Gyermekbibliahét Pelekesziben és Tasnádszántón

Augusztus második felében szervezték meg a vakációs bibliahetet Pelekesziben és Tasnádszántón. Paniti Zoltán lelkipásztor és Paniti Eszter nyugdíjas lelkésznő József történetein keresztül hozták közelebb a gyermekekhez a Szentírás tanításait. A bibliai történetek megismerése mellett énekeket tanultak, kézműveskedtek és játszottak a programokon résztvevő gyermekek. A szülők jóvoltából minden nap ízletes falatokat fogyaszthattak el a gyermekek – tudtuk meg Paniti Zoltán lelkipásztortól.

Józsué, Isten harcosa

Józsué könyve nem csupán különböző történelmi eseményeket örökít meg azokból az időkből, amikor Izráel népe bevonult az ígéret földjére. Ebben a könyvben Isten ismét több dolgot jelent ki Önmagáról. Azt is megtudhatjuk, hogyan bánt az Ő népével történelmük eme fontos időszakában.
Az, aki 3400 évvel ezelőtt ilyen csodálatosan munkálkodott népe javán, ma is képes embereket megmenteni, megtartani, vezetni és erősíteni. Azért imádkozunk, hogy az újszerűen kidolgozott, bevonásokkal gazdagított leckék által sok gyermek személyes kapcsolatba lépjen az Úrral, és megtapasztalják munkáját a saját életükben.

A csomag tartalma

  • képek
  • szövegkönyv
  • DVD (szövegkönyv, a leckék PPT-változata, szemléltetett KI, aranymondások és énekek, ismétlő játékok, foglalkoztató feladatok, egyszerű barkácsötletek stb.)

A kiadvány megrendelhető ide klikkelve.

Gyermekbibliahét Tasnádszarvadon

Ezen a héten tartják a vakációs bibliahetet Tasnádszarvadon.

Idén is népes gyermekcsapat vesz részt a kislétszámú református közösségben szervezett bibliahéten. Dénes Béla lelkipásztor Nagy Irma Teréz nyugdíjas óvónővel és Orosz István teológussal nap mint nap változatos programokkal várja a kíváncsi gyermekeket. József történeteivel ismerkedhetnek meg a Bibliából, de a történetek szemléltetőeszközökben gazdag bemutatása mellett jut idő a játékra, kéműveskedésre és filmnézésre is.

Fotó: Tasnádszarvadi Református Egyházközség közösségi oldala

Gyermekbibliahét Nagykároly-Kertvárosban

Izgatottan várták idén is a kertvárosi vallásórások a vakációs bibliahetet, melyet a szervezők ezen a héten tartanak.

A hét során a program szervezői a gyermekek számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyári gyermekmissziós programja alapján tartják meg a foglalkozásokat, mely idén az Öltöztető címet kapta. A gyermekek József történetein keresztül tanulhatnak arról, hogy Isten: kiválaszt, vezet, megerősít, kiemel és megáld. A programokon résztvevők bibliai történeteket ismernek meg, énekeket tanulnak, sokat játszanak és kézműveskednek.

A foglalkozások levezetésében Tolnay Adrien vallástanárnak Bencze-Kádár Orsolya lelkésznő, Holló Éva és Suhó Andrea óvónők segítenek. A gyermekek a nőszövetség tagjainak és más támogatóknak a jóvoltából minden nap finom falatokat fogyaszthatnak el.

Egyre szebb a Kálvin-központ

Még ebben a hónapban elkészülnek a munkálatokkal.

Jól haladnak a nagykárolyi Kálvin-központ, azaz az új református templom építésével — tudtuk meg ifj. Tolnay István parókus lelkésztől, aki egyben a nagykárolyi kálvinista egyházmegye esperese is. Mindennek ellenére továbbra sem tud időpontot mondani az átadás kapcsán. Mint kifejtette, leginkább a meghívottakon múlik, jelenleg várják a támogatók visszajelzését. Jelenleg a belső bútorzat, így a templompadok, a külső környezet kialakítása zajlik, továbbá a bádogozás, de a hónap végére befejeződnek ezek a munkálatok. Tervezik azt, hogy az új kenyeret az új istenházában áldják meg — egyelőre ennek az időpontja sem bizonyos. A lényeg: egyre szebb a központ — foglalta össze Tolnay István.

Forrás: www.anziksz.com

Meghívó

Ünnepi istentiszteletre várják vasárnap délelőtt 11 órától a híveket a református nagytemplomba. A Nagykároly-belvárosi Református Egyházközség szervezésében ekkor emlékeznek az államalapításra és a 100 éve elhunyt Ady Endre költőre. Ünnepi előadást tart majd Marosán Csaba kolozsvári színművész. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket!

Augusztus 20. – Ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnep előestéjén

Ökumenikus istentiszteletet tartottak az államalapítás ünnepének előestéjén, hétfőn Budapesten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében – közli az MTI. 

    Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: Dávid királynak az ószövetségi Krónikák könyvében olvasható, utódjához, Salamonhoz intézett szavai és Szent István király Imre herceghez írt intelmei egyaránt megmutatják, hogy milyen a jó uralkodó.
    Az igaz király, “akinek a kezébe lehet tenni egy ország sorsát”, “akire rábízhatjuk a helyettünk és értünk hozott felelős döntéseket”, keresi Istent, szereti őt, és megtartja parancsait.
    Dávid király és Szent István királyi intelmei a mai napig tükröt tartanak azok elé, “akik felelősséggel tartoznak értünk és az országért”, de azok elé is, akik csak egy közösséget, gyülekezetet vagy egy családot vezetnek. Mert “mind arra teremtettünk, hogy megismerjük Istent”, és megtartva rendelkezéseit boldog életet éljünk – mondta a református püspök.
    Bogárdi Szabó István beszélt a 145. zsoltár 20. verséről is, amely így szól: “Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti.”
    Rámutatott: Mi, Dávid zsoltárának 21. századi olvasói hajlamosak vagyunk egyfajta “hamisító szentimentalizmusra”. A mondat első felét elfogadjuk, a második felét azonban “ki akarjuk venni a csomagból”, mondván, “Isten ilyet nem csinál”.
    Dávid mondata azonban nem fenyegetés, hanem a tények rögzítése, a múlt summája és egyben jövendölés: mindig így volt, és mindig így is lesz. Aki tehát boldog akar lenni, az “ne maszatolja ki” a zsoltárból az igazságot – tette hozzá.
    Az ünnepi liturgiában közreműködött Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Róna Tamás főrabbi, a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.

 

Kolozsváron felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának az egész alakos szobrát

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron – közli az MTI.

    Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé. 
    A szoboravatás alkalmából tartott hálaadó istentisztelet után a művész a templomban elmondta: a szobor nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és a ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk. 
    Az ünnepség szónokai közül többen is megemlítették, az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető, nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
    Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a szobor mellett elmondott ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy “hitéért senkit üldözni nem lehet”. 
    Az unitárius püspök szerint Dávid Ferenc a reformáció igazi mintaembere volt, akinek életében a a reneszánsz igazságeszménye ötvöződik a protestantizmus lelkiismeret-központúságával. “Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet, a lelket, aki felett hatalommal csak a teremtője bír” – idézte az egyházalapítótól a püspök. 
    Azt is megemlítette, hogy Dávid Ferenc akkor is kitartott hite és meggyőződése mellett, amikor ezért Déva várának börtönébe zárták, ahol meg is halt. Úgy vélte: az egyházalapító ebben is a jézusi példát mutatta fel, és a mártíromságot is vállalta, ha az volt az igazság melletti megmaradás egyedül igaz járható útja.
    “Nézzünk az iskolára és a templomra, és kérjük a gondviselő istent, hogy adjon erőt megközelítőleg úgy követni a krisztusi tanítást, ahogy Dávid Ferenc tette” – fogalmazott a püspök. 
    A templomban mondott beszédében Tőkés László volt református püspök úgy fogalmazott, hogy Dávid Ferenc előkészítője volt a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek tényleges és teljes megvalósulása a posztkommunista Romániában és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban, mindmáig várat magára. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje és az Európai Parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja január 13-át, a vallásszabadság tordai kihirdetésének napját. 
    A hálaadó istentiszteleten prédikáló Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett “kacagnivaló viccnek”. De mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.

 

Tízéves a gyülekezeti ház

Vasárnap ünnepi rendezvényen emlékeztek meg az érszentkirályi gyülekezeti ház fennállásának a tizedik évfordulóján. Ez alkalommal nyílt meg Kaizler Gitta festészeti kiállítása.

A hálaadó istentiszteleten fellépett Dinnyés József előadóművész, verset mondott Kánya Réka, a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákja, ezt követte a falu szülöttének, Kaizler Gitta festőművésznek „Visszaszállnék százszor is, végül is” című kiállítása. Szilágyi Éva magyartanár a tárlatmegnyitón a képzőművész által választott Ady-idézettel kezdte méltatását: „És, jaj, hiába mindenha szándék,/ Százszor földobnál, én visszaszállnék,/ Százszor is, végül is.”

Óhatatlanul is felvetődik bennünk a kérdés, hogy vajon milyen kimondatlan indítékok rejlenek e választás mögött. Szinte kínálkozik a párhuzam a két művészsors összevetésére. Összeköti őket a szűkebb pátria, az Érmellék, a hepehupás vén Szilágy minduntalan visszahívó ereje, a protestáns nemesi hagyományokban rejlő nemzetféltő magatartás, s a művészi érzékenység, mely képessé tesz arra, hogy az ember meglássa és megláttassa a világból mindazt, ami megőrzésre és továbbgondolásra érdemes — fogalmazott méltatásában Szilágyi Éva, rámutatva arra is, hogy nem véletlen a kiállítás helyszínének és időpontjának megválasztása sem. Kétszeresen is kitüntetett pillanat ez a falu életében, hiszen a gyülekezeti ház fennállása 10. évfordulójának megünneplése hirdeti az itt élők összefogását, élni akarását, összetartozásuk tudatát pedig mi sem példázza jobban, mint az, hogy a falu egykori szülötte, Kaizler Gitta festőművész állítja ki képeit ezen a jeles alkalmon.

Kaizler Gitta korán találkozott a képzőművészettel, hiszen nagyapja szobrász, édesapja festőművész volt. „Már gyermekként láttam és átéreztem az alkotás közbeni vívódást, és az alkotás örömét is” — tudjuk meg a festőművész egyik vallomásából. Képei híven rögzítik személyiségének vonásait, értékrendjét, a teremtőhöz és a világhoz való viszonyát. Keze nyomán az olaj megelevenedik, élni, vibrálni kezd, magához vonz, és arra késztet bennünket, hogy bejárjuk az ismeretlen és ismerős vidéket, zeg-zugos falusi sikátorokat, kihalt vízpartok csendes vidékét, nyári dombok fűszeresen illatozó lejtőit érezzük. Hogy Adyt parafrazáljuk: sétát teszünk a bölcsőhely körül.

Az sem véletlen, hogy a templom központi motívummá lesz egy-egy kompozíciójában, a templom Isten felé mutató iránytű, a legszebb szimbóluma a hitünknek, reményünknek és szeretetünknek.

A templom nemcsak egy emberi közösség találkozási helye, hanem Isten jelenlétének is a helye. Ma, amikor minden óriási sebességgel változik, alakul, megszűnik, s helyette más létesítmények, célok kelnek életre, a keresztyén templom a változatlanság és állandóság szimbóluma. Biztos pont, ahol benső béke árad belénk, s ha megnyitjuk lelkünket, önmagunk legmélyére, Istenre és egymásra találhatunk. Nemcsak a vidék képe, hanem életmódja, múltja, hagyományai is megelevenednek vásznain, farostjain: a legelésző nyáj, a hazatartó csorda, a teheneit vezető gazda egy lassan-lassan múltba merülő világ pillanatait idézik. Béke, otthonosság sugárzik a képekről, szeretet az ott élők iránt. Szinte halljuk a tájat betöltő hangokat, megérezzük ember és állat ősi összetartozását. Gyökereiben, zsigereiben olyan festővel találkozunk, aki élményeit festi meg, élményanyaga pedig rendkívül mély kutakból merítkezik. E képek hirdetik, hogy az ember élete szilárdan gyökerezik a szülőföldben, a szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és amitől nem szakadhat el soha — mondta el Szilágyi Éva.

A tárlat megtekintése előtt Kánya Réka Juhász Gyula Tesamentum című versének megzenésített változatát adta elő.

Forrás: www.frissujsag.ro

Új kenyér ünnepe augusztus 20-án

2019. augusztus 20-án, 8 órától Szent István államalapító király előtt tisztelgő ünnepi műsor lesz látható a Debreceni Református Nagytemplom előtt, amelyet a Duna Televízió, az M5 és a DTV is élőben közvetít majd. 

Az ünnepi műsorban Fekete Károly református püspök, Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök és Kocsis Fülöp érsek-metropolita vesz részt. A kenyéráldást megtiszteli jelenlétével Asztalos Richárd evangélikus lelkész, Bereczki Lajos baptista lelkipásztor és Sipos Barnabás ortodox parókus.

Az ünnepi műsorban közreműködik a Debreceni Hajdú Néptáncegyüttes és a Debreceni Helyőrségi zenekar. Vezényel: Pál István őrnagy.

Jézus tanításai

Ezzel a kiadvánnyal egy izgalmas, örömteli felfedező útra hívunk kisebb és nagyobb gyermekeket egyaránt. A rajzolás, matricázás, rejtvényfejtés mellett komoly kutatómunkára ösztönzi olvasóját.

A játékos és kreatív feladatok során megismerhetik Jézus tanítását Isten gondviseléséről, és elmélyülhetnek tizenhárom példázat üzenetében.

Az alsós korosztálynál még szükséges lehet felnőtt segítsége. A felsős tanulók már önállóan fel tudják dolgozni, de számukra is tartogat kihívásokat.

A kiadvány itt rendelhető meg.

Gyermekbibliahét Magyarcsaholyban

Az elmúlt héten tartották Magyarcsaholyban a gyermekbibliahetet. Idén is népszerű programnak bizonyult a magyarcsaholyi gyermekek körében. A bibliahét vasárnap délelőtt zárult az istentiszteleten bemutatott műsorral. 

A hét során a program szervezői a gyermekek számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyári gyermekmissziós programja alapján tartották meg a foglalkozásokat. A gyermekek József történetein keresztül tanulhattak arról, hogy Isten: kiválaszt, vezet, megerősít, kiemel és megáld.

Fotó: Nagy Róbert

A Harangszó augusztusi számából

Bőrünkön tapasztaljuk a drasztikus klímaváltozást, szinte ég a földgömb, vagy lassan olyan, mint egy tűzgolyó, ilyenkor jólesik erdőfürdőt venni a fák árnyékában. Mi az, ami igazán hiteles lehet egy férfi és egy nő együttélése szempontjából? Isten kijelentése világos ezzel kapcsolatban, mégis egyre kevesebb a házasság. Az ismeretüket, hitüket megerősítő fiatalok számára a konfirmáció gyakran a folyamat végét jelenti, így sokan elhagyják gyülekezetüket. Hogyan lehetne ez másként? – olvasható a Harangszó augusztusi számában, mely megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

Kölcsey-emlékfutás

Augusztus 3-án sikeresen lezajlott a 10. Kölcsey-emlékfutás. A jubiláló rendezvényre mintegy 106-an regisztráltak. Bár előző éjszaka szakadt az eső, aggasztva egy kicsit a szervezőket, de a rendezvény idején végig kegyes volt az időjárás. Kellemes, 22 fok körüli hőmérsékletben indultak útnak a regisztráltak. Először a lépésben indulók, majd pedig a futók és kerékpárosok. A rendezvény díszvendége Illés Adorján volt, aki körbekerékpározta a Földet. A kiérkezés után a résztvevők együtt étkeztek, majd a sződemeteri kultúrházban meghallgathatták Illés Adorján élménybeszámolóját, amely túlmutatott egy egyszerű előadáson, hiszen felért egy motivációs tréninggel. Köszönet a főtámogatóknak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesületnek, valamint minden támogatónak, segítőnek. Isten áldd meg magyart!

Pakulár Bú Julianna







Fotók: Nagy Ferenc és István Pakulár

Gyermekbibliahét Szilágypérben

Vakációs bibliahetet tartottak Szilágypérben az elmúlt héten. Izgalmas programok vártak mindazokra, akik résztvettek a foglalkozásokon. Bibliai történetekről tanultak, kézműveskedtek és sokat játszottak a gyermekek.

A hét vezérgondolata: nem a ruha teszi az embert.  E téma köré épültek fel a napi foglalkozások. Napról napra egy-egy újabb József történettel ismerkedhettek meg a gyermekek. Olyan bibliai történeteket dolgoztak fel, mint: József ifjú kora, József a kútban, József Potifárnál és a börtönben, József az életmentő és József megbocsát.

Fotó: Szabó Sándor

Gyermekbibliahét Érszakácsiban

Az elmúlt héten tartották meg Érszakácsiban a vakációs bibliahetet, melyen az idén is szép számmal vettek részt gyermekek.

A  hét során a gyermekek József történeteivel ismerkedhettek meg. A bibliai történeteken keresztül megtanulták, hogy Isten kiválaszt, Isten vezet, Isten megerősít, Isten kiemel és megáld. Ám nemcsak tanultak, hanem sokat kézműveskedtek és játszottak is. Szünetekben pedig nagyon finom falatokat fogyaszthattak el. A gyermekbibliahét az istentiszteleten bemutatott műsorral ért véget.

Fotó: Fülöp János

Kölcsey szellemi hagyatékának őrzése

Harmincadik alkalommal szerveztek Kölcsey megemlékezést Sződemeteren, melyen főtiszteletű Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület) tolmácsolta Isten igéjét.

Az egyházkerületi elöljáró a 75. zsoltárból olvasott fel. Csodaként említette meg, hogy Sződemeteren még beszélnek magyarul, az ott élő nemzetek békében élnek egymással. Csoda az is, hogy áll a református templom és az emlékház. Isten a 75. zsoltáron keresztül azt üzeni, hogy azokat áldja meg, akik a csodákról bizonyságot tesznek. Kölcsey érezte, tudta a csodát, hogy Isten meg fogja áldani a magyart, még ha ez sokszor költői gondolatnak is tűnik. „Sződemeteren született egy olyan pillér, akire most remélem nagyon sokan gondolnak a magyar nemzetből” – fogalmazott a püspök. Olyan pillérek és olyan oszlopok erősödnek meg előttünk vele együtt, melyeken keresztül Isten meg akarja a magyar nemzetet erősíteni, de velük együtt más nemzeteket is. Meg kell látni, hogy ezeken az „oszlopokon” keresztül ennek a régiónak van holnapja – biztatta a hallgatóságot a főpásztor.

„Kölcsey Ferenc is a maga módján küzdött a megújulásért, nyelvi, társadalmi, világszemléleti szinten. Erre ma itt sokan emlékezünk. Ezt ma nagyon sokan nagyra tartjuk és tiszteljük, és éppen ez a tény, hogy ma őt ünnepeljük ebben a szépen megújult külső környezetben. Ez arra vezet bennünket, hogy eltöprengjen a magyar ember azon, hogy miben és hogyan kellene megújulnia ma. Egy biztos: a megújulás elengedhetetlen eszköze őseink helyén való, méltó tisztelete… Kölcsey szellemi hagyatéknak őrzésével nemzetünk külső és belső megújulását, és ezzel alkotó és értékápoló jövőjét biztosítjuk” – fogalmazott Pakulár István tasnádi lelkipásztor az ünnepség egyik házigazdájaként.

A résztvevőket köszöntötte: Ruff Zsófia (a Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület elnöke), Gheorghe Marian (Sződemeter polgármestere), Jáger dr. Péter Mónika (a LiterArt egyesület tagja), Magyar Loránd parlamenti képviselő és Demeter Stefánia konzuli munkatárs. Beszédet mondott: Nagy Ferenc (a Kölcsey Ház Alapítvány kuratóriumának elnöke) és dr. Gyapay László irodalomtörténész (Budapest).

Verseket szavaltak a tasnádi és szatmárcsekei iskola diákjai. A koszorúzást Bendel József vezette le, melyen díszőrséget álltak a szilágysomlyói cserkéscsapat tagjai. A két napos Kölcsey-ünnepség ma Kölcsey emlékfutással folytatódik Tasnád-Sződemeter útvonalon.