggel (62000 lejjel) támogatta őket, akkor lelkiismeretesen belátják, hogy nekik is maximálisan ki kell venniük részüket meglévő ingatlanjaik karbantartásában.

Érkávás 002

Érmellék ékessége: Berettyószéplak

DSC02163A Berettyószéplaki Református Egyházközség lelkipásztora és főgondnoka az elmúlt év decemberében Temesváron vehette át a méltán megérdemelt Pro Ecclesia díjat. A település nem hiába viseli nevében a “szép” jelzőt, hiszen csodálatos környezetben helyezkedik el, és a református egyházközség is mindenféle szempontból Érmellék egyik ékessége. Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek az egyházközségben. Ezekről kérdeztük Bede Ferenc lelkipásztort.

 – Kérlek, néhány mondatban mutasd be a berettyószéplaki egyházközséget!

 – A berettyószéplaki gyülekezet egy 850 lelkes közösség. Az érmelléki egyházmegyének egyik közepes gyülekezete. Istennek hála templomba járó emberek lakják a települést. Ez valószínűleg annak is tulajdonítható, hogy nagyon közel van a Szilágyság. Annak idején, amikor ipartelepüléssé vált és megkezdődött a kőolaj kitermelés, akkor a szomszédos szilágysági falvakból sokan ide költöztek a munkahely miatt. A vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteken kívül rendszeresen tartunk ifjúsági bibliaórákat, és a téli időszakban gyülekezeti bibliaórákat is. Ezenkívül a gyülekezeti vallásórát is heti rendszerességgel megtartjuk. Az iskolában két vallástanárnő végzi a hitoktatást. A kátéoktatás is szépen működik. Az idén először fordult elő az egyházközség életében, hogy elmaradt a konfirmálás gyermekhiány miatt. Az ifjúság számára különböző programokat szervezünk. Kijelenthetjük azt, hogy templomba járó közösségről van szó. Egy átlag vasárnapi istentiszteleten a gyülekezet 20%-a van jelen. A délutáni istentiszteleteken sajnos már csak 30-40 személy vesz részt.

– A gyülekezet egyik gyöngyszeme az énekkar…

– Igen, az énekkar már működött az elődöm idejében is. Foglalkozott velük, aztán szünetelt a tevékenységük. Mi 2006-ban kerültünk ide, s ezt követőn egy évre szerveztük újjá a kórust. Egy vegyes énekkarról van szó, melynek létszáma 23-25 személy között mozog. Nagyon ügyes énekkarunk van. A gyülekezetben is minden évben több alkalommal szolgálnak, és ezen kívül az egyházmegyei kórustalálkozókon rendszeresen ott vagyunk. Sőt, már több alkalommal is mi voltunk a gazdái a kórustalálkozónak.

– Egyházközségetek egyik sajátossága, hogy rendszeresen megszervezitek a Széplakok találkozóját. Miből áll ez, és kik szoktak ilyenkor találkozni?

– Ezelőtt 20 évvel Uszkay Huba indította el a Széplakok találkozóját. Ő térképezte fel, hogy itt Erdélyben és Magyarországon hol vannak Széplalok. Ő volt az, aki legelőször megszervezte a találkozót. Azóta csak egy év maradt ki, minden más évben meg volt szervezve. Az idén tartjuk így a tizenkilencediket, aminek mi leszünk a házigazdái augusztus második hétvégéjén. Mindig ebben az időpontban szokott lenni. Ez egy 3 napos rendezvény. Péntek este érkeznek a vendégek Fertőszéplakról és Dedrádszéplakról. Egy ideig Küküllőszéplak is részt vett, de már nem jönnek. Ezen kívül Visnyeszéplakról is volt több évben küldöttség. Képviseltették magukat, de már tavaly, tavalyelőtt ők sem jöttek. Péntek délután érkeznek a vendégek. Családoknál vannak elszállásolva. Elmennek a családokhoz, majd mindenki visszajön a kultúrotthonba egy közös vacsorára. Ez a vacsora mulatsággal van egybekötve, mindig van zenész. A szombati nap az mindig kirándulással telik. Reggel indulunk. Mindig megpróbálunk különböző helyekre elmenni. Idén Feketeerdőre terveztük a kirándulást. Ott lesz egy közös ebéd, s amikor onnan visszajövünk este, akkor megint a péntekihez hasonló közös vacsorára kerül sor. Vasárnap délelőtt van az ünnepi istentisztelet 10,45-től, melynek keretén belül van minden egyes Széplaknak műsora.  Ilyenkor a vendéglelkész szokott szolgálni. Reméljük, hogy még sokáig fog ez a találkozó működni. Vannak Széplakok, amelyek megtudnák szervezni, de mégsem teszik.

– Kevés olyan egyházközség van, ahol annyi fejlesztés valósult meg néhány év alatt, mint Berettyószéplakon. Mikor és hogyan kezdődtek ezek a munkálatok?

– 2007 telén egy nagy szélvihar volt, s akkor a toronydísz leesett. Ott találtuk meg egy reggelre a templomkertben. Tavasszal azt mindenképp vissza kellett tegyük a helyére, és így újra is festettük azt. Megjavítottuk a lemezét a toronynak, s minden más munkálatot, amit kellett, elvégeztünk. Ezen kívül szintén 2007-ben fogtunk hozzá a régi parókia teljes felújításához. Kívül-belül lekerült a régi vakolás és újra is pucoltuk. A konyhát és fürdőszobát is felújítottuk, új padlót kapott az épület.

Az új parókia fel volt építve. Kívülről be volt pucolva, le volt simítva, de nem volt színezve.  Színeztük kívülről az épületet, és a talapzatot terméskővel burkoltuk be. A nyílászárókat is ki kellett cserélnünk az alsó szinten. A régi leányiskola épületén is végeztünk munkálatokat. Az is fel van szerelve. A konyhában tűzhely van. Van egy nagyobb terem, ahol kisebb-nagyobb rendezvényeket lehet tartani. Azt is felújítottuk és újra csempéztük az egészet. A parókia környezetében található minden épületet felújítottunk. Sikerült a nagy temetőkertben  egy új, korszerű ravatalozót építeni. Ezt is majdnem telesen saját erőből tudtuk kivitelezni, s érkezett támogatás a Bihar Megyei Tanács részéről is.  Az új parókián pedig a fürdőszobát is fel kellett újítani, s emellett a régi teraszt beépítettük, így két szobát alakítottunk ki. Új teraszt hoztunk létre, ami alatt egy garázs kapott helyet. A legnagyobb munkálat a templom külső-belső felújítása volt és a templomkertnek az újraparkosítása. Sajnos, eléggé repedezik a templom fala, aminek nem tudjuk a pontos okát. Egyes szakemberek azt mondják, hogy a kőolaj kitermelés miatt mozog a talaj és repedeznek az épületek. Vannak, akik viszont azt mondják, hogy mivel hét nagy hatalmas gesztenyefa volt a templom mellett, s ezenkívül hatalmas vörösfenyők a templomudvaron, hogy amikor egy-egy vihar megmozgatta ezeket a nagy fákat, az az épület statikai állapotát folyamatosan  gyengíthette. Ezeknek a körülményeknek az ismeretében a falrepedési problémát nem sikerült kiküszöbölnünk.

Összegezve elmondhatom, hogy az elmúlt években Isten segedelmével és a hívek szorgalmas hozzáállásával sikerült a régi parókiát teljes mértékben felújítani (ez ma gyülekezeti házkánt szolgál); az új parókiát bővíteni, kívülről színezni, a nyílászárókat kicserélni; ravatalozót építeni; új garázst építeni és a melléképületeket felújítani; új kerítést készíteni a parókia és a templom köré; a templomkertet ízlésesen parkosítani és emlékfalat építeni a templomkertbe.

28 elemet

Hálaadó istentiszteleten adták át a felújított érszodorói templomot

DSC02589A 185 éves református templom felújításáért adtak hálát vasárnap Érszodorón.  A 34 lelkes közösség nagyrészt önerőből tette rendbe a szent hajlékot, példát mutatva ezáltal sok gyülekezetnek. Lélekszámi arányát tekintve egy óriási beruházáson van túl a közösség, ami végtelen önzetlenségről és egyház-szeretetről tanúskodik.

Az ünnepi istentiszteleten Nt. Nagy Sándor esperes hirdette Isten igéjét. Ezúttal is lélekhez szóló prédikáció hangzott el ajkáról. Rámutatott arra, hogy ez a hálaadó istentisztelet bizonyíték arra, hogy az érszodorói közösség ilyen kevés lélekszámmal többre tud menni, mint sok nagy gyülekezet, amely elhanyagolja Isten szent házának gondozását. A 2Móz 30,11-16 igeszakasz alapján elmondta, hogy a választott nép a vándorlás során is szent sátrat (templomot) állított fel, ahol Istent dicsérték. Az emberek szívesen adományoztak erre a célra, mert tudták, hogy abból adnak, amit ők is az Úrtól kaptak. Itt is ugyanaz történt, hiszen az emberek szíve önzetlenül megnyílt, hogy az imádság házának rendbetételére adakozzanak. Sok helyen a presbiterek által meghatározott egyházfenntartói járulék miatt is elégedetlenkednek. Soknak tartják azt, mert kicsinyhitűekké váltak az emberek. Felteszik a kérdést: miért pont én adjak? Isten azonban megmutatja, hogy ő sokkal többet ad vissza nekünk. Addig örüljünk, amíg az Úr házába el tudunk menni és adakozni is tudunk arra. Számtalan ember van, aki jönne, adna, de a betegsége vagy egyéb problémája miatt már nem tud – mondta az esperes.

DSC02581Az ünneplő gyülekezetet és vendégeket Paniti Zoltán, a közösség lelkipásztora köszöntötte, aki színvonalas ünnepséget szervezett erre az alkalomra. Fontos üzenetet hordozó szavalatok és csodálatos énekkari művek hangoztak el. Paniti Eszter lelkipásztornő egy verset is írt erre a nem mindennapi eseményre.

Az ünneplőket Igével köszöntötte Barabás Attila, a gyülekezet előző lelkipásztora, Pakulár István tasnádi lelkész, Szabó Sándor szilágypéri lelkipásztor, Paniti-Teleky Zoltán szilágymenyői lelkész, ifj. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor és Trandafir Vasile helyi ortodox pópa. A református közösség munkáját elismeréssel illette és további anyagi támogatásáról biztosította az egyházközséget Rotar Marinel, Tasnádszántó község polgármestere.

A lelkipásztor a támogatók közül Deák Gyula és Lukács Sándor nevét emelte ki, akik nagyobb összeggel támogatták a templomfelújítást, de ugyanolyan fontosnak tartott minden kisebb adományt is, és megköszönte azt a közösségnek. Majd ismertette az egyházközség múltját, bemutatta jelenét és felvázolta terveiket is. A jövőben szeretnék a templom mennyezetét és a parókia épületét rendbe tenni. Ez utóbbi épület egyfajta magyar közösségi ház szerepét tölthetné be a település életében. Ezt követően Nt. Nagy Sándor esperes megáldotta a templomot, majd szeretetvendégségre került sor.

Az érszodorói református gyülekezet 4 esztendeje gyűjti adományait, hogy kívül fel tudja újítani templomát. A tagok mind a 4 évben 100 lej/fő adományt, vagy ki-ki annál többet is adakozott. Eddigi kiadási költségeik a 30.000 lejt közelíti meg. Tavaly 4.000 lejt gyűjtött a gyülekezet, idén 3.000-t adományoztak és 1.500 lejt adott a Tasnádszántói Helyi Tanács. Utoljára Barabás Attila lelkipásztor szolgálati évei alatt tette rendbe belül nagy erőfeszítéssel templomát a közösség.  Az idei munkálatok díja 8.000 lej. Ezt ki is tudták fizetni. Szeretnék azonban rövidesen az anyagok (homok, cement, mész, teraszit, festékek, bronz) árát is kifizetni. Ez utóbbi számláik kifizetéséhez kérték az egyházmegye nagyobb gyülekezeteinek támogatását – fogalmazott nemrégiben Paniti Zoltán lelkipásztor, aki szorgalmas munkájával aktív életet visz a tasnádszántói, pelekeszi és érszodorói gyülekezetek életébe.

225 éve született Kölcsey Ferenc

A Kárpát-medence minden részéről érkeztek Sződemeterre augusztus 7-én, hogy méltóképpen fejet hajtsanak nemzeti imánk szerzője, Kölcsey Ferenc emléke előtt. Az ünnepségre a református templomkertben került sor.

szre1

A jelenlevőket Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke köszöntötte. Ő vezette le a csodálatos szavalatokkal és tartalmas üzenetű szónoklatokkal színesített ünnepséget.  Sződemeter önkormányzata díszpolgárává avatta post mortem Kölcsey Ferencet.  Az idén pedig visszakerült a költő szülőházára a 25 évvel ezelőtt elhelyezett, majd eltávolított emléktábla. Mindez azért számít kiemelkedő eseménynek, mivel jelenleg román nemzetiségűek élnek többségében a településen. Immár elérkezett az a pillanat, amikor a helybeliek is megértetették, hogy Kölcsey emlékének ápolása nem veszélyt, hanem értéket jelent számukra, hiszen az ő neve által emelkedik ki településük a környék falvai közül.

„Sokféleképpen jellemezhetnénk Kölcsey Ferencet életelvei és a nemzet kérdéseihez való hozzáállásának alapján. Ám egyszerűen és közérthetően elég, ha annyit mondok, hogy bármit is tett a hazáért akár költőként, akár politikusként, az mindig összhangban volt azzal, amit mondott és hirdetett. Ezt pedig úgy nevezzük, hogy következetesség. Ez egy egyszerű emberi erény, mely sajnos ma kiveszőben van. Pedig, ha nem vagyunk következetesek, akkor sem a nemzetgyarapítás, sem a hazánk megbecsülése, védelme és szeretete nem válik valósággá. A nagy szavak és azt követő semmi korát éljük. Ez pedig ma a teljes következetesség hiányát mutatja. Következetesség nélkül nem hazát szeretünk, hanem hazát rombolunk. Higgyük el, a jövőnk biztosítéka éppen a következetességben rejlik. Tanuljuk meg ma a 225 éve született Kölcseytől, hogy mit jelent következetes módon megválogatni a nemzet és haza iránti hűségünk eszközeit! Azért, hogy újra legyen reménységünk, újra tudjunk nemes harcot vívni, hatni, alkotni és gyarapítani! Azért, hogy fényre derüljön végre a sötét felhők alatti magyar hazánk!” – hangoztatta Pakulár István tasnádi lelkipásztor.

Gheorghe Marian sződemeteri polgármester,  Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg  Megye Önkormányzat közgyűlési elnökének,  Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzuljának,  Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökének, Kulin Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Duray Miklós pozsonyi közírónak és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének beszédeit követően a mátészalkai aranyfokozatú Dancs Lajos Népdalkör tagjai örvendeztették meg a résztvevőket.

Az ünnepség koszorúzással és a nemzeti imánk eléneklésével zárult. A Nagykárolyi Református Egyházmegye koszorúját Nagy Sándor esperes és Nagy Róbert lelkipásztor helyezték el Kölcsey szobrának talapzatánál.

50 elemet

Nagyváradról kaptak orgonát a nagykárolyiak

A Nagyvárad-Réti Református Egyházközség orgonája a jövőben az új nagykárolyi református templomban fog szolgálatot teljesíteni. Mivel az egyházközség hollandiából új orgonát kapott, ezért a régit Nagyvárad-Csillagvárosnak, ők pedig Nagykároly-Kertvárosnak adományozták – közölte Tolnay István lelkipásztor.

17009_123123234694198_8235207561617812589_n

A Bors László orgonaépítész által szétszedett romantikus pneümatikus orgona darabjai az adományozó Nagyvárad-Csillagvárosi egyházközségből kerültek elszállításra. A szállítás során segített  az adományozók részéről Vincze Zoltán lelkipásztor és fia, valamint a gyülekezet gondnoka. A kertvárosi orgonaszállító csapat tagjai pedig: Hegedűs József, Vasvári Lajos, Kerekes András, Balogh Kálmán, Vígh Ferenc, Lakatos István és Tolnay István lelkipásztor voltak.
A Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítész által készített hangszer játszóasztala majd a Kálvin központban egy tíz regiszteres, újjáépített hangszerként fogja megszólaltatni ezt a gyönyörű hangzású, romantikus orgonát, mely egyelőre 2011-ben szólt mostani “kényszerpihenője” előtt a nagyvárad-réti egyházközség templomában.

Az orgona minden darabját sikerült elhozni és biztonságos helyre raktározni. A lepakolásban segítségre volt: Szalay Csaba, Molnár Sándor, Fejes József, Bréda Béla. Az egyházközség vezetősége külön köszönetet mond Varga Norbert vállalkozónak, belvárosi presbiternek és az általa irányított Alconor Company Kft.-nek, aki szállítóeszközt és két, nagyon segítőkész munkatársat is biztosított, továbbá Papp Zsoltnak és az Ali Baba vendéglőnek, valamint a közbenjárásért Kovács Jenő polgármesternek.

Fejlesztések Királydarócon

Nagy Tibor érszentkirályi lelkipásztor két és fél éve szolgál be Királydarócra. Itt egy kis létszámú, de annál inkább lelkes gyülekezet fogadta. Az eltelt évek alatt pedig több javítási munkálathoz sikerült hozzáfogni. 

erszk70

„Három és fél évvel ezelőtt adták vissza az iskolát. Ahogy azt nyilván máshol is, itt is rossz állapotban szolgáltatták vissza az ingatlant. Jelenleg a polgármesteri hivatal bérli az iskolai oktatás számára. Bért kapunk érte. Három osztály és két óvodai csoport működik benne. Azt a bért, amit kapunk teljes mértékben rá kell fordítani az épületre. Első évben a tetőszerkezetet újítottuk fel, 3000 cserepet, léceket, szarufákat, gerendákat cseréltünk ki. Tavaly a gyülekezeti termet tettük rendbe. Erre kaptuk támogatást a Nagykárolyi Egyházmegyétől és néhány gyülekezettől is. Közben egy angol partnerkapcsolatra tettünk szert, és ők is felkaroltak annak érdekében, hogy jobban haladjunk a munkával. Az idén nyílászárokat cserélünk ki, 14 ablakot, 2 külső ajtót, 2 óvodatermet újítunk fel teljesen és fürdőszobát készítünk. Nemcsak belső, hanem külső felújítás is lesz, mindez adományokból. Saját erőből pedig a ravatalozót kívánjuk rendbe tenni. Ennek az építése még Szilágyi tiszteletes úr idejében kezdődött el. Már két éve használható, viszont még kívül nincs rendbe téve. Ezt kívánjuk az idén befejezni, továbbá az orgonát felújítani. Egy magyarországi pályázatot is sikerült megnyernünk, amit a templom ablakainak cseréjére fordítunk. Erre is még ebben az évben sor fog kerülni. A hívek részéről lelkesedés tapasztalható, hiszen szívesen jönnek közmunkázni a férfiak és nők egyaránt. Örülnek annak, hogy előrelépés tapasztalható. A jövőben a templom harangját kívánjuk megjavíttatni, mivel az meg van repedve” – mondta a lelkipásztor.

erszk72

Július 26-án egy angol csoport is érkezik a gyülekezetbe, akik az iskola külső festését kívánják befejezni, melynek előkészítő munkálatait a hetekben itt járt írországi csoport végezte el.

erszk68

Ír fiatalok Érszentkirályon

Családokat látogatnak, közmunkát végeznek, vakációs bibliaheti jellegű foglalkozásokat és angol nyelvórákat tartanak azok az ír fiatalok, akik 10 napig tartózkodnak Érszentkirályon – tudtuk meg Nagy Tibor lelkipásztortól.

erszk56

Az írországi Exodus nevű szervezet évente 50-60 csoportot küld a világ különböző pontjaira, hogy ott missziós és karitatív munkát végezzenek. Az érszentkirályi református egyházközségbe  11 fiatal érkezett, akiket örömmel látnak vendégül a helybeliek. Az ellátásukhoz szükséges háztáji dolgokat ők biztosítják. A vendégek az itt töltött idő alatt a gyermekeknek vallásórákat, kézműves foglalkozásokat és angol órákat tartanak, de nem marad el a közös játék sem.  Igyekeznek minden időst és egyedülállót meglátogatni és egy élelmiszercsomaggal megajándékozni. A csoport egyik része minden nap közmunkát végez a királydaróci egyházi iskolán. Itt az épület külső részét készítik elő a rövidesen sorra kerülő falfestésre, amit viszont egy angliai csoport fog végezni a hónap végén. Érszentkirályon pedig a ravatalozó építésében segítenek. Ennek készítéséhez 2014-ben fogott hozzá a gyülekezet, és terveik szerint őszre szeretnék átadni az új épületet.

erszk49„Február óta készülünk erre az útra. Már akkor jelentkezhettek  önkéntesek, akik azóta minden második héten találkoztak egymással. Először a tanítványságról tanultunk. Arról, hogy mit jelent Krisztus hű tanítványának lenni. A mi csoportunk neve: Ex-change. Ez számunkra a különböző társadalmakban megélt keresztyén életvitel megismerését,  az ilyen jellegű tapasztalatcserét jelenti. A Gal  2,20 igeszakasz a vezérigénk: Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.  Számunkra a tanítványság  elsajátításához tartozik az, hogy eljöttünk Erdélybe. A felkészítők során arról hallunk, hogy ne csak magunkra figyeljünk, hanem másokra is. Erre a szolgálatra úgy készülünk, hogy a találkozások során olyan igeszakaszokat vizsgálunk meg, amelyek a tanítványságról szólnak.  Mindeközben a saját gyülekezetünkben is bekapcsolódunk a gyermekmunkába. Nagyon egyszerű volna arra gondolni, hogy nekünk mire van szükségünk, ám Jézus Krisztus arra motivál minket, hogy másokra is odafigyeljünk és másoknak is szolgáljunk. Ennek tükrében megtiszteltetés számunkra, hogy másokat is szolgálhatunk. Második alkalommal járok itt. Az ittenieket nagyon kedveseknek, barátságosoknak és vendégszeretőknek ismertem meg. Nagyon érdekes és tanulságos hallani a történeteiket. Látni azt, hogy hogyan élnek itt az emberek és ily módon is tapasztalatot szerezni” – mondta Peter Dickson, aki Donegalból érkezett.

A fiataloknak az itt töltött idő alatt lehetőségük kínálkozik a sokrétű munka mellett a kikapcsolódásra is. A vendéglátók kirándulást szerveznek számukra azért, hogy bemutassák a környék nevezetességeit.  Az egyik este pedig a falu művelődési házában közösen mutatják be egymás települését és kultúráját, amely táncházzal ér majd véget.

18 elemet

Gazdag a programkínálat az egyházmegyei KRISZ-táborban

A héten tartják Hadadon a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági táborát. Idén is változatos és lelki feltöltődésben gazdag programban van részük a jelenlevőknek.

DSC02213

A hétfőn kezdődött táborba Bogdándról, Dobráról, Domahidáról, Érendrédről, Érszakácsiból, Gencsről, Hadadnádasdról, Irinyből, Kismajtényból, Leléből,  Magyarcsaholyból, Nagykároly-Belvárosból, Nagykároly-Kertvárosból, Szaniszlóról és Szérből érkeztek fiatalok. A lelki vezetőik között megemlíthetjük: Erdei Márkot, Ivanov Annamáriát, Kovács Esbetát, Máthé Loránd Árpádot, Máthé Tündét, Nagy Csongort, Nagy Róbertet, Tőtös Beátát, Zsákay Norbertet és még két önkéntes debreceni egyetemista lányt.

Több érdekes témájú előadást hallgathatnak meg a résztvevők és beszélhetik azt meg. Gál Sándor a fiatalok figyelmét az Istenben való bizalomra hívta fel a keddi előadásban, Pakulár István arra buzdított, hogy bízzanak egymásban, Tőtös Beáta a önmagukba való bizalomra ösztönözi majd csütörtökön a fiatalokat, míg Pap Dénes Zsolt pénteken arról értekezik, hogy lehet-e bízni a világban.  A táborban idén sem maradnak el a szabadtéri játékok, az Airsoftos ügyességi bemutató, a kvíz vetélkedő, a néptánc bemutató és táncverseny, a mozi- és karaoke est, ifjúsági énekek tanulása, valamint a szívhez szóló esti áhítatok.

„A fiatalok részéről megfigyelhető egyfajta igény arra, hogy legyen egy olyan hely is, ahol lelki kérdésekről is tudnak beszélgetni. Abban a közösségben, ahol élnek vannak ugyan társak, de ezek „világi” és iskolai barátok, akikkel nem tudják ugyanazokat a kérdéseket megbeszélni, mint egy igazi lelki baráttal. Ők a hitükről is el tudnak és el is kívánnak valakivel beszélgetni. A bibliaórákon is éppen ezért olyan témákat igyekszünk feldolgozni, mint: Mi dolgunk a világban? Lehetséges-e Isten igéje szerint élni? Kapcsolatunk szakítópróbái és A hűség értelme. Az előadások pedig a bizalomról szólnak: bizalom Istenben, bizalom önmagamban, a társamban és a világban. Az egészséges önbizalom hiánya is fontos kérdés a fiatalok számára. Ezen a téren is igyekszünk utat mutatni a fiataloknak. Lelki többletet, útmutatást szeretnénk nyújtani, azért, hogy ne üresen távozzanak. Legyen valami, amit magukkal visznek” – nyilatkozta Nagy Róbert egyházmegyei ifjúsági előadó, a tábor főszervezője.

A tábor végére a fiatalok általában mély barátságokra tesznek szert. A kapcsolatot pedig továbbra is tartják egymással. Ezt segíti a közös facebookos oldaluk is. Itt lehetőségük van arra, hogy más egyházmegyei és egyházkerületi programot, valamint minden más számukra fontos információt megosszanak egymással. A tábor fő támogatói a Nagykárolyi Református Egyházmegye és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Elkezdődött a KRISZ-tábor

Változatos programok várnak mindazokra, akik a héten során részt vesznek a Nagykárolyi Református Egyházmegye  KRISZ-táborában – tudtuk meg Nagy Róberttől, az egyházmegye ifjúsági előadójától. 

Az egyik tavalyi csapat

A hétfőn kezdődő táborban az ifjakat mélyen érintő kérdéseket dolgoznak fel a délelőtti bibliaórák és előadások. Olyan témákat boncolgatnak majd, mint: Mi dolgunk a világban? Lehetséges-e Isten igéje szerint élni? Kapcsolatunk szakítópróbái és a Hűség értelme. Lesznek szabadtéri játékok, Airsoftos ügyességi bemutató, kvíz vetélkedő, néptánc bemutató és táncverseny, mozi- és karaoke est.  A délutáni áhítatokat Nagy Sándor esperes, Máthé Loránd Árpád, Dobai Zoltán, Nagy Tibor és Tarsoly Gyula lelkipásztorok tartják majd.  Érdekes és gazdag élményben lesz részük tehát mindazoknak, akik ott lesznek a hadadi táborban.

PROGRAM:

11717306_913853418656714_4574370550587207150_o

Gyermektábor zajlik Hadadon

Felhőtlen jókedv és sok egyéniségformáló foglalkozás jellemzi a Nagykárolyi Református Egyházmegye idei gyermektáborát, melyen 17 egyházközségből 115 gyermek vesz részt.

taba7

A II-VI. osztályosok számára Hadadon szervezett gyermektábor vezérgondolata: „Ragyogj, csillag!” A hét témája az Eszter könyve köré épül. Ugyanúgy, ahogy Eszter csillagként ragyogott és engedelmeskedett mindenben Istennek és embereknek, a hét során a gyermekek figyelmét is az engedelmességre kívánják összpontosítani a szervezők. Bibliaórákkal, közös imádsággal, énekekkel és interaktív játékokkal teszik mindezt.

„Azért nagyon jó ez a tábor, mert a modern technika segítségével közel jut a gyermekekhez egy-egy bibliai történet üzenete. Ezeket otthon magukban nem tudnák úgy értelmezni és a tanulságot levonni, mint itt a közösségben. A gyermekek úgy érzik,  hogy a mai modern kor adta lehetőségeket pozitívan ki lehet használni, mivel tapasztalják, hogy PowerPointos bemutatókat tartunk és interaktív foglalkozásokat szervezünk. Nagyon sok esetben a gyermekeknek nincs, akivel otthon beszélgessenek. Mi meghallgatjuk őket, beszélgetünk velük, Istenhez közel vezetjük őket. Továbbá játszunk velük, ami a gyermekeknek szintén nagyon fontos. Kibányásszuk azokat az adottságaikat –amennyire lehetőség van erre ezen a héten-, amelyekről úgy tapasztaljuk, hogy hajlamuk van. És azon az úton próbáljuk őket a jövőben bátorítani” – fogalmazott Balogh Enikő, a tábor főszervezője.

Az idén sok olyan gyerek érkezett, akik először vesznek részt az egyházmegyei táborban. Ez annak is köszönhető, hogy már sokan túlnőtték ezt a tábort, és ők már a KRISZ táborhoz fognak csatlakozni. Érkeztek gyermekek: Bogdándról, Börvelyből, Dobráról, Domahidáról, Érendrédről, Érszakácsiból, Hadadnádasdról, Irinyből, Magyarcsaholyból, Magyargéresről, Nagykároly-Belvárosból, Nagykároly-Kertvárosból, Kismajtényból, Leléből, Szaniszlóról, Szérből, Szilágypérből. Velük foglalkozik a héten: Balla Árpád, Balla Erika, Balogh Enikő, Erdei Márk, Ivanov Annamária, Kovács Esbeta, Máthé Loránd Árpád, Nagy Csongor, Tolnay Adrien, Tolnay István, Tőtös Beáta és más református önkéntesek.

Ebben az évben sem lesznek vesztes és nyertes csapatok, mert mindenkit díjazni fognak a saját, egyéni képességükért. Csütörtök ígérkezik az egyik legizgalmasabb napnak. Kézműves foglalkozásra kerül majd sor, melynek során arc- és bögrefestésre, karkötő és nyaklánckészítésre, illetve más hasznos tevékenységekre nyílik lehetőség. A tábort a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Communitas Alapítvány és a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

5 elemet

Épül az új nagykárolyi templom – interjú Dallos László gondnokkal

Könnyen születnek tervek és gyúl lelkesedés az emberek szívében. Ám amikor a zsebüket is érinti egy ügynek a megvalósítása, mindjárt megváltozik sokak hozzáállása. Egy új templom építése nem kis terhekkel jár, viszont aki részese lehet, az büszkén állhat meg Isten és emberek előtt. Egy templom építése nem csupán téglák sokaságának egymásra helyezése. Közösségépítés és hálaáldozat az Úr előtt. Dallos Lászlót, a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség gondnokát kérdeztük az új templom építésének hátteréről.

11698990_112561345750387_8260414109876736993_o

– A gyülekezet részéről milyen hozzáállás tapasztalható?

– Azok az emberek, akik már évek óta komolyan vették a templomépítést, ugyanúgy pozitívan állnak most is hozzá. Meggyőzni a közömbösöket nagyon nehéz. Ők nem járulnak hozzá az építkezéshez. Ritka az, aki közben meggondolja magát és adakozik.

– Mi lehet ennek az oka? Talán kényelmessé teszi a közösséget az, hogy van egy templom, ahova járhat?

– Nem.  Meglátásom szerint a gyülekezet szegényebb rétegéről van szó. Aki tehetősebb, ritka, hogy ne adakozzon. Statisztikailag olyan 50-60 %-a fizeti a gyülekezetnek a fenntartó járulékot, és nagyjából 30%-a fizeti a templomépítéshez  a hozzájárulást, ami 65 lej/fő. Erre presbiteri határozat van, és az emberek meg kellene értsék, hogy kötelező ezt is kifizetni, ahogy ingatlan és egyéb adóikat is kérdés nélkül kiszokták fizetni. Mindenképp a nem templombajárókról van inkább szó.

A lelkipásztorunk amúgy abban reménykedik, hogyha sikerül újra beindítani a családlátogatást -különösen ha lesz segédlelkészünk is – akkor ezúton is népszerűsíteni fogja a templomépítés ügyét. Amint a visszajelzésekből kiderül, vannak olyanok is, akik még azt sem tudják, hogy már több mint két hónapja intenzív munka folyik a templomépítésen. A piac mellett épül gyakorlatilag a templom, és bár sokan megfordulnak azon a környéken, mégsem tudják, hogy épül. Meggondolatlanul kritikákat fogalmaznak meg, ami viszont rosszul esik azoknak, akik mindent megtesznek azért, hogy épüljön az istenháza.

Az egyik magyarorzági városban úgy építették fel Isten szent házát, hogy az egyházközség csak akkor vált szét, amikor elkészült az új templom. Addig pedig a teljes közösség egyformán vette ki részét a templomépítés terhéből.  Egy városi református közösség életében nem lehet egyértelmű határokat vonni. Egyrészt a jelenlegi templom építéséhez a kertvárosiak ősei is ugyanúgy hozzájárultak. Másrészt jelenleg is nagy az átköltözés a városrészeken belül, mivel egy városi ember gyakrabban költözik, mint egy falusi. Harmadrészt pedig, ha a jövőt nézzük, a jelenlegi belvárosiak közül soknak az utóda lakhat majd a kertvárosi részen és fogja használni az új templomot.

– Igen. Amikor szétvált a két egyházközség, akkor született egy írásban is rögzített egyesség, miszerint közösen vállaljuk a teherviselést. Ugyanakkor arról is megállapodás született, hogy a másik egyházközség addig nem fog nagyobb jellegű beruházáshoz, amíg az új templom nem készül el. Természetesen, ha van olyan eset, mint amilyen például a régi nagytemplom 2006-os restaurálása volt, kivételt képezhet.

Szilágypéri kórustalálkozó (fotóriport)

128 elemet

Épül az új nagykárolyi templom – interjú Tolnay Istvánnal

Bátran állíthatjuk, hogy Nagykároly legnevesebb szülötte Károli Gáspár, a magyar református bibliafordító. Méltó, hogy szülővárosában ma is virágozzon az egyházi élet. Az itteni reformátusok Istennek hála megnövekedett létszámuk miatt egy új templomot építhetnek. Az építkezésről Tolnay István lelkipásztort kérdeztük.

11401038_106868806319641_1409696181646482799_n

Hogyan áll jelenleg a templomépítés? Milyen anyagi források állnak rendelkezésre?

– 2007 óta – mióta létezik végleges templomépítési engedély- a bukaresti kultuszminisztérium évente, vagy legalábbis kétévente küld támogatást. Budapestre pedig az Orbán kormány fennállása óta küldünk támogatási kérvényt. Négyszer pályáztunk eddig, eleddig sikertelenül. Természetesen, ahogy az előző riportban főgondnok úr is mondta, nem adjuk fel a reményt, továbbra is kérjük a Magyar Kormány támogatását, mert abban reménykedünk, hogy az ő segítségükkel befejezhetjük az új templom építését.  Az eredeti tervekben szereplő komplexumot átneveztük Kálvin-központnak. Ugyanis abban reménykedünk,hogy a közelgő reformáció 500-ik évfordulója meg fogja hozni számunkra  ennek a központnak a felépítését. Személy szerint az a célom, hogy eljussunk oda, hogy 2017. október 31-én Kálvin-központot szenteljünk.

– A terveitek szerint az idén már tető alatt lesz a templom…

– Igen. Ez egy szándék, aminek azonban még lehetnek akadályai. Feltett célunk az, hogy a jelenlegi munkáltató céggel megegyezve valóban pirosba felhúzzuk az épületet. Ez azt jelenti, hogy az új templom és Kálvin-központ szerkezetileg kész lesz. Cserép lesz rajta, és éppen ezért, ha gyakorlatilag elérjük ezt októberre, akkor tavaszi – őszi időszakban lehetne istentiszteletet is tartani benne. Erre nézve már kaptunk adományba templompadokat és egy nagyon jó minőségű elektromos harmóniumot Nt. Hermán János közbenjárására, amit ezúton is köszönünk.

– Egy ilyen nagy templom építése során elkerülhetetlen, hogy ne vonjanak be külföldi támogatást,  erre nincs mód?

– Ami eddig elkészült az épületből, az olyan 500000 lejnyi beruházás. Ez hozzávetőleges összeg. Ennek az összegnek kb. 35%-át adta a gyülekezet, a többi pályázatokból és támogatásokból jött. Az első Orbán kormány során kaptunk komolyabb támogatást, a bukaresti kultuszminisztériumtól és a  Gustav Adolf Werk Alapítványtól. Ami szomorú, az az, hogy külföldi kapcsolatot nem tudtunk szerezni. Minden külföldi partner, amikor meglátta ezt a nagy horderejű tervet, visszariadt tőle. Azonban most nem építjük fel az egész komplexumot, ahogy az az eredeti tervrajzon látható. Az un. „A” épületrészt húzzuk fel egyelőre. Ez a templomi részből áll (templomhajó és oldalhajó). Lesz benne egy 50 személyt befogadó tanácsterem, irodai helyiségek, nőszövetségi és ifjúsági terem, gyermekmissziós terem és lelkipásztori lakás.

– Egy ilyen jellegű templomépítés minden nagykárolyi református közös ügye kell legyen. A másik nagykárolyi gyülekezet miben járul hozzá az építkezéshez?

– Nem könnyű rá válaszolni, hiszen a realitást nem titkolhatjuk el. Ennek a valóságban két vetülete van: az egyik, hogy adtak át belvárosi testvéreink is templomépítési összegeket, viszont ez jóval kevesebb ahhoz az összeghez képest, amit a mi híveink összeadtak. Konkrétan a legutóbb is 1700 lej átadott összegről beszélhetünk, ami a belvárosi lelkészkolléga elmondása szerint 5 évnek a gyümölcse volt. Nyilván ezt is nagy szeretettel megköszönjük. Ha ők úgy gondolják, hogy nem vállalják fel velünk ezt az örömteli terhet, mi elfogadjuk. Az viszont jobban esne, ha közösen együtt vállalnák velünk a teherviselést, és ha a részükről is több támogatás érkezne. Végül, de nem utolsósorban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak olyan belvárosi hívek, akik eleve hozzánk jönnek adakozni a templomépítésre.

– Az Egyházkerület és az Egyházmegye mennyiben tudott és tud besegíteni?

– Az Egyházkerülettől még Ft. Tőkés László püspöksége idején egyszer 10000, majd 42000 lej érkezett, amit hálás szívvel köszönünk. Nagyrészt id. Tolnay István tanácsos úr közbenjárására is jöttek ezek az összegek. Egyébként neki, édesapámnak nagyon sokat köszönhet a gyülekezet. Ft. Tőkés László püspök úr is gyűjtött egy alkalommal nekünk egy ausztráliai útja során. Ugyanígy a Ft. Csűry István püspök úr által vezetett egyházkerület is mellettünk van, reméljük, hogy továbbra is segítenek bennünket a pályázatok folyamatában.  Az Egyházmegye is támogatólag áll ügyünk mellé. Nemrég egy egyházmegyei közgyűlésen határoztuk el azt, hogy az egyházközségek minden évben az újkenyéri perselypénzt a templomépítésre ajánlják fel. Hat gyülekezettől kaptuk eddig ezt meg. Köszönjük ezúton is ezt a jólelkű gyülekezeteknek, s azt kívánjuk, hogy a jó Isten ezerszeresen fizesse vissza nekik. Próbáltuk úgy is megoldani a támogatás kérdését, hogy a központi járulékunkat engedjék el, de erre még nem volt mód. Nyilván az Egyházmegye is új székház építése előtt áll, s ezt tudomásul vesszük.

– Nemrégiben Nagykárolyban járt Balog Zoltán miniszter úr. Lehetőséged volt neked is részt venni a vele való megbeszélésen. Ott szóba került-e az új templom építése?

– Igen. Az eddigiek során már egyeztettem három államtitkárral, és Balog Zoltán miniszter úrral is volt alkalmam szóba állni. Mindegyikük számára átadtuk az iratcsomónkat, az erre vonatkozó dokumentációkat. A miniszter úr pozitívan fogadta az építkezésünk hírét. Nyilván nem tudott ígérni semmit, de láthatóan érdeklődik az ügyünk iránt. Meg is köszönjük mind neki, mind pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának ezt az érdeklődést, abban a reményben, hogy hamarosan a támogatottak körébe sorolnak bennünket is.

Kórustalálkozó volt Szilágypérben

Szilágypér volt a házigazdája a Nagykárolyi Református Egyházmegye idei kórustalálkozójának. Kilenc énekkar bűvölte el a hallgatóságot. A templomot Istent dicsőítő, lélekmelengető dallamok töltötték be. A szilágypériak pedig igazi magyaros vendégszeretettel fogadták a kórustagokat.  

ktsz3

Az ünnepi esemény nt. Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, aki a 34. zsoltár szavain keresztül szólt a gyülekezethez. A prédikációban rámutatott arra, hogy az ének is egyfajta imádság. Majd emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az emberek munkaközben még dúdolgattak, énekeltek. A hétköznapokban is ott volt a magyar nép ajkán a templomi ének. A mai gyermekek már nem tudnak úgy énekelni mint őseik, amiért a szülők is felelősek. Az örökös hajtás miatt nem jut idő a közös éneklésre, de még a beszélgetésre sem. Arra buzdított, hogy rendszeresen dicsérjük énekkel az Urat. Köztudott, hogy vannak olyan fogyatékossággal élő embertársaink, akik fogyatékosságuk ellenére hangszeren tanulnak meg játszani. Érdekli őket a zene. Akkor pedig mi, akik egészségesek vagyunk, hallunk, beszélni tudunk, épek a testrészeink, még inkább kell dicsőítsük gondviselő  Atyánkat.

Az esemény főszervezője ifj. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor, a nagykárolyi egyházmegye zenei előadója volt. Beszámolt arról, hogy az idén néhány újításra került sor. Célzott irányba kívánják a kórustalálkozót elmozdítani, azért, hogy az „új” református énekeskönyv minél szélesebb körben terjedjen. Az énekeskönyvről megjegyezte, hogy bár sokan tévhitben vannak, de ez az énekeskönyv már 1996 óta van használatban, ezért újnak már nem nevezhető.

Szabó Sándor, mint házigazda lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: ahol az Urat együtt áldja egy közösség, az a hely megszentelődik. Azt kívánta, hogy legyen szent most is az a hely, ahol a kórusok együtt magasztalják az Urat. Majd a kórusok szolgálata következett, melyen csodálatos énekekkel örvendeztették meg a közönséget az ákosiak, bogdándiak, börvelyiek, Nagykároly-belvárosiak, Nagykároly-kertvárosiak, szaniszlóiak, szilágypériak, tasnádiak,  valamint a tasnádszántóiak és érszodóróiak közös kórusa.

Az énekkarok fellépését követően Kozma Gyula, a bihari egyházmegye zenei előadója tartott értékelő beszédet, melyben hasznos szakmai tanácsokkal látta el a hallgatóságot. Orosz Otília Valéria, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület zenei előadója bemutatta a Nagyváradon megjelent 2015-ös zenei kalendáriumot, amit a jelenlevők szíves figyelmébe ajánlott. A kalendáriumban olvasható tartalom az egyházkerület zenei életét mutatja be. Ugyanakkor mindenki figyelmébe ajánlotta a  nyáron Nagyváradon sorra kerülő három hetes kántorképző tanfolyamot is.

Az énekkarok seregszemléjét követően szeretetvendégségre hívták a helyiek a vendégeket. A szilágypéri énekkarnak több szempontból is kiemelkedő volt ez a nap, mivel az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Mindenki gazdagodott a kórustalálkozó által. Akik jelen voltak örömmel hallgatták végig a lélekhez szóló énekeket és találkoztak újra egymással. A nap végén pedig mindenki büszkén nyugtázhatta, hogy énekelni, kórustagnak lenni mégiscsak jó.

9 elemet

 

További képösszeállítással a későbbiek folyamán még jelentkezünk!

Rövidesen tető alá kerülhet az új templom – interjú Papp Zsolttal

Egyházmegyénkben két településen vált szükségessé új templom építése: Nagykárolyban és Hadadon. A nagykárolyiak már évekkel ezelőtt hozzáfogtak a munkálathoz és előreláthatólag az idén tető alá is kerül az istenháza. Papp Zsoltot az egyházközség  főgondnokát kérdeztük a jelenlegi munkálatokról.

w5

–  Az eredeti elképzelések szerint egy egyházi komplexum készülne el. A teljes épületegyüttes elkészítésén dolgoznak?

– Jelen állás szerint csak a templom építésén fáradozunk. Amikor a tervrajzok elkészültek akkor bíztunk abban, hogy Európai Uniós támogatásokat is le tudunk hívni céljaink megvalósításához. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy nem tudunk erre a célra pénzt szerezni. Többször próbáltunk pályázni, de eddig sikertelenül.

Milyen anyagi forrásból dolgoznak?

– Egyházközségünk lelkipásztora erről részletesebb információkat tudna adni. Annyit viszont el tudok mondani, hogy a román kormány többször támogatott, mint a magyar. Természetesen reménykedünk abban, hogy a magyar kormány is támogatni fog bennünket. Jelenleg szinte kizárólag a saját forrásainkból, a hívek támogatásából próbálunk építkezni.

Most hol tart az építkezés?

– A templomrész épül most. Jelenleg az első emelet szintjénél tartunk. Az oszlopok állnak, aztán három méter magasságban a födémet öntik meg, végül következik a karzat és a tető.

–  Mit terveznek magvalósítani az idén?

– Őszintén mondom el, hogy 3 évvel ezelőtt, amikor engem megválasztottak főgondnoknak, akkor tettem egy olyan kijelentést a templomban, hogy még a gondnokságom alatt felépül a templomrész. Ezt most is tartom. És remélem, hogy már októberben istentiszteletet tartunk a templomban. Ez azt jelenti, hogy nem lesz valószínűleg kivakolva, nem lesz teljesen rendben, de nagyon remélem, hogy tető alatt lesz a templom. Sokan azt mondják, hogy ez felelőtlen kijelentés, de  bátran állítom, hogy ezt októberig meg tudjuk csinálni. Nyilván szükségünk lesz bizonyos anyagi támogatásra. Ígéretek vannak, és bízunk abban, hogy a jó Isten segedelmével, amit elterveztünk, az meg is fog valósulni.

Az építkezési munkálatokat cég végzi vagy a hívek közmunkával?

–  A Tarr & Tarr Beton Kft. dolgozik a munkálatokon. Sajnos, városon nem lehet kalákába összehozni az embereket úgy, mint falun. Adakoznak az emberek, de az idejükből nem nagyon telik. Többször is hirdettünk meg közmunkát, de nem nagyon jelentkeztek. Ezért kényetlenek voltunk egy cégnek átadni a munkát, amelyikkel –úgy gondolom- korrekt áron meg tudtunk egyezni. Támogatást is kapunk tőlük. Szerintem rövidesen meg fogjuk valósítani a terveinket.

Mikor fogják átadni előreláthatólag a templomot?

– Erre nem tudok pontos választ adni. Sok mindentől függ. Az egyházközségnek pedig  egy nagy horderejű befektetést jelent ez. Bizonytalan, hogy milyen pályázati forrásokat tudunk megmozgatni. Egyelőre törekedjünk rövidtávon gondolkodni, ami azt jelenti, hogy az idén legyen tető alatt a templom. Miután pedig istentiszteleteket tudunk tartani, attól kezdve meglátásom szerint a hívek is nagyobb lendülettel fogják az építkezést támogatni.

w4

w1

Lelkésztovábbképző a személyes evangelizációról Ákoson

MG_7442Az ákosi református templom melletti Siloám ház adott otthont a lelkipásztorok legutóbbi továbbképzőjének, mely a személyes evangelizációról szólt. Az előadó Fűtő Róbert misszionárius, presbiteriánus lelkipásztor volt.

Mintegy két tucat lelkész vett részt ezen az érdekfeszítő előadássorozaton, hétfőtől szerdáig. Szó volt a személyes evangelizáció alapelveiről, hídépítési és kapcsolódási pontokról, a hitetlenek hitéről, valamint a hit melletti érvekről. Az előadássorozat végén szituációs gyakorlatokra került sor.

Fűtő Róbertről tudni érdemes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, St. Louisban született 1966-ban. Ez érződött a beszédén is. Érdekes volt ezt is hallani… Édesapjának, Fűtő Albertnek 1956-os forradalmi tevékenysége miatt kellett elhagynia Magyarországot. Édesanyja erdélyi sváb faluból származik. Róbert a columbiai Missouri egyetemen végzett 1990-ben. Huszonkét évesen, nagy lelki tusakodás során tért meg, majd a Timótheus Társaság misszionáriusaként kezdett szolgálni. 1993-ban csoportvezetőként jött Szegedre. A Biblia Szövetség Bibliaiskolájában tanít biblica teológiát, apologetikát, evangelizációt és lelkigondozást. Szívügye, hogy minél több ember megismerje Jézus Krisztust, mint személyes megváltóját és urát, akiben teljes szívből bízhatnak minden körülmény között.

A cikk folytatása a refszatmar.eu oldalon olvasható!