Hollandok Börvelyben

A tulipánok hazájából 13-an érkeztek egy hét erejéig Börvelybe, hogy részt vegyenek a vakációs bibliahéten. A vendégeket mindjárt az elején meg is ragadta az itteniek kedvessége és vendégszeretete. Végig aktívan vesznek részt a bibliahét programjain, ahol énektanítással segítik a szervezők munkáját. Vasárnap az istentiszteleten már néhány énekkel kedveskedtek a gyülekezetnek.

Hétfőtől-péntekig minden nap szeretettel várják tehát a szervezők – holland segítőikkel együtt – a gyermekeket és ifjakat a református templomba. A foglalkozások délelőtt 10 órától kezdődnek.

4 elemet

Mindenki jó valamiben

Negyedik gyerektáborát tartja Hadadon a Nagykárolyi Református Egyházmegye. A II-VI. osztályosok vallásos jellegű táboroztatása egyedi kezdeményezés a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Az esemény főszervezője Balogh Enikő, az egyházmegye katekétikai előadója.

Évről évre egyre több gyermek jelentkezik a táborra, melyen az idén 121 gyermek vesz részt.  Az egyházmegye minden részéről érkeztek táborozók: Leléből, Hadadról, Hadadnádasról, Bogdándról, Szérről, Magyargéresről, Krasznamihályfalváról, Dobráról, Gencsről, Börvelyből, Nagykárolyból, Domahidáról, Kismajtényból, Szaniszlóról, Irinyből, Érendrédről és Szilágylágypérból.

Gyermekbarát programok

A foglalkozásokat az egyházmegye lelkészei és teológusok végzik, akik változatos programokat kínálnak a jelenlevőknek. Reggel aranymondás- és énektanulással kezdődik a nap. Ezt követően bevezetnek egy  bibliai történetet, amit kiscsoportokban dolgoznak fel. A nap folyamán különböző műveltségi, sportos és ügyességi feladatokkal birkóznak meg a gyermekek. Ugyanakkor kedden lehetőségük nyílt arra is, hogy kipróbálják kézügyességüket: gyöngysort fűzhettek és agyagozhattak. Estéről-estére lelki elcsendesedésre kínálkozik lehetőség a közvetlen hangvételű áhítatokon. A tábor egyik újdonsága, hogy a gyermekek nem hozhattak magukkal maroktelefont. A szülők a csoportvezetőkön keresztül tarthatnak kapcsolatot velük. A tapasztalat szerint a gyermekek sokkal jobban tudják kezelni azt a helyzetet, hogy néhány napig távol vannak, mint a szülők. Ez azért van, mert a gyermek eljött otthonról és olyan közegben van, ahol jól érzi magát. Nagyon fontos az, hogy a gyermek nem haza vágyik, hanem képes és tud beilleszkedni. A tapasztalat az, hogy a gyermek vágyik valami másra, vágyik a közösségbe. Ezt mutatja az a tény is, hogy sajnos sok jelentkezőt vissza kellett utasítani a helyhiány miatt. Ez az alkalom közösségbe hívja és formálja őket. Olyan többletet ad nekik, amit máshol nem kapnak meg – állítja Balogh Enikő lelkipásztornő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az egyik ügyességi játék végén a főszervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek ne tolják félre egymást, ne könyököljenek azért, hogy ők legyenek a legjobbak, mert mire véget ér ez a hét, nyilvánvalóvá fog válni az, hogy mindenki jó valamiben. Erre tanít bennünket a Szentírás is, hiszen Isten mindenkinek ajándékozott valamilyen talentumot, amivel sáfárkodnia kell.

Közelebb Jézushoz

A tábor célja, hogy ennek a korosztálynak valami többletet nyújtson az otthoni tévézéssel és számítógépezéssel szemben. Ugyanakkor megismertetni velük Jézust, akiről hallanak ugyan a templomban és iskolában, de most közelebb érezhetik magukhoz Őt. A hit gerjesztéséről, a magvetésről szól ez, ami reménység szerint a jövőben meghozza a maga gyümölcsét. Már kisgyermekkorban úgy kell megismerniük Jézust, mint személyes Megváltójukat. Az alapok elhelyezése tehát nagyon fontos, hiszen ha ez nem történik már ebben a korban meg, akkor a későbbiek során aligha lesz mire építeni – nyilatkozta a lelkipásztornő.

 

43 elemet

 

Dr. Fekete Csaba: Egy énekkarnak több évig kell közösen dolgozni

Tartalmasan töltötték idejüket mindazok, akik vasárnap délután ellátogattak Tasnádra, a Nagykárolyi Református Egyházmegye kórustalálkozójára. A program főszervezője Geréb Miklós, az egyházmegye zenei előadója volt. Neki segítettek a szervezésben a kórustalálkozó házigazdái: Pakulár István és Pakulár Julianna. A jeles eseményen 11 kórus varázsolta el csodálatos énekével a közönséget. Képviseltette magát: Ákos, Bogdánd, Érszakácsi, Kismajtény, Nagykároly-Belváros, Nagykároly-Kertváros, Piskolt, Szaniszló, Szilágypér, Tasnád és Tasnádszántó.

A találkozó Nt. Nagy Sándor esperes igehirdetésével vette kezdetét, aki a Zsoltárok könyve 68: 4-5 versei alapján hirdette Isten igéjét. Prédikációjában beszélt az igazak örvendezéséről. A zsoltárossal együtt arra buzdította a hallgatóságot, hogy mindenkor örömmel énekeljenek az Úrnak. Kihangsúlyozta: csak akkor lehetünk igazságosak, ha nemcsak azt tartjuk számon, amivel nekünk tartoznak, hanem figyelembe vesszük azt is, amivel mi tartozunk másoknak. Megható történettel illusztrálta mindezt, amelyben egy gyermek összeírta egy lapra az édesanyjának, hogy mennyi pénzzel tartozik neki mindazért, amit a ház körül segített. Az édesanya a lap másik oldalára felírta, hogy azért a sok gondoskodásért és anyai szeretetért, amit adott gyermekének, nem vár el egy fillért sem cserébe. A gyermek megszégyellte magát és ráébredt arra, hogy nemcsak azt kell számon tartani, amit én teszek másokért, hanem azt is, amit értem tettek.

Az igehirdetést a kórusok műsora követte. Minden énekkar két éneket mutatott be. Az ünnepi hangulatot fokozta Kiss Zoltán nyíregyházi tanár orgonajátéka, valamint Keller Ádám és Mánc Bonaventúra kaplonyi fúvósok közreműködése.

Ezt követően szakmai értékelésre került sor. Dr. Fekete Csaba, debreceni lelkipásztor elmondta: egy énekkarnak több évig kell közösen dolgozni ahhoz, hogy igazán együtt tudjon énekelni. A legtöbb énekkar egy év alatt megtanul erőteljesen, harciasan énekelni, de egészen más a szép éneklés. Vannak énekek, amelyek egészen halkan szólnak jól. Fontos az is, hogy a szavakat ne csak kimondjuk, de azok érthetőek is legyenek. Ezenkívül más szakmai tanácsokkal látta el a kórusokat.

Orosz Otília Valéria, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület zenei előadója kihangsúlyozta: azért vagyunk együtt, hogy tanuljunk, hiszen nem lehet úgy hazamenni, hogy nem szűrjük le magunknak a további teendőket. Ahhoz pedig, hogy fejlődni tudjunk, néhány szempontot figyelembe kell vegyen egy kórus. Lényeges a karvezetők igényes hozzáállása és az énekválasztás is.

Végül az emléklapok átadása és a Kálvin himnusz közös eléneklése következett. Majd Pakulár István lelkipásztor fejezte ki örömét azért, hogy Tasnádon szervezhették meg az idei kórustalálkozót. Ezt követően pedig szeretetvendégségre hívta meg a jelenlevőket.

 

99 elemet

Egyszerre ünnepelték a Hazatérés napját és a lelkészbeiktatást Krasznamihályfalván

A jeles eseményre nemcsak a településéről elszármazottak közül tértek sokan haza, de számos lelkipásztor is ellátogatott.

Az ünnepi istentiszteleten Nt. Tolnay István, az egyházmegye főjegyzője prédikált. Az igeszakaszt Zakariás próféta könyvéből választotta: „És felele és szóla nekem, mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez mondván: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! – azt mondja a Seregeknek Ura.” A megható beiktatási szertartást Nt. Nagy Sándor esperes végezte, melynek során a gyülekezet lelkésze átvette a Szentírást, az egyházközség bélyegzőjét és  a templom kulcsát. Ezek szimbolikus jelentéssel bírnak az egyház életében. A jelenlevő lelkészkollegák egy-egy bibliai igével kérték Isten áldását az ünnepelt lelkészre, családjára és gyülekezetére. Felszólalt az eseményen Geréb Miklós, helybeli polgármester és Dr. Nagy Péter, dögei (magyarországi testvértelepülés) polgármester is. Az istentiszteletet követően pedig a jelenlevők együtt leplezték le az összetartozás kopjafáját.

 

 

Egyházmegyei nőszövetségi csendes nap

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében már második alkalommal került megszervezésre a nőszövetségi csendes nap.

Az eseménynek május 2-án a hadadi Dégenfeld Egyházi Központ adott otthont. Kurta Tőtös Beáta hadadi lelkipásztornő, aki egyben az egyházmegye nőszövetségi elnöknője is, azzal a céllal szervezte a csendes napot, hogy asszonyaink az alkalom által hitükben erősödjenek, lelkiekben feltöltődjenek és egymást jobban megismerjék.

A rendezvényen 60-an nőszövetségi tag vett részt. A jelenlévők jó hangulatban töltötték a napot, mivel érdekes előadásokat hallhattak. A délelőtt folyamán Bogya Kis Mária, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségi elnöknője tartott előadást, melynek rendjén a nőszövetségi csoportok gyülekezetépítő szerepét emelte ki. A Szatmár-szamosnegyedi Református Egyházközség nőszövetségi csigakészítő-csoport megalakulását és tevékenységét mutatta be előadásában. Megható pillanat volt, amikor a csoport tagjaival készített riportok kerültek felolvasásra.  Az élménybeszámolók rámutattak arra, hogy egy csoporton belül sokszor adódnak nézeteltérések, sérelmek, de mégis egy közösséghez való tartozásban annyi erőt nyerhet az ember, amely átsegítheti élete különféle nehézségein.

Az ebéd után Tamásné Demeter Orsolya szászrégeni lelkésznőnek előadását hallgatták meg a jelenlévők, amelynek A keresztyén női identitás volt a címe. Az előadás alkalmával a lelkésznő arra mutatott rá, hogy milyen feladat hárul a nőkre keresztyénként, feleségként és édesanyaként. A hallott ismereteket a csoportos megbeszélés, kérdésekre való válaszadás mélyítette el.

A csendes nap záró eseménye egy különleges zenés áhítat volt, amelynek részeként Kurta Tőtös Beáta igehirdetésére került sor a Jn. 21: 15-18 alapján. Az igehirdetést pedig keretbe zárta Keresztesi Ildikó és Kun Tibor zsoltáréneklése, valamint hangszerjátéka.

A lelkésznő az esemény végén elmondta, hogy a szervezés nehézségei, valamint jó néhány gyülekezet érdektelensége miatt elgondolkozott azon, hogy érdemes-e a jövőben is megszervezni ezt a csendes napot? Mi, akik jelen voltunk, abban erősítettük meg őt, hogy igen. Mindenképp szükség van ezekre az alkalmakra, és várjuk továbbra is a  hasonló kezdeményezéseket. Bízunk a jövőbeli sikeres folytatásban!

 

Szabó Sándor, Szilágypér

 

 

 

“Szeretek új gyülekezeteket megismerni” – beszélgetés a börvelyi legátussal

Ma már elég kevés gyülekezetbe jut ünnepi legátus, mivel jóval kevesebb teológus tanul a teológián, mint évekkel ezelőtt. Börvely, egyházmegyénk egyik olyan gyülekezte, ahova azonban húsvétkor is érkezett teológus. Gál Ervint, az ünnepi legátust kérdeztük tanulmányairól és börvelyi élményeiről.

– Hol végezted a középiskolát?

– A középiskolát Hajdúszoboszlón végeztem a Hőgyes Endre Gimnáziumban. Nyelvi előkészítős osztályba jártam, és csak 13-ik osztály után érettségiztünk.

– Miért választottad a teológiát? 

– Ez a döntés nem egyik napról a másikra született meg bennem. Már vallásórás koromban megfogalmazódott ez a vágy bennem. Régi lelkipásztoromra, néhai Péli Sándorra nagy tisztelettel néztem fel, és már akkor elhatároztam, hogy teológiára felvételizek. Nagyon vonzott ez a pálya, és ez folyamatosan megerősödött bennem. Persze, voltak korszakaim, amikor egy kicsit elnyomták ezt bennem, mint például Magyarországon. Ilyenkor megkérdőjeleződött számomra, de túl tudtam tenni ezen magam, és megújult lelkesedéssel felvételiztem a teológiára.

– Mivel közel voltál Debrecenhez, nem fordult meg a fejedben az, hogy oda felvételizz?

– De igen, azonban szembesültem a magyarországi mentalitással, és ezek után egyre inkább megerősödött bennem, hogy itt szeretnék lelkipásztorként tevékenykedni. Mindenképpen hazahúzott a szívem.

– Milyen ott a mentalitás, mi az, ami annyira rossz benne, hogy az emberek visszavágynak ide, Erdélybe?

– Nem úgy fogalmaznék, hogy rossz, hanem inkább úgy, hogy nyugatabbra van tőlünk. Ez a nyugati mentalitás Magyarországot jobban betudta kebelezni, és ott ez érződik. Szerintem különbség van egy romániai magyar család vendégszeretetében és egy magyarországi család vendégszeretetében. Hála Istennek, ott is vannak pozitív példák. Vannak barátaim, pedagógusaim, akikkel tartom a kapcsolatot. Én is megyek hozzájuk, ők is jönnek hozzám. Nagy általánosságban viszont azt mondhatom, hogy távolságtartóbbak, mint az itthoni emberek.

– Hogy érzed magad Börvelyben? Jártál-e már régebben itt?

– Nem, soha nem jártam még itt. Mindenképp vágytam jönni legációba. Nagyon szeretek idegen helyekre menni és új lelkészcsaládokkal megismerkedni. Sok tapasztalatra lehet így szert tenni. Jó belelátni abba, hogy hogyan is működnek a dolgok. Az adott lelkész építő jellegű kritikával is eltud látni, ami a jövőben nagyon hasznos lehet.

– Hol voltál eddig legációban?

Karácsonykor Hosszúmezőn, Máramaros megyében voltam. Ott is pozitív élményekkel gazdagodtam, ugyanúgy, mint itt Börvelyben. Nagyon mély beszélgetések tudnak kialakulni, közvetleneknek ismertem meg a lelkipásztorokat is.

Falumúzeum Érmindszenten

Az Ady emlékházon kívül más nevezetességei is vannak Érmindszentnek. Aki ellátogat a kanyargós utacskákkal tarkított településre, érdemes megnézze a falumúzeumot és a református templomot is.

A református parókia épületében, a gyülekezet asszonyainak kezdeményesésére egy kis falumúzeum jött létre. Mivel ebben nem lakik senki és három szoba üresen állt, így az egyik szobát berendezték az otthonaikban található régiségekkel. Mindenki szétnézett a padláson, pincében, kamrában és a háza körül. Összegyűjtötték a régi szövéssel, fonással kapcsolatos tárgyakat, szekrényeket és falvédőket. Ezeket elhozták, és egy szobában kiállították, amit immár bárki megtekinthet. Főleg azok, akik városról jönnek, vagy az Ady ünnepség kapcsán látogatnak el a gyülekezetbe, figyelik nagy érdeklődéssel a kiállítást – tájékoztatott Balla Árpád lelkipásztor.

A tárlat bármikor megtekinthető, nincs látogatási program. A harangozónőt kell felkeresni, aki a templom közvetlen közelében lakik. Tőle lehet érdeklődni, és ő szívesen bemutatja a régiségeket, akár hétköznap vagy vasárnap is. Nincs kötelező díj, mindenki szabad belátása szerint adományozhat a gyülekezet részére, amit egy dobozban helyezhet el. A parókia épülete épp a református templom mellett található, úgy hogy könnyen megtalálhatják az ide utazók, és meggyőződhetnek arról, hogy valóban érdemes volt meglátogatni a szatmári falut.

8 elemet

Világhálón a Nagykárolyi Református Egyházmegye

abbaCMa már, ami nincs fent az interneten az nem is létezik – szokták mondani. Bár, ez nem teljesen így van, viszont ennek a XXI. századi elvárásnak kíván eleget tenni a Nagykárolyi Református Egyházmegye. Új honlapunk friss egyházmegyei, hazai és határon túli református vonatkozású hírekkel, napi igemagyarázatokkal, tanulságos történetekkel és különböző kérdések megválaszolásával kíván kedveskedni az olvasóknak. Szeretnénk, ha jobban megismernék egyházmegyénk gyülekezeteit és lelkipásztorait. Sok témakörben merülnek fel bennünk kérdések, amelyekre ezen az oldalon most Balogh Enikőtől, Ifj. Geréb Miklóstól, Kurta Tőtös Beátától, Nagy Róberttől, Sebestyén Elődtől, Szabó Sándortól és az egyházmegye többi lelkipásztorától várhatjuk a feleleteket. Bárki felteheti hitéleti és olyan egyházi kérdését, amelyre keresi a  választ. A honlap szeretne kielégítő tartalmat nyújtani azoknak, akik az interneten is Jézus evangéliuma után vágynak. Ezért a Napról napra rovatban mindennap igemagyarázatot, a Történetek rovatban pedig különböző bölcsességeket olvashatunk, melyek útmutatóként kívánnak szolgálni vidám és szomorú élethelyzeteinkben egyaránt. Önnek immár nincs más tennivalója, minthogy naponta látogasson el a www.karolyirefegyhazmegye.ro internetes oldalra, és ha már valami megtetszett, akkor a közösségi oldalakon megossza ismerőseivel!