Viharkárok a szekeresi templomon

Súlyos károkat okozott a május 25-én Szatmár megyén végigsöprő vihar a szekeresi református templomon. A hirtelen lezúduló jégeső cserepeket tört szét. A megrongálódott tetőszerkezet miatt a templomhajó is beázott. Nt. Nagy Sándor esperes közreműködésével az egyházközség 1000 darab cseréphez jut, amit rövidesen elhelyeznek majd a megrongálódott tetőn. A további károk felmérése és javítása előreláthatólag hosszabb folyamat lesz.

6 elemet

Gyergyóban jártak az irinyi cserkészek

DSCN7927Május 15-17. között Gyergyószárhegyen jártak az irinyi Gyopár Őrs tagjai, miután továbbjutottak az RMCSSZ szövetségi vetélkedőjének a döntőjére. Irinyben tavaly november óta tartunk rendszeres cserkészfoglalkozásokat a fiataloknak. Egy alakulóban levő csapatról van szó, amelyiknek még sokat kell tanulni, így igazi kihívás volt az ujoncok számára egy ilyen megmérettetés. Elmondhatjuk, hogy bátran helytálltak. A vetélkedőn túl ökumenikus istentisztelet, keretmesés tábortűz, táncház gazdagították a programot. A több mint 400 km-es utazás, a mesébe illő székelyföldi táj, a sok vidám arc, akikkel megiismerkedtünk, találkozhattunk nagy lelki erőt és bíztatást adtak, hogy folytassuk a megkezdett munkát: Isten, a haza és embertársaink szolgálatában.

Geréb Miklós

3 elemet

Megjelent F. Farkas Rozália legújabb verseskötete

IMG_20150506_123243F. Farkas Rozália nagykárolyi költőnő immár a kilencedik verseskötetét adta ki. Továbbra is többségében Istent dicsőítő verseket olvashatunk a kötetben, ám újdonság, hogy a versek mellett megfontolandó bölcseleteket is tartalmaz.

„Akik ismerik F. Farkas Rozália költészetét, azok tudják, hogy verseinek jelentős részét akár tömör igehirdetésnek is nevezhetnénk. Szavai vigasztalnak, megerősítik a hitünket és csendességre ringatják a lelkünket. Költeményei közelebb vezetnek minket Istenhez. Mindemellett olyan témákat dolgoznak fel, mint a házasság, család, magán- és közügyek, mindennapi problémák, aktuális események, vagy akár az élet értelme. A versekben megfogalmazódnak azok a gondolatok, amelyek a legtöbb ember életében jelen vannak. Gondolatok, amelyek minket is foglalkoztatnak, de talán senkinek sem beszélünk róluk. A saját keresztjeink cipeléséről és a sorsunk néha kedvezőtlen alakulásáról olvashatunk az ékes kifejezésekkel megfogalmazott versekben. A költeményeket egyetlen Istent kereső ember sem tudja úgy elolvasni, hogy azok ne érintenék meg a szívét, és ne lelne erőt általuk. Aki kezébe veszi e könyvet, nemcsak a magyar nyelv csodálatos kincsestárát, de mély üzenetet is kap az igazi emberi értékek megbecsülésére” – írja Sebestyén Elek Előd a kötet előszavában.

A szerző eddig megjelent kötetei: A Kereszt fénye, Jó reggelt napsugár, Tavaszi zsongás, A szeretet  töltse be, Csak tárd ki szíved, Vetni a jó magot, Keressétek a békességet és Fény, amely örökké ragyog

F. Farkas Rozália immár 908 verset írt, és folyamatosan újabb költemények és bölcseletek születnek tollából. Az új kötet 22 lejes árban megvásárolható a szerzőnél, illetve az esperesi hivatalban is megkapható, így a lelkipásztorok kérésre a nagykárolyi egyházmegye bármelyik egyházközségébe el tudják szállítani.

Szép eredményeket értek el a Nagykárolyi Egyházmegye diákjai

 

A Szatmárnémeti Református Gimnáziumban március 20-án tartott vallás tantárverenyen Rédai Ádám (Református Gimnázium, VIII.osztály) és Leiti Bence (10-es számú Gimnáziumi Iskola, VII.osztály) jutott tovább az országos döntőbe!

A Református Gimnázium kapui pénteken délben ismét kinyíltak azok előtt, akik a vallásórákon szerzett ismereteikről adtak számot. Szatmár megye legtávolabbi pontjairól is érkeztek tanulók és tanárok. A feladatok nehézsége ellenére a tanulók eredményei azt bizonyítják, hogy alaposan felkészültek bibliaismeretből.

A legjobb dolgozatok alapján eldőlt, hogy Rédai Ádám (Református Gimnázium, VIII. osztály, Higyed Gyöngyi)és Leiti Bence (10-es számú Gimnáziumi Iskola, VII. osztály, Győrbíró Csilla) képviseli  megyénket a  marosvásárhelyi Országos Vallás Olimpián  április 7-10 között.

Elismerés jár minden református vallástanárnak, aki fáradtságot nem nézve hozzájárult a verseny színvonalas megszervezéséhez.

Teljes eredmény

V. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Boros Noemi Sc. Gim. Oar Ofrim Monika 9,60 I.
  1. 2.
Kocsis Barbara Sc. Gim. Bem József Józsa Jázminka 9,40 II.
  1. 3.
Forgács Tamás Sc. Gim. “Vasile Lucaciu” Carei Likker Erika 9,40 II.
  1. 4.
Papp Dorka Lic. Teoretic Carei Likker Erika 9,30 III.
  1. 5.
Bartha Szilvia Adrien Sc. Gim. Orasu Nou Bodor Angéla 8,70 Mentiune
  1. 6.
Görög Anita Sc. Gim. “Vasile Lucaciu” Carei Likker Erika 8,70 Mentiune
  1. 7.
Balogh Barbara Sc. Gim. “Mircea Eliade” Fodor Anna 8,50 Mentiune
  1. 8.
Medgyesi Kinga Scoala Gimnaziala “ Ion Creanga” Császár Katalin 8,50 Mentiune

VI: osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Dani Alexandra Lic. Tech. Petőfi Sándor, Lazuri Heim Emőke 9,85 I.
  1. 2.
Kulcsár Izabella Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,15 II.
  1. 3.
Sajtos Armella Sc. Gim. Berveni Csáki Mária 9,15 II.
  1. 4.
Pataki Dorottya Sc. Gim. Berveni Csáki Mária 8,70 III.
  1. 5.
Török Szilárd Sc. Gen. Balcescu Petőfi Fodor Anna 8,50 Mentiune
  1. 6.
Szőcsi Mária Sc. Gim. Piscolt Ofrim Monika 8,40 Mentiune

VII. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Leiti Bence Sc. Gim. Nr.10 Győrbíró Csilla 9,80 I.
  1. 2.
Sámi Henrietta Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,50 II.
  1. 3.
Bozso Gergely Sc. Gim. Bem Jozsef Caraseu Józsa Jázminka 9,20 III.
  1. 4.
Megyesi Árpád Sc. Gim. Bem József Józsa Jázminka 9,20 III.
  1. 5.
Erdei Nóra Sc. Gim. Balcfescu Petőfi Fodor Anna 9,00 Mentiune
  1. 6.
Kurpé Dávid Sc. Gim. Petőfi Sándor Livada Lázár Eszter 8,80 Mentiune
  1. 7.
Nagy Dóra Lic. Romano Catolic Josephus Calasancius Likker Erika 8,80 Mentiune

VIII. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Réday Ádám Lic. Reformat Higyed Gyöngyi 9,80 I.
  1. 2.
Pándi Nóra Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,60 II.
  1. 3.
Salcudian Alexandra Sc. Gim. Nr. 3 Carei Fazakas Erika 9,60 II.
  1. 4.
Moroz Hannelore Lic. Reformat Higyed Gyöngyi 9,30 III.
  1. 5.
Pakulár Sára Sc. Gim. Tasnad Jáger Enikő 9,20 Mentiune
  1. 6.
Nagy Szemerke Sc. Gim. Vasile Lucaciu Carei Likker Erika 9,00 Mentiune
Forrás: refszatmar.eu

 

Szabadításodat add nekünk! – Nemzeti ünnep Lelében

marcius14Lelében tartotta közös március 15-i ünnepségét a Nagykárolyi Református Egyházmegye és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület. Az ünnepség a református templomban kezdődött, majd a két világháborúban elesettek tiszteletére állított emlékműnél folytatódott.

A különleges esemény Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, aki a 85. zsoltár versei alapján prédikált. Igehirdetésében felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságharc és a háborúk idején szülők váltak el gyermekeiktől, asszonyok férjeiktől, akiket soha többé nem láttak. Úgy veszítették el a magyar nép szabadságáért harcoló szeretteiket, hogy nem tudták azt, hogy hová és miként temették el családtagjaikat. Az itthon maradtak csendes imádságaikban hordozták a szabadságért küzdőket, valamint bízták azokat Krisztus kegyelmére és védelmére.  Az igehirdetést követően az esperes köszöntötte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót a meghívott előadóknak.

Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője ünnepi beszédében így fogalmazott: „1848-ra úgy emlékezhetünk, hogy ma lehetőségünk van szabadon ünnepelni. Szellemi, erkölcsi és közösségi értelemben abban az évben született meg a magyar nemzet. A virágba borult gazdag reformkor után, tiszta-, etikai-, szociális- és nemzeti karakterünket, ez a mindent átfogó, magyar közösségi érzés adta meg. Ekkor kezdődött a jövőnk, mert népből nemzetté lettünk. Nemzetté, vagyis egyetlen hatalmas közösségé, melynek erkölcsi és érzelmi sodrása, elszánt, végső hatalommá lett”.

Dr. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének vezetője történelmi áttekintésében elmondta, hogy a magyarság számára 150 év török uralom és 150 év osztrák fennhatóság után végre megteremtődött a szabadság lehetősége. „A szabadság megélhető egyénileg és közösségileg egyaránt. Ma a szabadság újra napirendi kérdés, hiszen naponta esik sérelem szerte a világon a szabadságjogon, a szabadságérzésben, a szabad gondolatok és a szabad hit gyakorlatában. Ez alól mi sem vagyunk mentesek. 1956-ban és 1989-ben újra a szabadság került az emberek zászlajára, és újra meg kellett érte küzdeniük. Nekünk, akik ajándékba kaptuk ezt a szabadságot, közös feladatunk, hogy megőrizzük azt. Ehhez eszközöket és lelkületet 1848 márciusából bőven meríthetünk” – mondta el az egyetemi docens.

Balogh Ferenc, Hadad község polgármestere beszédében rámutatott arra, hogy nap, mint nap döntéseket kell hoznunk a szülőföldön maradás, a gyermekeink anyanyelvi oktatása és a gyermekvállalás kérdésében. Amikor ilyen döntések előtt állunk, akkor jusson mindig eszünkbe március 15-e, és ezáltal erőt kapunk arra, hogy helyesen döntsünk. Ez az ünnep ráébreszt minket arra, hogy magyarnak lenni mégiscsak jó. Magyarként élni érdemes, küzdeni azokért az eszmékért, melyeket a magyar forradalmárok 1848-ban meghirdettek.

Az ünnepi beszédeket követően a szilágylelei ifjúság színvonalas és gyönyörű műsorát hallgathatták meg a jelenlevők, végül pedig a templomkertben található világháborús emlékműnél elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi.

30 elemet

Nőnap Magyarcsaholyban

DSC_3327
Népviseletbe öltözött iskolások

Több évtizedes hagyományt folytatva szerveztek március 8-án nőnapi műsort Magyarcsaholyban, ami szinte a teljes lakosságot megmozgatta. A helyi kultúrotthonban szervezett programon előadást tartottak az óvodások és általános iskolások.

Színültig megtelt a település művelődési háza szülőkkel és nagyszülőkkel. Magyarcsaholy egyik legnagyobb közösségi programja a tavasz elején megtartott nőnapi műsor, amelynek sajátos hagyománya és különlegessége van a faluban. A Nagy Melinda óvónő által felkészített kisgyermekek verses-zenés műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A hangtechnika megoldásában Nagy Róbert református lelkész működött közre. Az alsó tagozatos diákokat Gáll Aliz és Nagy Dóra tanítónők készítették fel. Ők is szintén versekkel és az alaklomhoz illő énekekkel köszöntötték az ünnepelteket. A felső tagozaton tanulók felkészítésében pedig Rus Erika Xintia és Sebestyén Anna tanárok működtek közre. A nagyobbak nemcsak szép szavalatokkal és énekekkel kedveskedtek, de mélyen megható és vidám jeleneteket tartalmazó színdarabokat, valamint táncokat is bemutattak. Feldolgozásra kerültek a magyar irodalom gyöngyszemei: a Kőmíves Kelemen és a Budai Ilona népballadák. A falba épített asszony és a szívtelen anya története nemcsak meghatotta, de el is gondolkodtatta a nézőközönséget. Sokszor mi magunk is a munkába falazzuk egymást és önmagunkat, miközben a gyermekeinket elhanyagoljuk, akiknek pedig szükségük volna ránk. A szívtelen anya balladája nemcsak azt érzékeltette, hogy vannak asszonyok, akik elhagyják gyermekeiket, hanem azt is, hogy az elhagyott gyermekek aligha térnek majd vissza az egyszer hátat fordított anyának. Sebestyén Anna, a falu székely származású magyar tanára már a hetvenes évek elejétől fáradozik azért, hogy a településen felnövő nemzedékek megismerjék magyar irodalmunk kincsestárát, és azoknak tartalmából olyan bölcsességet merítsenek, amit felnőtt éveikben is használni tudnak. Évről-évre készíti fel az iskola diákjait hagyományőrző műsorokra. Évtizedek óta tett és tesz meg mindent azért, hogy a magyar nyelv és kultúra ápolása ne szűnjön meg a sokszor nehéz napokat látott református magyar faluban. A tartalmas műsort követően a helybeliek az édes ízeknek hódolhattak. A faluban sajátos szokás, hogy az iskolások szülei tortákat készítenek, amit ilyenkor értékesíteni szoktak. Sajátos látvány fogadta mindazokat, akik aznap áthaladtak a településen, hiszen mindenhol tortát vivő emberekkel lehetett találkozni.

6 elemet

Fotó: Nagy Róbert

Ökumenikus imaheti olvasókönyv

Az idei ökumenikus imahét vezérigéje: „Adj innom!” (Jn 4,7). Az imahét témája, melyet a brazíliai keresztyének állítottak össze, mélyen kifejezi azt, hogy amint a testnek szüksége van vízre, úgy a lelkünknek is szüksége van az örökélet forrására: Krisztusra. Isten igéje oltja lelked szomjúságát: ha szomorú vagy, ha tövis van a szívedben, ha betegséget vagy gyászt hordozol.

Az imaheti könyvecskében olvasható igemagyarázatok egy néhány cseppel kívánják enyhíteni lelki szomjúságunkat. A Nagykárolyi Református Egyházmegye lelkészei az imahét mind a nyolc napjára gyönyörű igemagyarázatokat fogalmaztak meg, hogy a gondok szárazságában megnyissák előttünk az örök élet forrását. Gondolatait ossza meg velünk: Csáki Gedeon (Piskolt), Gál Sándor (Gencs), Kurta Szabolcs (Érendréd),  Nagy Attila (Magyargéres), Nagy Róbert (Magyarcsaholy), Máthé Lóránt Árpád (Tasnádszarvad), Pakulár István (Tasnád) és Szabó Sándor (Szilágypér).

Az olvasókönyv újdonsága, hogy a tartalmazza az elmúlt év legfontosabb egyházmegyei híreit. Kívánjuk, hogy örömmel vegye mindenki a kezébe, és találjon benne tartalmas olvasnivalóra! A könyv 4 lejes árban megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

LITURGIKUS ZENETÁR

A Nagykárolyi Református Egyházmegye liturgikus zenetárából kizárólag önképzési és tanulmányi célból kölcsönözhetőek az alábbi segédanyagok. A kölcsönzést a zenei előadón  keresztül az egyházmegye lelkészi karának tagjai, valamint az egyházmegyében nyilvántartott kántorok igényelhetik.

EYCK, Jacob van – Genfi zsoltárvariációk furulyára, REZEM 052, Budapest, 1997.

GÁRDONYI Zoltán – Szívemnek kősziklája (Egyházi kórusművek I.), REZEM 060, Budapest, 1998.

GÁRDONYI Zoltán – Magasztaló ének (Egyházi kórusművek II.), REZEM 071, Budapes, 2001.

GÁRDONYI Zoltán – Sonata secunda pro organo (1947), REZEM 051, Budapest, 1995.

GÁRDONYI ZoltánGárdonyi Zsolt: Harmincöt orgonakorál, REZEM 057, Budapest, 1997.

KOBZOS KISS Tamás: Régi magyar betlehemes, REZEM 062, Budapest, 1999.

Könnyű fuvoladuók (közreadja DRASKÓCZY L.), REZEM 018, Budapest, 1993.

Könnyű klarinétduók (közreadja DRASKÓCZY L.), REZEM 019, Budapest, 1993.

MÁTÉ János (összes műve) – Tudom, az én Megváltóm él…, Diakóniai Alapítvány, Budapest, 2008.

Református Énekek CD-sorozat, I-XIII., a nagysikerű MŰPA-koncertek felvételei, a Periferic Records gondozásában

VALLET, Nicolas – Variációk genfi zsoltárdallamokra (1620), REZEM 030, Budapest, 1995.

Geréb Miklós

Ne hagyjuk a templomot, s az iskolát!

2015február 003Az Iskola Alapra ajánlotta fel a Zsuzsanna bálon összegyűlt adományokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A jelenlevők színvonalas műsort tekinthettek meg, különleges ételínyencségeket kóstolhattak, és a tánc sem maradhatott el.

Partium szinte minden részéről érkeztek vendégek a Vinczéné Pálfi Judit és Szűcs Éva előadótanácsosok által megszervezett bálra. Az egyházi- és civil szféra tagjai közösen tölthették el idejűket az értékhordozó eseményen. Mindenképp igény mutatkozik arra, hogy ne csak olyankor találkozzanak egymással, amikor hivatali ügyeiket intézik, hanem legyenek alkalmak, amikor kötetlenül elbeszélgethetnek. Ugyanakkor megismerjék mindazokat, akik a reformátusságért fáradoznak.

Mindenki gazdagodott az este által, melyen felléptek a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészei, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai L. Székely Melinda balettmester irányításával, a mezőtelegdi Pacsirták Néptáncegyüttes és Tóth Dorottya népdalénekes. A szórakozáshoz a zenét a Sanzon Együttes biztosította. Az ízletes vacsoráról az Ász Party Szervíz gondoskodott. A jó minőségű italokat ifj. Kajántó Pál élesdi borász adományozta. A bál résztvevőit Farkas Zsolt előadótanácsos köszöntötte, majd ft. Lukács Józsefet kérte fel, hogy a Biblia szavaival szóljon a vendégekhez. A főjegyző az Ezékiel próféta könyvéből választotta az Igét. Beszédében rámutatott Ezékiel próféta küldetésére, akinek nem volt könnyű feladata Izráel fiaival. A nép között meg nem értés volt, de a prófétának mégis tolmácsolnia kellett az Örökkévaló üzenetét. A népnek tudnia kellett, hogy próféta járt közöttük. Ezt követően Lorántffy Zsuzsanna fejdelemasszony kimagasló egyéniségére mutatott rá. „Egyházkerületünk rangos rendezvénye a Zsuzsanna bál, hiszen nemcsak emlékezünk, hanem a jövőbe tekintve azt a fajta áldozatos életet és szolgálatot kell felidéznünk és tovább vinnünk, amire a fejedelemasszony példát adott. Ő talpon tudott maradni akkor is, amikor özveggyé vált. Iskolák jöttek létre. Ő vezette a legszegényebb udvarházat, de az ő szolgálata volt a leggazdagabb. Gazdagított, mert épített. Iskolák és templomok újultak meg. Nem véletlen az, hogy Reményik Sándor is együtt említi e kettőt. Ma is együtt kell lássuk azokat. Ne hagyjuk a templomot, s az iskolát!” – fogalmazott az egyházi elöljáró.

Fazekas Zsuzsanna, a felvidéki református püspök hitvesének ünnepi üzenetét Szűcs Éva előadótanácsos olvasta fel.

A jótékonysági bálon láthatóan mindenki jól érezte magát, és meggyőződhetett arról, hogy a nemes ügyekért nemcsak egykori református nagyjainknak, de áldozatkészségünkkel ma nekünk is tennünk kell.

2015február 003

februar 004

februar 003

Az SLB Alapítvány munkája Tövisháton

Tövisháton a Stichting Lele Barátai nevű holland segélyszervezet immár két évtizede nyújt segítséget a helybeliekkel együttműködve az időseken, betegeken és minden szociálisan hátrányos helyzetbe került emberen. Egyházmegyénk legnagyobb szabású szociális programja, amely során heti 5 alkalommal meleg ételt biztosítnak a rászorulóknak. Szociális munkás is dolgozik az alapítványnál, aki rendszeresen meglátogatja az időseket és betegeket. Biztosítja a vérnyomás- és cukorszint mérést. Megszervezi az orvosi látogatást. Ő gondoskodik a gyógyszerellátásukról. Recepteket irat, kiveszi a gyógyszertárból az orvosságokat, és házhoz viszi. A krónikus betegek gyógyszerének kifizetését is az alapítvány állja, amely Lele és Bogdánd környéki falvakban fejti ki tevékenységét.

A bölcs asszony építi a házat – nőszövetségi imanap

Kilencedik alkalommal szervezték meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei imanapot. A háttéranyagot az idén a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete készítette elő. A Nagykárolyi Református Egyházmegyéhez tartozó nőszövetségek  Lelében találkoztak, ahová 12 gyülekezetből több, mint százan érkeztek.

Éppen tíz éve annak, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson a magyarországiak nemmel válaszoltak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának lehetőségére. Ez a döntés cselekvésre késztette a Kárpát-medencei református nőszövetségeket, akik egyébként már 2003-tól rendszeresen találkoztak, hogy ismerkedjenek egymással, közös feladatokat tűzzenek ki és valósítsanak meg. A feladat ekkor adta magát: fel kellett venni a harcot az információhiány ellen, s ehhez a legerősebb fegyvert, az egymásért elmondott imát választották.

A leleli templomban Pakulár Julianna tasnádi lelkipásztornő tanulságos igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, aki a Péld 14,1 igeszakasz alapján prédikált. Beszédében kifejtette: nagy öröm a nőszövetségek számára, hogy együtt imádkozhatnak a Kárpát-medencei magyarságért. Amit az asszonyok megtesznek, azt mindig hatékonysággal és eredményekkel teszik. „Sokszor hangzik panasz amiatt, hogy milyen nehéz az asszonyi sors, de mindent megteszünk-e azért, hogy könnyebbé tegyük és átértékeljük azt?” – tette fel a kérdést a lelkipásztornő. Az ima az egyik legfontosabb lehetőség, hogy megkönnyítse az életet. Az asszonyok egyik különösen fontos szerepe pedig, hogy lelki tartalommal töltsék meg otthonaikat, ahová örömmel lép be családtag és idegen egyaránt.

A nőszövetségi asszonyok ajkairól csodálatos fohászok hangoztak el, akik imádságaikba mindenki sorsát beleszőtték. Tőtös Beáta egyházmegyei nőszövetségi elnök elmondta: az asszonyok legfontosabb feladata az imádkozás, ugyanakkor az olyan diakóniai feladatok ellátása, mint a beteglátogatás, amihez Isten az asszonyoknak nagyobb lelki érzékenységet ajándékozott. A nőszövetségeket pedig Krisztus tartja össze, akihez imádkozunk.

Nt. Nagy Sándor esperes örömét fejezte ki amiatt, hogy a lelei egyházközség lehet a házigazdája ennek a nemes célú összejövetelnek. A Róma 12,9-21 igeszakasszal köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: adventben, amikor már érezzük a közelgő karácsony hangulatát, ne csak az ajándékokra, a főzésre-takarításra összpontosuljon a figyelmünk, hanem elsősorban a lelki ajándékokra és az imádkozásra. Mindenkinek jól esik, ha tudja, hogy valaki érte is imádkozik. Az esperesi köszöntőszavakat követően bogdándi asszonyok mondták el megható verseiket.

A nőszövetségi imanap szeretetvendégséggel ért véget. A leleiek ez alaklommal is bizonyságot tettek jószívű és gazdag vendégszeretetükről.

Kárpát-medencei Imanap

Kilencedik alkalommal szervezik meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei imanapot. A háttéranyagot az idén a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete készítette elő.

Éppen tíz éve annak, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson a magyarországiak nemmel válaszoltak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának lehetőségére. Ez a döntés cselekvésre késztette a Kárpát-medencei református nőszövetségeket, akik egyébként már 2003-tól rendszeresen találkoztak, hogy ismerkedjenek egymással, közös feladatokat tűzzenek ki és valósítsanak meg. A feladat ekkor adta magát: fel kellett venni a harcot az információhiány ellen, s ehhez a legerősebb fegyvert, az egymásért elmondott imát választották.

A Kárpát-medencei református nőszövetségek tagjai évről évre látogatták egymást: 2006-ban Dunántúl, 2007-ben Erdély, 2008-ban Tiszáninnen, 2009-ben Horvátország, 2010-ben Tiszántúl, 2011-ben Kárpátalja, 2012-ben Királyhágómellék, 2013-ban Dunamellék mondta el a közösségben történetét, hagyományait, örömét, bánatát, és készített elő imanapi anyagot.

„A választott ige, a megírt ima hangozzék el sok-sok ember ajkáról, ezzel is erősítve az összetartozás érzését, hisz Krisztusban egyek vagyunk. Az Úr segítsen mindannyinkat hittel és szeretettel emlékezni, kérve Őt mutasson utat, erősítse hitünket” – írta Porubán Fülöp Angéla, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesületének elnöke.

A Kapcsolódó letöltések közül letölthető az imanapi füzet, és az előkészített segédanyag.

A fogolytáborba hurcoltakra emlékeztek Börvelyben

A brassóföldvári fogolytáborba hurcoltakról emlékeztek meg vasárnap délelőtt Börvelyben.

„Ideje van az emlékezésnek” — kezdte prédikációját Kátai Tibor református lelkész a tegnap délelőtti ünnepi istentiszteleten Börvelyben, ahol a lakosok a délelőtti istentisztelet keretében emlékeztek meg a 70 éve, 1944 novemberében a brassóföldvári fogolytáborba elhurcoltakról. Kátai Tibor ószövetségi példával támasztotta alá az emlékezés fontosságát, hiszen Isten is megemlékezett nagy szabadító tetteiről, az egyiptomi fogságról és a szabadulásról. Úgy, ahogy a választott népnek nem volt szabad elfelejteni a szövetséget, úgy a mi anyaszentegyházunkban is ideje van az emlékezésnek. A mai nap az emlékezés vasárnapja, amikor az 1944 novemberében elhurcolt több ezer katonának állítunk emléket — folytatta beszédét Kátai Tibor, aki Nabukonodozor zsarnokságára is kitért, akinek erkölcsi hasonmásai újból és újból feltűntek a történelem folyamán. A fogolytáborban számos imádság keletkezett: ott lévők és itthon maradottak könyörgése egyaránt. A foglyok a reménységet a szívükben hordozták, ami megtartó erő, ugyanúgy, mint a közösség ereje — mutatott rá a lelkész. Minden szörnyűség ellenére a fogolytáborban lévők megmaradtak embernek, kereszténynek és magyarnak, mert a szövetség Istene nem feledkezett meg róluk.

Dr. Végh Balázs Béla rövid áttekintést nyújtott az akkori eseményekről,amelyről ebben a hónapban Magyarországon és az utódállamokban is megemlékeznek. Hetven évvel ezelőtt a hazatért katonákat lágerekbe deportálták. 1944 augusztusában a szovjetek betörtek az országba a keleti fronton, és fogolytáborokba gyűjtötték a katonákat. Börvelyből 116 katonát vittek el. A csanálosi gyülekezőn azzal hitegették őket, hogy munkatáborba mennek egy rövid ideig. Zilahon, Kolozsváron és Gyulafehérváron át gyalog jutottak el a fogolytáborig, ahol három sor szögesdrót-kerítés várta őket. Élelmet alig kaptak, fekhelyül csak szalma volt szétszórva. Megmérgezték a vizet, patakot, így sokan meghaltak, a börvelyiek közül 13-an. Ilyen körülmények között is velük volt az Isten, ha meghalt valaki, otthoni szokás szerint közösen virrasztottak, imádkoztak. 1945 áprilisában felszabadult a láger, felszabadították a fogolytáborokat — fejezte be az áttekintést Végh.

Az ünnepségen a helyi IKE tagjai versösszeállítást mutattak be, s fellépett a helyi énekkar is, Kun Béla kántor vezetésével. A rendezvény koszorúzással és szeretetvendégséggel ért véget.

Forrás: www.frissujsag.ro

A beteglátogató presbiter – PSZ konferencia

A presbiterek beteglátogatásban végezhető szerepéről tartott Hadadon konferenciát a Nagykárolyi Református Egyházmegye presbiteri szövetsége. Az esemény nt. Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, majd nt. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzőjének előadásával folytatódott.

Az igehirdetés során az esperes a Jer 35,12-13 igeszakasz alapján ébresztett megfontolandó gondolatokat a jelenlévőkben. Jeremiás próféta feladata volt a bűn miatti ítélet kimondása. Szükséges, de nem volt könnyű ez a feladat, ahogy a szülőknek sem könnyű gyermekeik hibáira rámutatni, de eltekinteni felette is vétek. A kiválasztott nép megszakította az Istennel kötött szövetséget. Ám a közöttük élő rákábiták, akik társadalmilag kitaszított közösségnek számítottak bizonyságot tettek a hűségről. Jeremiás példaként emeli ki őket, akikre a szövetség miatti hűségükért áldás vár. Következtetésként levonhatjuk magunknak azt, hogy nekünk is érdemes Krisztus tanításai szerint élni. Elhivatottsággal eleget tenni a ránk bízott feladatoknak. Nincs is nagyobb szégyen, amikor visszautasítjuk az Isten részéről érkező megbízásokat. Presbiterek esetében, amikor visszautasítják a tisztségre való felkérésüket, vagy éppen ha már vállalták azt, később lemondjanak róla. Ha az Úr áldásairól van szó, sosem mondjuk, hogy elég, több nem kell belőle. Legyen így ez a ránk bízott feladatokkal is, amire kér az Úr, azt tegyük meg! –  hangzott a felhívás.


Nt. Király Lajos A beteglátogató presbiter címmel tartott előadást, melyet hat támpillérre épített. A bevezetésben beszélt arról, hogy mind a Szentírás, mind az egyházi törvényeink szerint meghatározott feladat a beteglátogatás. A betegek meglátogatása során pásztorrációt végzünk, lelkigondozunk.  Amikor beteg lesz valaki különböző kérdések tevődnek fel benne. Megkérdezi, hogy miért van ez rajta? Miért olyan magányos? Mit csinálnak nélküle? A beszélgetések során ezekre a kérdésekre kell megfelelő válaszokat adni. A személyes beszélgetések során rá kell vezetni a beteget arra, hogy higgyen benne és akarja a gyógyulást. Fel kell ajánlani a segítséget. Van úgy, hogy szavakkal, de van úgy hogy csak puszta jelenléttel, azzal, hogy ott vagyunk mellettük sokat segítünk. Az előadó végül egy fontos gondolattal fejezte be előadását, Scott Hamiltontól idézte: „Betegségemben megerősödött a kapcsolatom Istennel”.


Az előadást követően lényeges kérdések merültek fel. Szóba került az, hogy egyelőre nem túl általános a presbitereknek ez a szolgálata, ami ennek ellenére ugyanolyan fontos, mint a presbiteri tevékenység többi része. Egyelőre problémát jelent az is, hogy sokszor nem jut el az információ a betegekről a lelkipásztorhoz, így ő sem tudja meglátogatni a betegeket. Ám a legnagyobb probléma, hogy sokan idegenkednek, vagy éppen visszautasítják a beteglátogatást. A jelenlevők megállapították, hogy mindenképp fontos a szakemberek bevonása ebbe a munkába. A presbitereket is megfelelőképpen fel kell készíteni erre a szolgálatra, ami cseppet sem könnyű. Különösen olyan helyzetekben, amikor előreláthatólag a betegnek már csak néhány napja van arra, hogy szembenézzen a földi elmúlással.

A konferencián résztvevőket köszöntötte Geréb Miklós egyházmegyei főgondnok és László Kálmán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke. A PSZ elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy úgy zárhatják az évet, hogy mind a 9 egyházmegyében sikerült legalább egy konferenciát szervezni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2015-ben presbiterválasztások lesznek és oda kell figyelni, hogy milyen elöljárókat választanak majd.

Engedelmesség

„És elküldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém, mondván: Kérlek, kiki térjen meg az ő gonosz útjáról, jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek után ne járjatok, hogy nékik szolgáljatok, és lakoztok a földön, amelyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, de fületeket sem fordítottátok reá, és nem hallgattatok reám.”  Jer 35,15

Idegen isteneket szolgálni  annyira régi fogalomnak tűnhet. Ám könnyen szolgálhatunk mi is idegen isteneket. Lehet ez: a karrier, a gazdagság, a bujaság, a különböző szenvedélyek. Azok a dolgok, amelyek fontosabbá válnak egy-egy ember életében az Úr szolgálatánál. Isten igéje hozzánk is szól ma: “Jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek után ne járjatok!” A bűn útja helyett járjunk mi is a helyes úton, ahogy Rekáb utódai tették.

Rekáb kineus eredetű családból származott. Utódai nomád életet éltek Palesztina déli és északi vidékein. Ők híven megtartották ősüknek, Jónádábnak parancsát: bort nem ittak, és egyszerű, nomádéletet folytattak; sátrakban laktak, ezért Nabukodonozor hadseregének közeledése őket nem fenyegette. A zsidók Isten iránti engedetlensége azonban szomorú ellentétben állt a rekábitáknak ősükkel szemben tanúsított engedelmességével.

Az engedetlen zsidókra az Úr büntetése várt, az engedelmes rekábitákra pedig az Isten áldása szállt. Jeremiás próféta megjövendöli, hogy a rekábiták, mint az Úr hűséges szolgái, fenn fognak maradni, míg Jeruzsálem bűnös népe elpusztul. A jövendölés be is teljesedett: Nehemiás idejében a Rekáb családjából származó Melkiás tevékeny részt vett Jeruzsálem falainak felépítésében, sőt a késő középkorban Tudelai Benjámin rabbi (Kr. u. 1160 körül) Arábiában oly zsidókra akadt, kik magukat Rekáb fiainak mondották.

Légy te is engedelmes gyermeke mennyei Atyádnak, hogy életedre áldás szálljon! Egyedül őt szolgáld, és az Ő végtelen szeretete töltse be életed! Ámen!

Imádkozzunk azokért, akik letértek az Istent szolgálók ösvényéről!

Sebestyén Elek Előd

Főhajtás Érmindszenten

Dunanak_Oltnak_egy_a_hangja

Jeges, hideg szélbe kapaszkodva hangzott fel a tárogatószó Érmindszenten. Ady Endre szülőháza mellett ismét – immár a 25. alkalommal – főhajtást tartottak. Az alkalmon értelemszerűen a költőről, az emberről és a közéletben bátran szerepet vállaló Ady Endréről is szót ejtettek, arról, hogy személye, életműve, álmai mit üzennek a mának.

A hagyományokhoz híven ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szombati rendezvény, melyet a nagy magyar költő születésének 137. évfordulója alkalmából tartottak meg. A szertartás keretében igét hirdetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Csűry István, illetőleg beszédet mondott a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye általános püspöki helynöke, Hársafalvi Ottó.

Még nyárutón zárult le az a határon átívelő program, melynek keretében a szülőfalu Ady-emlékmúzeumát felújították. A szülőház és a kúria udvarán lévő mellszobor köré ez alkalommal is szép számban gyűltek össze „zarándokok”. Nem véletlenül ötlötték ki negyed évszázada az Érmindszenti Zarándoklat elnevezésű főhajtást – fejtette ki Muzsnay Árpád főszervező. ’90 novemberében egyfajta tiltakozás volt ez a rendezvény, felzúdulás a korszak uszító hangneme ellen. „Dunának, Oltnak egy a hangja” – mondták a szervezők Ady-t idézve. A felszólaló szerint mindez ma is érvényes. A zarándoklat-főhajtás ugyanakkor erőgyűjtésre is alkalmas, a közös, a járható út megtalálása is könnyebb az itteni eszmeiséggel. Hogy annak idején létrehozta ezt a rendezvényt, és sok egyebet, hogy azóta megszervezi ezeket, Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke köszönte meg Muzsnaynak. Kiváltságosak azok, akik jelen lehetnek ezen a rendezvényen, de azok is, akik Ady sorait olvashatják – vetette fel Mile János. Magyarország kolozsvári főkonzulja személyes hangvételű beszédében isteni kegyelmi pillanatokra mutatott rá, az ilyeneket meglátni kizárólag a költő Ady Endre volt képes, illetve rajta keresztül mi, az olvasói. A megújult Ady-szülőházat és -kúriát bemutatta Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója és Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese. Ünnepi beszédet mondott Ács Margit író, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagja, valamint a kárpátaljai Vári Fábián László, József Attila-díjas költő. Ady Endre szüleinek aranylakodalmát igen szemléletesen Szabó Zsolt, kolozsvári irodalomtörténész elevenítette meg, számos adalékkal szolgált.

A beszédek közepette Szatmár és Szilágy megyei diákok különösen odaadó és átérezhető versmondással szolgáltak. Szilágysomlyói cserkészek eközben díszőrséget álltak, illetve a koszorúzás közben segédkeztek. Sok szervezet érezte idén is illőnek, hogy koszorú elhelyezésével tudassa, működésükben igyekeznek az érmindszenti szellemiségnek megfelelően cselekedni. Nemzeti imánk eléneklésével zárult a főhajtás.

Forrás: www.nagykaroly.ro

Balogh Enikő: Célunk a gyermekek hitét erősíteni

Közel kétszázan voltak jelen a Nagykárolyi Református Egyházmegye bibliaismereti vetélkedőjén, melyre a hadadi Degenfeld kastélyban került sor. A hetedik éve megszervezett vetélkedőn két kategóriában mérhették össze tudásukat a kisdiákok: az I-IV. osztályosok és az V-VII. osztályosok csoportjában. A kicsik korosztályában 14 csapat, míg a nagyokéban 31 csapat vett részt.

A hétvégén megrendezésre került bibliaismereti vetélkedő Nagy Tibor, érszentkirályi lelkipásztor igehirdetésével és énektanulással kezdődött, majd a következő másfél órában tudásukat mérhették össze a jelenlevők. Mind a kicsik, mind a nagyobb ügyesen kitöltötték a Csáki Judith és Sebestyén Elek Előd által összeállított feladatlapokat. A végeredmény nagyon szoros lett, ami a gyermekek alapos felkészültségét bizonyítja. Az I-IV. osztályosok kategóriájában elsők lettek a kismajtényiak, másodikak a dobraiak és a Nagykároly-kertvárosiak, harmadikak pedig  a tasnádszarvadiak. Az V-VII. osztályosok kategóriájában az első díjat holtversenyben a bogdándiak és magyargéresiek vitték el, a második díjat a Nagykároly-kertvárosiak, míg a harmadikat a kismajtényiak vihették haza.

„A gyermek, amikor Bibliát olvas és történeteket tanul, akkor az életre tanul. Arra az életre, ami elkövetkezendőkben vár rá. A nehézségek megoldásában, a problémáiban, a kérdései megválaszolásában mind választ fognak adni neki azok az ismeretek, amelyeket így megszerez. Azáltal, hogy a gyermekek megmérettetnek bibliaismeretből is, nem igazán verseny, hanem valójában a gyermekek kreativitását, logikáját akarjuk fejleszteni általa, és nem utolsó sorban a hitüket. Számunkra az a legfontosabb, hogy ismerkedjenek a Bibliával, bibliai történetekkel, és azokat tudják alkalmazni a saját életükre is.

Az idén tapasztalható nagy érdeklődésről pedig úgy gondolom, hogy jól működik a vallástanítás a gyülekezeteinkben, és ez annak az eredménye, hogy a vallástanáraink és lelkészeink sokat dolgoznak” – nyilatkozta Balogh Enikő lelkipásztornő, a vetélkedő főszervezője.

Az esemény megszervezésében elsősorban a Nagykárolyi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala nyújtott támogatást, de ezt sikerült kiegészíteni pályázati támogatásokkal is. Sokat jelentett ezek mellett Tőtös Beáta házigazda lelkipásztornő és a hadadiak segítsége, akik ez alkalommal is ínyenc falatokkal vendégelték meg a gyermekeket.

Rövidesen képösszeállítással is jelentkezünk!

Érmindszenti zarándoklat

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Nagykároly és Tasnád RMDSZ- szervezeteivel, az Érmindszenti Református Egyházközséggel, valamint a Szatmár Megyei Múzeummal és Nyíregyháza Jósa András Múzeumával karöltve 2014. november 22-én huszonötödik alkalommal rendezi meg az Érmindszenti zarándoklat nevet viselő hagyományos Kárpát-medencei Ady-megemlékezését.

A XXV. Érmindszenti zarándoklat keretében 2014. november 22-én, szombaton az Ady Endre szülőfaluja református templomában délelőtt 10 00 órakor kezdődő ökumenikus istentiszteletet követően 11 00 órától a költő szülőháza udvarán koszorúzással egybekötött főhajtással tisztelgünk Ady Endre emléke előtt.
A november 12 – én megrendezésre kerülő XXV. Érmindszenti zarándoklat programjára minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
A rendezvény részletes programja a következő:

2014. november 22., szombat

Érmindszent – Adyfalva

10 00 – 10 50 óra között (kelet-európai idő szerint)

Ökumenikus istentisztelet a református templomban

Üdvözlő beszédet mond:
Gál Sándor, lelkipásztor

Igét hirdet :
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke (Nagyvárad)
Hársafalvi Ottó, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye általános püspöki helynöke (Szatmárnémeti)

11 00 órától (kelet-európai idő szerint)

Ünnepi megemlékezés és koszorúzás
– a költő szülőháza udvarán –

Köszöntőt mond:
Marius Andrei Roca, Érkávás község polgármestere
Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke

A megújult Ady-szülőházat és –kúriát bemutatja::
Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese
Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója

Ünnepi beszédet tart:
Ács Margit író, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagja (Budapest)
Vári Fábián László, József Attila díjas költő (Beregszász)

Ady Endre szüleit idézi:
Szabó Zsolt, kolozsvári irodalomtörténész

Szavalnak és énekelnek:
Szatmár és Szilágy megyei, valamint debreceni versmondó fiatalok
Budai Szabina, Tankóczi Szintia (Pettyén); Gózner Ingrid, Mészáros Tímea (Tasnád);
Kirei Imola Kinga (Lompért) ; Csiki Szabolcs (Szilágysomlyó);
Gyulai Anikó, Váradi Hunor Dénes (Zilah ; Jenei Ákos, Susánszki Hanna (Debrecen)

Fellépnek:
Halmy György rendezésében a budapesti Medve Színpad színművészei

Tárogatón játszik:
Zágoni Mihály szatmári tárogatóművész

A koszorúzást levezeti:
Bendel József, mérnök (Tasnád)

Díszőrséget állnak a szilágysomlyói 16-os számú Báthory István cserkészcsapat tagjai

A szervezést irányította és a műsort vezeti:
Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke

A
XXV. Érmindszenti zarándoklat
az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek és a Szatmárnémeti Kölcsey Körnek
a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ
2014-es programjában szereplő rendezvénye

Társszervezők:
Adyfalvi Református Gyülekezet, Nagykároly és Tasnád RMDSZ-szervezete, Szatmár Megyei Múzeum,
Nyíregyháza Jósa András Múzeuma

A rendezvény támogatói:
Szatmár Megyei Tanács
Magyar Írószövetség

A szervezésben részt vett:

Gál Sándor, Szilágyi Enikő (Adyfalva), Kovács Jenő (Nagykároly),
Bendel József, Katona Péter, Kiskasza Balázs, Ruff Zsófia, Véron András,(Tasnád)
Nagy Orbán (Szatmárnémeti)

Comemorarea Ady este înclus în programul anual al
Centrului Judeţean pentru Conservarea şi Promovarea Culturii Tradiţionale

Patronat de:
Consiliul Judeţean Satu Mare
Uniunea Scriitorilor Maghiar

Organizator principal:
Societatea Maghiară de Cultură din Transilvania

Bővebb felvilágosítás:
tel/fax : 40 261 712808 ; mobil : 40 77 104 2700 ; e-mail: muzsnay@datec.ro

Koszorúzás Barabás János, egykori lelei tiszteletes síremlékénél

4 elemet

Barabás János, egykori lelei tiszteletes síremlékénél való megemlékezés és koszorúzás. Lelében szolgált 1833-1871 között. A lelei orgonaalap létrehozója.

Hálaadó istentisztelet Kismajtényban

Vasárnap délelőtt tartottak hálaadó ünnepséget a kismajtényi reformátusok, akik önerőből tető alá hozták az új gyülekezeti házat. Az egyházközség vezetősége szerette volna ezáltal is megköszönni a gyülekezet összefogását és eddigi munkáját.

Az ünnepségen Balogh Enikő lelkipásztornő a Jel 3:7-8 igeszakasz alapján prédikált. Jézus ebben azt mondja a filadelfiabeli gyülekezetnek: „Tudom a te dolgaidat, hogy kevés erőd van, és megtartottad az én beszédemet.” Igehirdetése során a lelkipásztornő rávilágított: kevesen vannak ugyan a kismajtényi reformátusok is, ám ennek ellenére Isten igéjének hatására óriási erőt tudnak képezni. Olyat, ami naggyá válik Isten kezében, és nagy tervek kivitelezéséhez lesz elég. Isten szereti és felkarolja a kis közösségeket is.

Az építkezéshez tavaly fogtak hozzá és már sikerült a hívek áldozatos közmunkája révén felépíteni a közösségi célokat szolgáló épületet. A munkálatok további folytatását a BGA Zrt.-től nyert pályázat révén szakemberek folytatják tovább, és előreláthatólag jövőre fejezik be. A gyülekezeti vezetőség meglátása szerint a templom mellett még szükség van egy olyan intézményre ahol ifjúsági, nőszövetségi és gyülekezeti munkát lehet végezni. Nem elég csupán a vasárnapi igehirdetéseken részt venni. Egy élő gyülekezeti közösség a hétköznapokban tovább folytatja azt a lelki épülést, aminek az igemagvait az istentiszteleten a szívébe zárta. Ezért is látják fontosnak a kismajtényiak, hogy a templomon kívül is legyen egy olyan helyük, ahol rendszeresen találkozhatnak és programokat szervezhetnek. A fiatalokkal végzett munkájuk nem csupán a vallásórák és ifjúsági bibliaórákból áll, immár beindult a néptánc oktatás is. Elindították ezt azzal a céllal, hogy a vallásuk mellett a hagyományaikat is ápolják az itt élő reformátusok.

A lelkipásztornő meglátása szerint egy megmaradásra érdemes gyülekezet a kismajtényi, ezért is szeretné még Isten kegyelméből sokáig szolgálni ezt a közösséget.

3 elemet