Elkezdődött a KRISZ-tábor

Változatos programok várnak mindazokra, akik a héten során részt vesznek a Nagykárolyi Református Egyházmegye  KRISZ-táborában – tudtuk meg Nagy Róberttől, az egyházmegye ifjúsági előadójától. 

Az egyik tavalyi csapat

A hétfőn kezdődő táborban az ifjakat mélyen érintő kérdéseket dolgoznak fel a délelőtti bibliaórák és előadások. Olyan témákat boncolgatnak majd, mint: Mi dolgunk a világban? Lehetséges-e Isten igéje szerint élni? Kapcsolatunk szakítópróbái és a Hűség értelme. Lesznek szabadtéri játékok, Airsoftos ügyességi bemutató, kvíz vetélkedő, néptánc bemutató és táncverseny, mozi- és karaoke est.  A délutáni áhítatokat Nagy Sándor esperes, Máthé Loránd Árpád, Dobai Zoltán, Nagy Tibor és Tarsoly Gyula lelkipásztorok tartják majd.  Érdekes és gazdag élményben lesz részük tehát mindazoknak, akik ott lesznek a hadadi táborban.

PROGRAM:

11717306_913853418656714_4574370550587207150_o

Gyermektábor zajlik Hadadon

Felhőtlen jókedv és sok egyéniségformáló foglalkozás jellemzi a Nagykárolyi Református Egyházmegye idei gyermektáborát, melyen 17 egyházközségből 115 gyermek vesz részt.

taba7

A II-VI. osztályosok számára Hadadon szervezett gyermektábor vezérgondolata: „Ragyogj, csillag!” A hét témája az Eszter könyve köré épül. Ugyanúgy, ahogy Eszter csillagként ragyogott és engedelmeskedett mindenben Istennek és embereknek, a hét során a gyermekek figyelmét is az engedelmességre kívánják összpontosítani a szervezők. Bibliaórákkal, közös imádsággal, énekekkel és interaktív játékokkal teszik mindezt.

„Azért nagyon jó ez a tábor, mert a modern technika segítségével közel jut a gyermekekhez egy-egy bibliai történet üzenete. Ezeket otthon magukban nem tudnák úgy értelmezni és a tanulságot levonni, mint itt a közösségben. A gyermekek úgy érzik,  hogy a mai modern kor adta lehetőségeket pozitívan ki lehet használni, mivel tapasztalják, hogy PowerPointos bemutatókat tartunk és interaktív foglalkozásokat szervezünk. Nagyon sok esetben a gyermekeknek nincs, akivel otthon beszélgessenek. Mi meghallgatjuk őket, beszélgetünk velük, Istenhez közel vezetjük őket. Továbbá játszunk velük, ami a gyermekeknek szintén nagyon fontos. Kibányásszuk azokat az adottságaikat –amennyire lehetőség van erre ezen a héten-, amelyekről úgy tapasztaljuk, hogy hajlamuk van. És azon az úton próbáljuk őket a jövőben bátorítani” – fogalmazott Balogh Enikő, a tábor főszervezője.

Az idén sok olyan gyerek érkezett, akik először vesznek részt az egyházmegyei táborban. Ez annak is köszönhető, hogy már sokan túlnőtték ezt a tábort, és ők már a KRISZ táborhoz fognak csatlakozni. Érkeztek gyermekek: Bogdándról, Börvelyből, Dobráról, Domahidáról, Érendrédről, Érszakácsiból, Hadadnádasdról, Irinyből, Magyarcsaholyból, Magyargéresről, Nagykároly-Belvárosból, Nagykároly-Kertvárosból, Kismajtényból, Leléből, Szaniszlóról, Szérből, Szilágypérből. Velük foglalkozik a héten: Balla Árpád, Balla Erika, Balogh Enikő, Erdei Márk, Ivanov Annamária, Kovács Esbeta, Máthé Loránd Árpád, Nagy Csongor, Tolnay Adrien, Tolnay István, Tőtös Beáta és más református önkéntesek.

Ebben az évben sem lesznek vesztes és nyertes csapatok, mert mindenkit díjazni fognak a saját, egyéni képességükért. Csütörtök ígérkezik az egyik legizgalmasabb napnak. Kézműves foglalkozásra kerül majd sor, melynek során arc- és bögrefestésre, karkötő és nyaklánckészítésre, illetve más hasznos tevékenységekre nyílik lehetőség. A tábort a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Communitas Alapítvány és a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

5 elemet

Épül az új nagykárolyi templom – interjú Dallos László gondnokkal

Könnyen születnek tervek és gyúl lelkesedés az emberek szívében. Ám amikor a zsebüket is érinti egy ügynek a megvalósítása, mindjárt megváltozik sokak hozzáállása. Egy új templom építése nem kis terhekkel jár, viszont aki részese lehet, az büszkén állhat meg Isten és emberek előtt. Egy templom építése nem csupán téglák sokaságának egymásra helyezése. Közösségépítés és hálaáldozat az Úr előtt. Dallos Lászlót, a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség gondnokát kérdeztük az új templom építésének hátteréről.

11698990_112561345750387_8260414109876736993_o

– A gyülekezet részéről milyen hozzáállás tapasztalható?

– Azok az emberek, akik már évek óta komolyan vették a templomépítést, ugyanúgy pozitívan állnak most is hozzá. Meggyőzni a közömbösöket nagyon nehéz. Ők nem járulnak hozzá az építkezéshez. Ritka az, aki közben meggondolja magát és adakozik.

– Mi lehet ennek az oka? Talán kényelmessé teszi a közösséget az, hogy van egy templom, ahova járhat?

– Nem.  Meglátásom szerint a gyülekezet szegényebb rétegéről van szó. Aki tehetősebb, ritka, hogy ne adakozzon. Statisztikailag olyan 50-60 %-a fizeti a gyülekezetnek a fenntartó járulékot, és nagyjából 30%-a fizeti a templomépítéshez  a hozzájárulást, ami 65 lej/fő. Erre presbiteri határozat van, és az emberek meg kellene értsék, hogy kötelező ezt is kifizetni, ahogy ingatlan és egyéb adóikat is kérdés nélkül kiszokták fizetni. Mindenképp a nem templombajárókról van inkább szó.

A lelkipásztorunk amúgy abban reménykedik, hogyha sikerül újra beindítani a családlátogatást -különösen ha lesz segédlelkészünk is – akkor ezúton is népszerűsíteni fogja a templomépítés ügyét. Amint a visszajelzésekből kiderül, vannak olyanok is, akik még azt sem tudják, hogy már több mint két hónapja intenzív munka folyik a templomépítésen. A piac mellett épül gyakorlatilag a templom, és bár sokan megfordulnak azon a környéken, mégsem tudják, hogy épül. Meggondolatlanul kritikákat fogalmaznak meg, ami viszont rosszul esik azoknak, akik mindent megtesznek azért, hogy épüljön az istenháza.

Az egyik magyarorzági városban úgy építették fel Isten szent házát, hogy az egyházközség csak akkor vált szét, amikor elkészült az új templom. Addig pedig a teljes közösség egyformán vette ki részét a templomépítés terhéből.  Egy városi református közösség életében nem lehet egyértelmű határokat vonni. Egyrészt a jelenlegi templom építéséhez a kertvárosiak ősei is ugyanúgy hozzájárultak. Másrészt jelenleg is nagy az átköltözés a városrészeken belül, mivel egy városi ember gyakrabban költözik, mint egy falusi. Harmadrészt pedig, ha a jövőt nézzük, a jelenlegi belvárosiak közül soknak az utóda lakhat majd a kertvárosi részen és fogja használni az új templomot.

– Igen. Amikor szétvált a két egyházközség, akkor született egy írásban is rögzített egyesség, miszerint közösen vállaljuk a teherviselést. Ugyanakkor arról is megállapodás született, hogy a másik egyházközség addig nem fog nagyobb jellegű beruházáshoz, amíg az új templom nem készül el. Természetesen, ha van olyan eset, mint amilyen például a régi nagytemplom 2006-os restaurálása volt, kivételt képezhet.

Szilágypéri kórustalálkozó (fotóriport)

128 elemet

Épül az új nagykárolyi templom – interjú Tolnay Istvánnal

Bátran állíthatjuk, hogy Nagykároly legnevesebb szülötte Károli Gáspár, a magyar református bibliafordító. Méltó, hogy szülővárosában ma is virágozzon az egyházi élet. Az itteni reformátusok Istennek hála megnövekedett létszámuk miatt egy új templomot építhetnek. Az építkezésről Tolnay István lelkipásztort kérdeztük.

11401038_106868806319641_1409696181646482799_n

Hogyan áll jelenleg a templomépítés? Milyen anyagi források állnak rendelkezésre?

– 2007 óta – mióta létezik végleges templomépítési engedély- a bukaresti kultuszminisztérium évente, vagy legalábbis kétévente küld támogatást. Budapestre pedig az Orbán kormány fennállása óta küldünk támogatási kérvényt. Négyszer pályáztunk eddig, eleddig sikertelenül. Természetesen, ahogy az előző riportban főgondnok úr is mondta, nem adjuk fel a reményt, továbbra is kérjük a Magyar Kormány támogatását, mert abban reménykedünk, hogy az ő segítségükkel befejezhetjük az új templom építését.  Az eredeti tervekben szereplő komplexumot átneveztük Kálvin-központnak. Ugyanis abban reménykedünk,hogy a közelgő reformáció 500-ik évfordulója meg fogja hozni számunkra  ennek a központnak a felépítését. Személy szerint az a célom, hogy eljussunk oda, hogy 2017. október 31-én Kálvin-központot szenteljünk.

– A terveitek szerint az idén már tető alatt lesz a templom…

– Igen. Ez egy szándék, aminek azonban még lehetnek akadályai. Feltett célunk az, hogy a jelenlegi munkáltató céggel megegyezve valóban pirosba felhúzzuk az épületet. Ez azt jelenti, hogy az új templom és Kálvin-központ szerkezetileg kész lesz. Cserép lesz rajta, és éppen ezért, ha gyakorlatilag elérjük ezt októberre, akkor tavaszi – őszi időszakban lehetne istentiszteletet is tartani benne. Erre nézve már kaptunk adományba templompadokat és egy nagyon jó minőségű elektromos harmóniumot Nt. Hermán János közbenjárására, amit ezúton is köszönünk.

– Egy ilyen nagy templom építése során elkerülhetetlen, hogy ne vonjanak be külföldi támogatást,  erre nincs mód?

– Ami eddig elkészült az épületből, az olyan 500000 lejnyi beruházás. Ez hozzávetőleges összeg. Ennek az összegnek kb. 35%-át adta a gyülekezet, a többi pályázatokból és támogatásokból jött. Az első Orbán kormány során kaptunk komolyabb támogatást, a bukaresti kultuszminisztériumtól és a  Gustav Adolf Werk Alapítványtól. Ami szomorú, az az, hogy külföldi kapcsolatot nem tudtunk szerezni. Minden külföldi partner, amikor meglátta ezt a nagy horderejű tervet, visszariadt tőle. Azonban most nem építjük fel az egész komplexumot, ahogy az az eredeti tervrajzon látható. Az un. „A” épületrészt húzzuk fel egyelőre. Ez a templomi részből áll (templomhajó és oldalhajó). Lesz benne egy 50 személyt befogadó tanácsterem, irodai helyiségek, nőszövetségi és ifjúsági terem, gyermekmissziós terem és lelkipásztori lakás.

– Egy ilyen jellegű templomépítés minden nagykárolyi református közös ügye kell legyen. A másik nagykárolyi gyülekezet miben járul hozzá az építkezéshez?

– Nem könnyű rá válaszolni, hiszen a realitást nem titkolhatjuk el. Ennek a valóságban két vetülete van: az egyik, hogy adtak át belvárosi testvéreink is templomépítési összegeket, viszont ez jóval kevesebb ahhoz az összeghez képest, amit a mi híveink összeadtak. Konkrétan a legutóbb is 1700 lej átadott összegről beszélhetünk, ami a belvárosi lelkészkolléga elmondása szerint 5 évnek a gyümölcse volt. Nyilván ezt is nagy szeretettel megköszönjük. Ha ők úgy gondolják, hogy nem vállalják fel velünk ezt az örömteli terhet, mi elfogadjuk. Az viszont jobban esne, ha közösen együtt vállalnák velünk a teherviselést, és ha a részükről is több támogatás érkezne. Végül, de nem utolsósorban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak olyan belvárosi hívek, akik eleve hozzánk jönnek adakozni a templomépítésre.

– Az Egyházkerület és az Egyházmegye mennyiben tudott és tud besegíteni?

– Az Egyházkerülettől még Ft. Tőkés László püspöksége idején egyszer 10000, majd 42000 lej érkezett, amit hálás szívvel köszönünk. Nagyrészt id. Tolnay István tanácsos úr közbenjárására is jöttek ezek az összegek. Egyébként neki, édesapámnak nagyon sokat köszönhet a gyülekezet. Ft. Tőkés László püspök úr is gyűjtött egy alkalommal nekünk egy ausztráliai útja során. Ugyanígy a Ft. Csűry István püspök úr által vezetett egyházkerület is mellettünk van, reméljük, hogy továbbra is segítenek bennünket a pályázatok folyamatában.  Az Egyházmegye is támogatólag áll ügyünk mellé. Nemrég egy egyházmegyei közgyűlésen határoztuk el azt, hogy az egyházközségek minden évben az újkenyéri perselypénzt a templomépítésre ajánlják fel. Hat gyülekezettől kaptuk eddig ezt meg. Köszönjük ezúton is ezt a jólelkű gyülekezeteknek, s azt kívánjuk, hogy a jó Isten ezerszeresen fizesse vissza nekik. Próbáltuk úgy is megoldani a támogatás kérdését, hogy a központi járulékunkat engedjék el, de erre még nem volt mód. Nyilván az Egyházmegye is új székház építése előtt áll, s ezt tudomásul vesszük.

– Nemrégiben Nagykárolyban járt Balog Zoltán miniszter úr. Lehetőséged volt neked is részt venni a vele való megbeszélésen. Ott szóba került-e az új templom építése?

– Igen. Az eddigiek során már egyeztettem három államtitkárral, és Balog Zoltán miniszter úrral is volt alkalmam szóba állni. Mindegyikük számára átadtuk az iratcsomónkat, az erre vonatkozó dokumentációkat. A miniszter úr pozitívan fogadta az építkezésünk hírét. Nyilván nem tudott ígérni semmit, de láthatóan érdeklődik az ügyünk iránt. Meg is köszönjük mind neki, mind pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának ezt az érdeklődést, abban a reményben, hogy hamarosan a támogatottak körébe sorolnak bennünket is.

Kórustalálkozó volt Szilágypérben

Szilágypér volt a házigazdája a Nagykárolyi Református Egyházmegye idei kórustalálkozójának. Kilenc énekkar bűvölte el a hallgatóságot. A templomot Istent dicsőítő, lélekmelengető dallamok töltötték be. A szilágypériak pedig igazi magyaros vendégszeretettel fogadták a kórustagokat.  

ktsz3

Az ünnepi esemény nt. Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, aki a 34. zsoltár szavain keresztül szólt a gyülekezethez. A prédikációban rámutatott arra, hogy az ének is egyfajta imádság. Majd emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az emberek munkaközben még dúdolgattak, énekeltek. A hétköznapokban is ott volt a magyar nép ajkán a templomi ének. A mai gyermekek már nem tudnak úgy énekelni mint őseik, amiért a szülők is felelősek. Az örökös hajtás miatt nem jut idő a közös éneklésre, de még a beszélgetésre sem. Arra buzdított, hogy rendszeresen dicsérjük énekkel az Urat. Köztudott, hogy vannak olyan fogyatékossággal élő embertársaink, akik fogyatékosságuk ellenére hangszeren tanulnak meg játszani. Érdekli őket a zene. Akkor pedig mi, akik egészségesek vagyunk, hallunk, beszélni tudunk, épek a testrészeink, még inkább kell dicsőítsük gondviselő  Atyánkat.

Az esemény főszervezője ifj. Geréb Miklós irinyi lelkipásztor, a nagykárolyi egyházmegye zenei előadója volt. Beszámolt arról, hogy az idén néhány újításra került sor. Célzott irányba kívánják a kórustalálkozót elmozdítani, azért, hogy az „új” református énekeskönyv minél szélesebb körben terjedjen. Az énekeskönyvről megjegyezte, hogy bár sokan tévhitben vannak, de ez az énekeskönyv már 1996 óta van használatban, ezért újnak már nem nevezhető.

Szabó Sándor, mint házigazda lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: ahol az Urat együtt áldja egy közösség, az a hely megszentelődik. Azt kívánta, hogy legyen szent most is az a hely, ahol a kórusok együtt magasztalják az Urat. Majd a kórusok szolgálata következett, melyen csodálatos énekekkel örvendeztették meg a közönséget az ákosiak, bogdándiak, börvelyiek, Nagykároly-belvárosiak, Nagykároly-kertvárosiak, szaniszlóiak, szilágypériak, tasnádiak,  valamint a tasnádszántóiak és érszodóróiak közös kórusa.

Az énekkarok fellépését követően Kozma Gyula, a bihari egyházmegye zenei előadója tartott értékelő beszédet, melyben hasznos szakmai tanácsokkal látta el a hallgatóságot. Orosz Otília Valéria, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület zenei előadója bemutatta a Nagyváradon megjelent 2015-ös zenei kalendáriumot, amit a jelenlevők szíves figyelmébe ajánlott. A kalendáriumban olvasható tartalom az egyházkerület zenei életét mutatja be. Ugyanakkor mindenki figyelmébe ajánlotta a  nyáron Nagyváradon sorra kerülő három hetes kántorképző tanfolyamot is.

Az énekkarok seregszemléjét követően szeretetvendégségre hívták a helyiek a vendégeket. A szilágypéri énekkarnak több szempontból is kiemelkedő volt ez a nap, mivel az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Mindenki gazdagodott a kórustalálkozó által. Akik jelen voltak örömmel hallgatták végig a lélekhez szóló énekeket és találkoztak újra egymással. A nap végén pedig mindenki büszkén nyugtázhatta, hogy énekelni, kórustagnak lenni mégiscsak jó.

9 elemet

 

További képösszeállítással a későbbiek folyamán még jelentkezünk!

Rövidesen tető alá kerülhet az új templom – interjú Papp Zsolttal

Egyházmegyénkben két településen vált szükségessé új templom építése: Nagykárolyban és Hadadon. A nagykárolyiak már évekkel ezelőtt hozzáfogtak a munkálathoz és előreláthatólag az idén tető alá is kerül az istenháza. Papp Zsoltot az egyházközség  főgondnokát kérdeztük a jelenlegi munkálatokról.

w5

–  Az eredeti elképzelések szerint egy egyházi komplexum készülne el. A teljes épületegyüttes elkészítésén dolgoznak?

– Jelen állás szerint csak a templom építésén fáradozunk. Amikor a tervrajzok elkészültek akkor bíztunk abban, hogy Európai Uniós támogatásokat is le tudunk hívni céljaink megvalósításához. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy nem tudunk erre a célra pénzt szerezni. Többször próbáltunk pályázni, de eddig sikertelenül.

Milyen anyagi forrásból dolgoznak?

– Egyházközségünk lelkipásztora erről részletesebb információkat tudna adni. Annyit viszont el tudok mondani, hogy a román kormány többször támogatott, mint a magyar. Természetesen reménykedünk abban, hogy a magyar kormány is támogatni fog bennünket. Jelenleg szinte kizárólag a saját forrásainkból, a hívek támogatásából próbálunk építkezni.

Most hol tart az építkezés?

– A templomrész épül most. Jelenleg az első emelet szintjénél tartunk. Az oszlopok állnak, aztán három méter magasságban a födémet öntik meg, végül következik a karzat és a tető.

–  Mit terveznek magvalósítani az idén?

– Őszintén mondom el, hogy 3 évvel ezelőtt, amikor engem megválasztottak főgondnoknak, akkor tettem egy olyan kijelentést a templomban, hogy még a gondnokságom alatt felépül a templomrész. Ezt most is tartom. És remélem, hogy már októberben istentiszteletet tartunk a templomban. Ez azt jelenti, hogy nem lesz valószínűleg kivakolva, nem lesz teljesen rendben, de nagyon remélem, hogy tető alatt lesz a templom. Sokan azt mondják, hogy ez felelőtlen kijelentés, de  bátran állítom, hogy ezt októberig meg tudjuk csinálni. Nyilván szükségünk lesz bizonyos anyagi támogatásra. Ígéretek vannak, és bízunk abban, hogy a jó Isten segedelmével, amit elterveztünk, az meg is fog valósulni.

Az építkezési munkálatokat cég végzi vagy a hívek közmunkával?

–  A Tarr & Tarr Beton Kft. dolgozik a munkálatokon. Sajnos, városon nem lehet kalákába összehozni az embereket úgy, mint falun. Adakoznak az emberek, de az idejükből nem nagyon telik. Többször is hirdettünk meg közmunkát, de nem nagyon jelentkeztek. Ezért kényetlenek voltunk egy cégnek átadni a munkát, amelyikkel –úgy gondolom- korrekt áron meg tudtunk egyezni. Támogatást is kapunk tőlük. Szerintem rövidesen meg fogjuk valósítani a terveinket.

Mikor fogják átadni előreláthatólag a templomot?

– Erre nem tudok pontos választ adni. Sok mindentől függ. Az egyházközségnek pedig  egy nagy horderejű befektetést jelent ez. Bizonytalan, hogy milyen pályázati forrásokat tudunk megmozgatni. Egyelőre törekedjünk rövidtávon gondolkodni, ami azt jelenti, hogy az idén legyen tető alatt a templom. Miután pedig istentiszteleteket tudunk tartani, attól kezdve meglátásom szerint a hívek is nagyobb lendülettel fogják az építkezést támogatni.

w4

w1

Lelkésztovábbképző a személyes evangelizációról Ákoson

MG_7442Az ákosi református templom melletti Siloám ház adott otthont a lelkipásztorok legutóbbi továbbképzőjének, mely a személyes evangelizációról szólt. Az előadó Fűtő Róbert misszionárius, presbiteriánus lelkipásztor volt.

Mintegy két tucat lelkész vett részt ezen az érdekfeszítő előadássorozaton, hétfőtől szerdáig. Szó volt a személyes evangelizáció alapelveiről, hídépítési és kapcsolódási pontokról, a hitetlenek hitéről, valamint a hit melletti érvekről. Az előadássorozat végén szituációs gyakorlatokra került sor.

Fűtő Róbertről tudni érdemes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, St. Louisban született 1966-ban. Ez érződött a beszédén is. Érdekes volt ezt is hallani… Édesapjának, Fűtő Albertnek 1956-os forradalmi tevékenysége miatt kellett elhagynia Magyarországot. Édesanyja erdélyi sváb faluból származik. Róbert a columbiai Missouri egyetemen végzett 1990-ben. Huszonkét évesen, nagy lelki tusakodás során tért meg, majd a Timótheus Társaság misszionáriusaként kezdett szolgálni. 1993-ban csoportvezetőként jött Szegedre. A Biblia Szövetség Bibliaiskolájában tanít biblica teológiát, apologetikát, evangelizációt és lelkigondozást. Szívügye, hogy minél több ember megismerje Jézus Krisztust, mint személyes megváltóját és urát, akiben teljes szívből bízhatnak minden körülmény között.

A cikk folytatása a refszatmar.eu oldalon olvasható!

Viharkárok a szekeresi templomon

Súlyos károkat okozott a május 25-én Szatmár megyén végigsöprő vihar a szekeresi református templomon. A hirtelen lezúduló jégeső cserepeket tört szét. A megrongálódott tetőszerkezet miatt a templomhajó is beázott. Nt. Nagy Sándor esperes közreműködésével az egyházközség 1000 darab cseréphez jut, amit rövidesen elhelyeznek majd a megrongálódott tetőn. A további károk felmérése és javítása előreláthatólag hosszabb folyamat lesz.

6 elemet

Gyergyóban jártak az irinyi cserkészek

DSCN7927Május 15-17. között Gyergyószárhegyen jártak az irinyi Gyopár Őrs tagjai, miután továbbjutottak az RMCSSZ szövetségi vetélkedőjének a döntőjére. Irinyben tavaly november óta tartunk rendszeres cserkészfoglalkozásokat a fiataloknak. Egy alakulóban levő csapatról van szó, amelyiknek még sokat kell tanulni, így igazi kihívás volt az ujoncok számára egy ilyen megmérettetés. Elmondhatjuk, hogy bátran helytálltak. A vetélkedőn túl ökumenikus istentisztelet, keretmesés tábortűz, táncház gazdagították a programot. A több mint 400 km-es utazás, a mesébe illő székelyföldi táj, a sok vidám arc, akikkel megiismerkedtünk, találkozhattunk nagy lelki erőt és bíztatást adtak, hogy folytassuk a megkezdett munkát: Isten, a haza és embertársaink szolgálatában.

Geréb Miklós

3 elemet

Megjelent F. Farkas Rozália legújabb verseskötete

IMG_20150506_123243F. Farkas Rozália nagykárolyi költőnő immár a kilencedik verseskötetét adta ki. Továbbra is többségében Istent dicsőítő verseket olvashatunk a kötetben, ám újdonság, hogy a versek mellett megfontolandó bölcseleteket is tartalmaz.

„Akik ismerik F. Farkas Rozália költészetét, azok tudják, hogy verseinek jelentős részét akár tömör igehirdetésnek is nevezhetnénk. Szavai vigasztalnak, megerősítik a hitünket és csendességre ringatják a lelkünket. Költeményei közelebb vezetnek minket Istenhez. Mindemellett olyan témákat dolgoznak fel, mint a házasság, család, magán- és közügyek, mindennapi problémák, aktuális események, vagy akár az élet értelme. A versekben megfogalmazódnak azok a gondolatok, amelyek a legtöbb ember életében jelen vannak. Gondolatok, amelyek minket is foglalkoztatnak, de talán senkinek sem beszélünk róluk. A saját keresztjeink cipeléséről és a sorsunk néha kedvezőtlen alakulásáról olvashatunk az ékes kifejezésekkel megfogalmazott versekben. A költeményeket egyetlen Istent kereső ember sem tudja úgy elolvasni, hogy azok ne érintenék meg a szívét, és ne lelne erőt általuk. Aki kezébe veszi e könyvet, nemcsak a magyar nyelv csodálatos kincsestárát, de mély üzenetet is kap az igazi emberi értékek megbecsülésére” – írja Sebestyén Elek Előd a kötet előszavában.

A szerző eddig megjelent kötetei: A Kereszt fénye, Jó reggelt napsugár, Tavaszi zsongás, A szeretet  töltse be, Csak tárd ki szíved, Vetni a jó magot, Keressétek a békességet és Fény, amely örökké ragyog

F. Farkas Rozália immár 908 verset írt, és folyamatosan újabb költemények és bölcseletek születnek tollából. Az új kötet 22 lejes árban megvásárolható a szerzőnél, illetve az esperesi hivatalban is megkapható, így a lelkipásztorok kérésre a nagykárolyi egyházmegye bármelyik egyházközségébe el tudják szállítani.

Szép eredményeket értek el a Nagykárolyi Egyházmegye diákjai

 

A Szatmárnémeti Református Gimnáziumban március 20-án tartott vallás tantárverenyen Rédai Ádám (Református Gimnázium, VIII.osztály) és Leiti Bence (10-es számú Gimnáziumi Iskola, VII.osztály) jutott tovább az országos döntőbe!

A Református Gimnázium kapui pénteken délben ismét kinyíltak azok előtt, akik a vallásórákon szerzett ismereteikről adtak számot. Szatmár megye legtávolabbi pontjairól is érkeztek tanulók és tanárok. A feladatok nehézsége ellenére a tanulók eredményei azt bizonyítják, hogy alaposan felkészültek bibliaismeretből.

A legjobb dolgozatok alapján eldőlt, hogy Rédai Ádám (Református Gimnázium, VIII. osztály, Higyed Gyöngyi)és Leiti Bence (10-es számú Gimnáziumi Iskola, VII. osztály, Győrbíró Csilla) képviseli  megyénket a  marosvásárhelyi Országos Vallás Olimpián  április 7-10 között.

Elismerés jár minden református vallástanárnak, aki fáradtságot nem nézve hozzájárult a verseny színvonalas megszervezéséhez.

Teljes eredmény

V. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Boros Noemi Sc. Gim. Oar Ofrim Monika 9,60 I.
  1. 2.
Kocsis Barbara Sc. Gim. Bem József Józsa Jázminka 9,40 II.
  1. 3.
Forgács Tamás Sc. Gim. “Vasile Lucaciu” Carei Likker Erika 9,40 II.
  1. 4.
Papp Dorka Lic. Teoretic Carei Likker Erika 9,30 III.
  1. 5.
Bartha Szilvia Adrien Sc. Gim. Orasu Nou Bodor Angéla 8,70 Mentiune
  1. 6.
Görög Anita Sc. Gim. “Vasile Lucaciu” Carei Likker Erika 8,70 Mentiune
  1. 7.
Balogh Barbara Sc. Gim. “Mircea Eliade” Fodor Anna 8,50 Mentiune
  1. 8.
Medgyesi Kinga Scoala Gimnaziala “ Ion Creanga” Császár Katalin 8,50 Mentiune

VI: osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Dani Alexandra Lic. Tech. Petőfi Sándor, Lazuri Heim Emőke 9,85 I.
  1. 2.
Kulcsár Izabella Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,15 II.
  1. 3.
Sajtos Armella Sc. Gim. Berveni Csáki Mária 9,15 II.
  1. 4.
Pataki Dorottya Sc. Gim. Berveni Csáki Mária 8,70 III.
  1. 5.
Török Szilárd Sc. Gen. Balcescu Petőfi Fodor Anna 8,50 Mentiune
  1. 6.
Szőcsi Mária Sc. Gim. Piscolt Ofrim Monika 8,40 Mentiune

VII. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Leiti Bence Sc. Gim. Nr.10 Győrbíró Csilla 9,80 I.
  1. 2.
Sámi Henrietta Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,50 II.
  1. 3.
Bozso Gergely Sc. Gim. Bem Jozsef Caraseu Józsa Jázminka 9,20 III.
  1. 4.
Megyesi Árpád Sc. Gim. Bem József Józsa Jázminka 9,20 III.
  1. 5.
Erdei Nóra Sc. Gim. Balcfescu Petőfi Fodor Anna 9,00 Mentiune
  1. 6.
Kurpé Dávid Sc. Gim. Petőfi Sándor Livada Lázár Eszter 8,80 Mentiune
  1. 7.
Nagy Dóra Lic. Romano Catolic Josephus Calasancius Likker Erika 8,80 Mentiune

VIII. osztály

Nr. Név Iskola Tanár Jegy Helyezés
  1. 1.
Réday Ádám Lic. Reformat Higyed Gyöngyi 9,80 I.
  1. 2.
Pándi Nóra Col. Nat. Kölcsey Ferenc Kovács Erika 9,60 II.
  1. 3.
Salcudian Alexandra Sc. Gim. Nr. 3 Carei Fazakas Erika 9,60 II.
  1. 4.
Moroz Hannelore Lic. Reformat Higyed Gyöngyi 9,30 III.
  1. 5.
Pakulár Sára Sc. Gim. Tasnad Jáger Enikő 9,20 Mentiune
  1. 6.
Nagy Szemerke Sc. Gim. Vasile Lucaciu Carei Likker Erika 9,00 Mentiune
Forrás: refszatmar.eu

 

Szabadításodat add nekünk! – Nemzeti ünnep Lelében

marcius14Lelében tartotta közös március 15-i ünnepségét a Nagykárolyi Református Egyházmegye és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület. Az ünnepség a református templomban kezdődött, majd a két világháborúban elesettek tiszteletére állított emlékműnél folytatódott.

A különleges esemény Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, aki a 85. zsoltár versei alapján prédikált. Igehirdetésében felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságharc és a háborúk idején szülők váltak el gyermekeiktől, asszonyok férjeiktől, akiket soha többé nem láttak. Úgy veszítették el a magyar nép szabadságáért harcoló szeretteiket, hogy nem tudták azt, hogy hová és miként temették el családtagjaikat. Az itthon maradtak csendes imádságaikban hordozták a szabadságért küzdőket, valamint bízták azokat Krisztus kegyelmére és védelmére.  Az igehirdetést követően az esperes köszöntötte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót a meghívott előadóknak.

Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője ünnepi beszédében így fogalmazott: „1848-ra úgy emlékezhetünk, hogy ma lehetőségünk van szabadon ünnepelni. Szellemi, erkölcsi és közösségi értelemben abban az évben született meg a magyar nemzet. A virágba borult gazdag reformkor után, tiszta-, etikai-, szociális- és nemzeti karakterünket, ez a mindent átfogó, magyar közösségi érzés adta meg. Ekkor kezdődött a jövőnk, mert népből nemzetté lettünk. Nemzetté, vagyis egyetlen hatalmas közösségé, melynek erkölcsi és érzelmi sodrása, elszánt, végső hatalommá lett”.

Dr. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének vezetője történelmi áttekintésében elmondta, hogy a magyarság számára 150 év török uralom és 150 év osztrák fennhatóság után végre megteremtődött a szabadság lehetősége. „A szabadság megélhető egyénileg és közösségileg egyaránt. Ma a szabadság újra napirendi kérdés, hiszen naponta esik sérelem szerte a világon a szabadságjogon, a szabadságérzésben, a szabad gondolatok és a szabad hit gyakorlatában. Ez alól mi sem vagyunk mentesek. 1956-ban és 1989-ben újra a szabadság került az emberek zászlajára, és újra meg kellett érte küzdeniük. Nekünk, akik ajándékba kaptuk ezt a szabadságot, közös feladatunk, hogy megőrizzük azt. Ehhez eszközöket és lelkületet 1848 márciusából bőven meríthetünk” – mondta el az egyetemi docens.

Balogh Ferenc, Hadad község polgármestere beszédében rámutatott arra, hogy nap, mint nap döntéseket kell hoznunk a szülőföldön maradás, a gyermekeink anyanyelvi oktatása és a gyermekvállalás kérdésében. Amikor ilyen döntések előtt állunk, akkor jusson mindig eszünkbe március 15-e, és ezáltal erőt kapunk arra, hogy helyesen döntsünk. Ez az ünnep ráébreszt minket arra, hogy magyarnak lenni mégiscsak jó. Magyarként élni érdemes, küzdeni azokért az eszmékért, melyeket a magyar forradalmárok 1848-ban meghirdettek.

Az ünnepi beszédeket követően a szilágylelei ifjúság színvonalas és gyönyörű műsorát hallgathatták meg a jelenlevők, végül pedig a templomkertben található világháborús emlékműnél elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi.

30 elemet

Nőnap Magyarcsaholyban

DSC_3327
Népviseletbe öltözött iskolások

Több évtizedes hagyományt folytatva szerveztek március 8-án nőnapi műsort Magyarcsaholyban, ami szinte a teljes lakosságot megmozgatta. A helyi kultúrotthonban szervezett programon előadást tartottak az óvodások és általános iskolások.

Színültig megtelt a település művelődési háza szülőkkel és nagyszülőkkel. Magyarcsaholy egyik legnagyobb közösségi programja a tavasz elején megtartott nőnapi műsor, amelynek sajátos hagyománya és különlegessége van a faluban. A Nagy Melinda óvónő által felkészített kisgyermekek verses-zenés műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A hangtechnika megoldásában Nagy Róbert református lelkész működött közre. Az alsó tagozatos diákokat Gáll Aliz és Nagy Dóra tanítónők készítették fel. Ők is szintén versekkel és az alaklomhoz illő énekekkel köszöntötték az ünnepelteket. A felső tagozaton tanulók felkészítésében pedig Rus Erika Xintia és Sebestyén Anna tanárok működtek közre. A nagyobbak nemcsak szép szavalatokkal és énekekkel kedveskedtek, de mélyen megható és vidám jeleneteket tartalmazó színdarabokat, valamint táncokat is bemutattak. Feldolgozásra kerültek a magyar irodalom gyöngyszemei: a Kőmíves Kelemen és a Budai Ilona népballadák. A falba épített asszony és a szívtelen anya története nemcsak meghatotta, de el is gondolkodtatta a nézőközönséget. Sokszor mi magunk is a munkába falazzuk egymást és önmagunkat, miközben a gyermekeinket elhanyagoljuk, akiknek pedig szükségük volna ránk. A szívtelen anya balladája nemcsak azt érzékeltette, hogy vannak asszonyok, akik elhagyják gyermekeiket, hanem azt is, hogy az elhagyott gyermekek aligha térnek majd vissza az egyszer hátat fordított anyának. Sebestyén Anna, a falu székely származású magyar tanára már a hetvenes évek elejétől fáradozik azért, hogy a településen felnövő nemzedékek megismerjék magyar irodalmunk kincsestárát, és azoknak tartalmából olyan bölcsességet merítsenek, amit felnőtt éveikben is használni tudnak. Évről-évre készíti fel az iskola diákjait hagyományőrző műsorokra. Évtizedek óta tett és tesz meg mindent azért, hogy a magyar nyelv és kultúra ápolása ne szűnjön meg a sokszor nehéz napokat látott református magyar faluban. A tartalmas műsort követően a helybeliek az édes ízeknek hódolhattak. A faluban sajátos szokás, hogy az iskolások szülei tortákat készítenek, amit ilyenkor értékesíteni szoktak. Sajátos látvány fogadta mindazokat, akik aznap áthaladtak a településen, hiszen mindenhol tortát vivő emberekkel lehetett találkozni.

6 elemet

Fotó: Nagy Róbert

Ökumenikus imaheti olvasókönyv

Az idei ökumenikus imahét vezérigéje: „Adj innom!” (Jn 4,7). Az imahét témája, melyet a brazíliai keresztyének állítottak össze, mélyen kifejezi azt, hogy amint a testnek szüksége van vízre, úgy a lelkünknek is szüksége van az örökélet forrására: Krisztusra. Isten igéje oltja lelked szomjúságát: ha szomorú vagy, ha tövis van a szívedben, ha betegséget vagy gyászt hordozol.

Az imaheti könyvecskében olvasható igemagyarázatok egy néhány cseppel kívánják enyhíteni lelki szomjúságunkat. A Nagykárolyi Református Egyházmegye lelkészei az imahét mind a nyolc napjára gyönyörű igemagyarázatokat fogalmaztak meg, hogy a gondok szárazságában megnyissák előttünk az örök élet forrását. Gondolatait ossza meg velünk: Csáki Gedeon (Piskolt), Gál Sándor (Gencs), Kurta Szabolcs (Érendréd),  Nagy Attila (Magyargéres), Nagy Róbert (Magyarcsaholy), Máthé Lóránt Árpád (Tasnádszarvad), Pakulár István (Tasnád) és Szabó Sándor (Szilágypér).

Az olvasókönyv újdonsága, hogy a tartalmazza az elmúlt év legfontosabb egyházmegyei híreit. Kívánjuk, hogy örömmel vegye mindenki a kezébe, és találjon benne tartalmas olvasnivalóra! A könyv 4 lejes árban megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

LITURGIKUS ZENETÁR

A Nagykárolyi Református Egyházmegye liturgikus zenetárából kizárólag önképzési és tanulmányi célból kölcsönözhetőek az alábbi segédanyagok. A kölcsönzést a zenei előadón  keresztül az egyházmegye lelkészi karának tagjai, valamint az egyházmegyében nyilvántartott kántorok igényelhetik.

EYCK, Jacob van – Genfi zsoltárvariációk furulyára, REZEM 052, Budapest, 1997.

GÁRDONYI Zoltán – Szívemnek kősziklája (Egyházi kórusművek I.), REZEM 060, Budapest, 1998.

GÁRDONYI Zoltán – Magasztaló ének (Egyházi kórusművek II.), REZEM 071, Budapes, 2001.

GÁRDONYI Zoltán – Sonata secunda pro organo (1947), REZEM 051, Budapest, 1995.

GÁRDONYI ZoltánGárdonyi Zsolt: Harmincöt orgonakorál, REZEM 057, Budapest, 1997.

KOBZOS KISS Tamás: Régi magyar betlehemes, REZEM 062, Budapest, 1999.

Könnyű fuvoladuók (közreadja DRASKÓCZY L.), REZEM 018, Budapest, 1993.

Könnyű klarinétduók (közreadja DRASKÓCZY L.), REZEM 019, Budapest, 1993.

MÁTÉ János (összes műve) – Tudom, az én Megváltóm él…, Diakóniai Alapítvány, Budapest, 2008.

Református Énekek CD-sorozat, I-XIII., a nagysikerű MŰPA-koncertek felvételei, a Periferic Records gondozásában

VALLET, Nicolas – Variációk genfi zsoltárdallamokra (1620), REZEM 030, Budapest, 1995.

Geréb Miklós

Ne hagyjuk a templomot, s az iskolát!

2015február 003Az Iskola Alapra ajánlotta fel a Zsuzsanna bálon összegyűlt adományokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A jelenlevők színvonalas műsort tekinthettek meg, különleges ételínyencségeket kóstolhattak, és a tánc sem maradhatott el.

Partium szinte minden részéről érkeztek vendégek a Vinczéné Pálfi Judit és Szűcs Éva előadótanácsosok által megszervezett bálra. Az egyházi- és civil szféra tagjai közösen tölthették el idejűket az értékhordozó eseményen. Mindenképp igény mutatkozik arra, hogy ne csak olyankor találkozzanak egymással, amikor hivatali ügyeiket intézik, hanem legyenek alkalmak, amikor kötetlenül elbeszélgethetnek. Ugyanakkor megismerjék mindazokat, akik a reformátusságért fáradoznak.

Mindenki gazdagodott az este által, melyen felléptek a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészei, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai L. Székely Melinda balettmester irányításával, a mezőtelegdi Pacsirták Néptáncegyüttes és Tóth Dorottya népdalénekes. A szórakozáshoz a zenét a Sanzon Együttes biztosította. Az ízletes vacsoráról az Ász Party Szervíz gondoskodott. A jó minőségű italokat ifj. Kajántó Pál élesdi borász adományozta. A bál résztvevőit Farkas Zsolt előadótanácsos köszöntötte, majd ft. Lukács Józsefet kérte fel, hogy a Biblia szavaival szóljon a vendégekhez. A főjegyző az Ezékiel próféta könyvéből választotta az Igét. Beszédében rámutatott Ezékiel próféta küldetésére, akinek nem volt könnyű feladata Izráel fiaival. A nép között meg nem értés volt, de a prófétának mégis tolmácsolnia kellett az Örökkévaló üzenetét. A népnek tudnia kellett, hogy próféta járt közöttük. Ezt követően Lorántffy Zsuzsanna fejdelemasszony kimagasló egyéniségére mutatott rá. „Egyházkerületünk rangos rendezvénye a Zsuzsanna bál, hiszen nemcsak emlékezünk, hanem a jövőbe tekintve azt a fajta áldozatos életet és szolgálatot kell felidéznünk és tovább vinnünk, amire a fejedelemasszony példát adott. Ő talpon tudott maradni akkor is, amikor özveggyé vált. Iskolák jöttek létre. Ő vezette a legszegényebb udvarházat, de az ő szolgálata volt a leggazdagabb. Gazdagított, mert épített. Iskolák és templomok újultak meg. Nem véletlen az, hogy Reményik Sándor is együtt említi e kettőt. Ma is együtt kell lássuk azokat. Ne hagyjuk a templomot, s az iskolát!” – fogalmazott az egyházi elöljáró.

Fazekas Zsuzsanna, a felvidéki református püspök hitvesének ünnepi üzenetét Szűcs Éva előadótanácsos olvasta fel.

A jótékonysági bálon láthatóan mindenki jól érezte magát, és meggyőződhetett arról, hogy a nemes ügyekért nemcsak egykori református nagyjainknak, de áldozatkészségünkkel ma nekünk is tennünk kell.

2015február 003

februar 004

februar 003

Az SLB Alapítvány munkája Tövisháton

Tövisháton a Stichting Lele Barátai nevű holland segélyszervezet immár két évtizede nyújt segítséget a helybeliekkel együttműködve az időseken, betegeken és minden szociálisan hátrányos helyzetbe került emberen. Egyházmegyénk legnagyobb szabású szociális programja, amely során heti 5 alkalommal meleg ételt biztosítnak a rászorulóknak. Szociális munkás is dolgozik az alapítványnál, aki rendszeresen meglátogatja az időseket és betegeket. Biztosítja a vérnyomás- és cukorszint mérést. Megszervezi az orvosi látogatást. Ő gondoskodik a gyógyszerellátásukról. Recepteket irat, kiveszi a gyógyszertárból az orvosságokat, és házhoz viszi. A krónikus betegek gyógyszerének kifizetését is az alapítvány állja, amely Lele és Bogdánd környéki falvakban fejti ki tevékenységét.

A bölcs asszony építi a házat – nőszövetségi imanap

Kilencedik alkalommal szervezték meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei imanapot. A háttéranyagot az idén a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete készítette elő. A Nagykárolyi Református Egyházmegyéhez tartozó nőszövetségek  Lelében találkoztak, ahová 12 gyülekezetből több, mint százan érkeztek.

Éppen tíz éve annak, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson a magyarországiak nemmel válaszoltak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának lehetőségére. Ez a döntés cselekvésre késztette a Kárpát-medencei református nőszövetségeket, akik egyébként már 2003-tól rendszeresen találkoztak, hogy ismerkedjenek egymással, közös feladatokat tűzzenek ki és valósítsanak meg. A feladat ekkor adta magát: fel kellett venni a harcot az információhiány ellen, s ehhez a legerősebb fegyvert, az egymásért elmondott imát választották.

A leleli templomban Pakulár Julianna tasnádi lelkipásztornő tanulságos igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, aki a Péld 14,1 igeszakasz alapján prédikált. Beszédében kifejtette: nagy öröm a nőszövetségek számára, hogy együtt imádkozhatnak a Kárpát-medencei magyarságért. Amit az asszonyok megtesznek, azt mindig hatékonysággal és eredményekkel teszik. „Sokszor hangzik panasz amiatt, hogy milyen nehéz az asszonyi sors, de mindent megteszünk-e azért, hogy könnyebbé tegyük és átértékeljük azt?” – tette fel a kérdést a lelkipásztornő. Az ima az egyik legfontosabb lehetőség, hogy megkönnyítse az életet. Az asszonyok egyik különösen fontos szerepe pedig, hogy lelki tartalommal töltsék meg otthonaikat, ahová örömmel lép be családtag és idegen egyaránt.

A nőszövetségi asszonyok ajkairól csodálatos fohászok hangoztak el, akik imádságaikba mindenki sorsát beleszőtték. Tőtös Beáta egyházmegyei nőszövetségi elnök elmondta: az asszonyok legfontosabb feladata az imádkozás, ugyanakkor az olyan diakóniai feladatok ellátása, mint a beteglátogatás, amihez Isten az asszonyoknak nagyobb lelki érzékenységet ajándékozott. A nőszövetségeket pedig Krisztus tartja össze, akihez imádkozunk.

Nt. Nagy Sándor esperes örömét fejezte ki amiatt, hogy a lelei egyházközség lehet a házigazdája ennek a nemes célú összejövetelnek. A Róma 12,9-21 igeszakasszal köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: adventben, amikor már érezzük a közelgő karácsony hangulatát, ne csak az ajándékokra, a főzésre-takarításra összpontosuljon a figyelmünk, hanem elsősorban a lelki ajándékokra és az imádkozásra. Mindenkinek jól esik, ha tudja, hogy valaki érte is imádkozik. Az esperesi köszöntőszavakat követően bogdándi asszonyok mondták el megható verseiket.

A nőszövetségi imanap szeretetvendégséggel ért véget. A leleiek ez alaklommal is bizonyságot tettek jószívű és gazdag vendégszeretetükről.

Kárpát-medencei Imanap

Kilencedik alkalommal szervezik meg december első vasárnapján a Kárpát-medencei imanapot. A háttéranyagot az idén a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete készítette elő.

Éppen tíz éve annak, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson a magyarországiak nemmel válaszoltak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának lehetőségére. Ez a döntés cselekvésre késztette a Kárpát-medencei református nőszövetségeket, akik egyébként már 2003-tól rendszeresen találkoztak, hogy ismerkedjenek egymással, közös feladatokat tűzzenek ki és valósítsanak meg. A feladat ekkor adta magát: fel kellett venni a harcot az információhiány ellen, s ehhez a legerősebb fegyvert, az egymásért elmondott imát választották.

A Kárpát-medencei református nőszövetségek tagjai évről évre látogatták egymást: 2006-ban Dunántúl, 2007-ben Erdély, 2008-ban Tiszáninnen, 2009-ben Horvátország, 2010-ben Tiszántúl, 2011-ben Kárpátalja, 2012-ben Királyhágómellék, 2013-ban Dunamellék mondta el a közösségben történetét, hagyományait, örömét, bánatát, és készített elő imanapi anyagot.

„A választott ige, a megírt ima hangozzék el sok-sok ember ajkáról, ezzel is erősítve az összetartozás érzését, hisz Krisztusban egyek vagyunk. Az Úr segítsen mindannyinkat hittel és szeretettel emlékezni, kérve Őt mutasson utat, erősítse hitünket” – írta Porubán Fülöp Angéla, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesületének elnöke.

A Kapcsolódó letöltések közül letölthető az imanapi füzet, és az előkészített segédanyag.