Miért tartották fontosnak a gyermekek a bibliaismereti vetélkedőt?

Tizedik alkalommal szerveztek a nagykárolyi egyházmegyében vallásórás korú gyermekek számára bibliaismereti vetélkedőt. A megmérettetést Nagykárolyban tartották. Az egyházmegye különböző településeiről jöttek versenyzők. Voltak gyermekek: Bogdándról, Dobráról, Hadadról, Hadadnádasdról, Kaplonyból, Kismajtényból, Leléről, Magyargéresről, Nagykároly-Belvárosból, Nagykároly-Kertvárosból, Szaniszlóról, Szilágypérről és Szilágyszérről. Voltak települések ahonnan több csapat is érkezett. A vetélkedőn résztvevők nagyon felkészülteknek bizonyultak idén is. Néhány vallásórást arról kérdeztünk, hogy miért tartotta fontosnak a vetélkedőt.

 

Antal Eszter (Szilágyszér): Első alkalommal veszek részt a versenyen. Szerettem volna már rég eljönni, és most úgy gondoltam, hogy kihasználom az alkalmat. Nem volt nehéz felkészülni, párszor át kellett olvasni a történeteket, az aranymondásokat kívülről megtanulni…, de könnyű volt.

Balogh Roland (Kismajtény): Az idén hatodik alkalommal veszek részt a versenyen. Úgy érzem nagyon fontos az, hogy ne csak olvassuk a Bibliát, hanem meg is tanuljuk, és ezt a tudást a mindennapokban felhasználjuk.

Baracsi Júlia (Nagykároly): Második alkalommal veszek részt a vetélkedőn. Idén is örömmel jöttem, mert szeretem a bibliai történeteket olvasni és szeretek vetélkedőkön részt venni.

Kovács Fanny Csenge (Kaplony): Most vagyok negyedik alkalommal a vetélkedőn. Azért vagyok itt, mert szeretem megmérettetni magamat különböző tantárgyakban. Élvezem ezt a versenyt. Jó volt rá felkészülni, érdekes volt az idei anyag.

 

 

 

 

Az igazság szabaddá tesz

Könyvbemutatóval egybekötött istentisztelet tartottak november 4-én a Nagykároly-belvárosi Református Egyházközségben.

A 11 órakor kezdődő istentiszteleten Tukacs József Sándor lelkipásztor szolgálatát követően került sor Dr. Ábrám Zoltán Az igazság szabaddá tesz című könyvének bemutatójára, mely a kommunizmus áldozatainak, az ötvenhatos meghurcoltaknak állít emléket. Az istentiszteletet követően megkoszorúzták a református temetőben található hősök emlékművét.

Bibliaismereti vetélkedőt tartottak Nagykárolyban

Bibliaismereti tudásukat mérték össze november 3-án a Nagykárolyi Református Egyházmegye vallásórásai. A kicsik korosztályában a szilágyszériek, a nagyok korosztályában a kismajtényiak voltak a legjobbak. A vetélkedőt a nagykárolyi Simion Bărnuțiu Iskolaközpontban szervezték meg. 

A megmérettetés előtt a gyermekek Máthé Árpád lelkipásztor igemagyarázatát hallgathatták meg. A dobrai lelkipásztor a testvéri kapcsolatokról beszélt. Elmondta, hogy jó testvéri kapcsolat akkor alakulhat ki közöttünk, ha mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ugyanazokat az értékeket tartjuk fontosnak. Balogh Enikő, az egyházmegye katekétikai előadója örömét fejezte ki, hogy szép számban vettek most is részt a gyermekek a megmérettetésen. Megköszönte nekik, hogy időt áldoztak Isten igéjének tanulmányozására az elmúlt időszakban. Az idén is nagyon felkészült csapatok érkeztek, alig volt különbség az elért eredmények között. A I-IV. osztályosok korosztályában az első helyet a szilágyszériek (Antal Eszter, Mihály Anna, Nagy Kasza Eliza és Varga Vanda) szerezték meg, akik egyébként most vettek először részt a vetélkedőn. A második helyet a szilágypériek (Halmi Máté, Szabó Sára, Szabó Tímea és Szász Szilárd) szerezték meg, míg a harmadik helyet a szaniszlóiak (Bereczki Vivien, Cheptea Larisa, Dorner Patricia és Krémer Ádám). Az V-VII. osztályosok korosztályában az első helyre a kismajtényiak (Balogh Roland Péter, Horváth Brigitta, Kiss Veronika és Murzsa Erika) kerültek, a másodikra a Nagykároly-belvárosiak (Szűcs Rebeka, Szűcs Regina és Varga Zsófia), a harmadik helyen pedig a kaplonyiak (Baracsi Júlia és Kovács Fanny Csenge) és a magyargéresiek (Boros Hajnal, Kengyel Richárd, Kun Kinga és Szigeti János) osztoztak. A többi csapat mindkét korosztályból dicséretben részesült.

A vetélkedőnek minden gyermek nyertese volt, hiszen az elmúlt időszakban bibliaismeretüket gyarapíthatták, és a felkészülés ideje alatt a baráti kapcsolatok is erősödtek közöttük.

Tetőcsere a szaniszlói parókián

Októberben tetőt cseréltek a szaniszlói református parókián – tudtuk meg Balla Árpád lelkipásztortól. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet pályázat útján sikerült biztosítani a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A munka kivitelezését egy kaplonyi cég végezte Kinczler Gábor vállalkozó irányításával, akiknek köszönetet mond a gyülekezet a szakszerűen elvégzett munkáért. A régi cserepek elhordásában és az új cserepek feladásában a gyülekezet tagjai segítettek. Az egyházközség vezetősége Istennek ad hálát, hogy ezt a munkát is sikerült megvalósítani.

Együtt ünnepeltek

Közös istentiszeleten ünnepelték a nagykárolyi protestánsok a reformáció emléknapját október 31-én a református templomban. Az istentiszteleten Illyés Sándor evangélikus lelkipásztor hirdette az igét.

Délelőtt külön tartott ünnepi istentiszteletet a két nagykárolyi református gyülekezet, melyeken iskolások és tanárok is részt vettek. Este az evangélikusokkal közösen emlékeztek arra a napra, amikor Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel kezdetét vette a reformáció.

Nagykárolyban az a szokás, hogy a két református gyülekezet közösen emlékezik a reformációra október 31-én az esti istentisztelet alkalmával. Az idén ezt a közös ünnepet a kertvárosiak szervezték meg, akik úgy döntöttek, hogy egy rendhagyó jellegű reformációs estet tartanak. Illyés Sándor evangélikus lelkipásztort és az általa alapított Szegletkő ifjúsági keresztyén zenekart hívták meg. Ennek előzménye az volt, hogy október 28-án a nagykárolyi evangélikus templomban fellépett a Szegletkő együttes. Ott már úgy léptek fel, hogy a Pro Ecclesia (Nagykároly-Kertváros) énekkart is bevonták a műsorukba, s ezeknek az énekeknek egyrészét közösen énekelték. Noha itt kevesebb éneket adtak elő, mint az evangélikus temploman, mégis látható volt, ahogy meghatották ezek a dalok az istentiszteleten résztvevőket.  A lelkipásztor a Zsoltárok könyvének 51. része alapján prédikált. Elmondta: ez a zsoltár Dávid király őszinte bűnbánatáról szól. A Betsabéval elkövetett bűne indította bűnbánatra szívét. Ezt a zsoltárt aktualizálta a lelkipásztor a mai hallgatóság számára. Elmondta, hogy mit jelent megbánni a bűneinket és átélni egy személyes reformációt.

Az igehirdetés után Tolnay István esperes köszöntötte a vendégeket és a két gyülekezet tagjait. Köszöntésében kiemelte, hogy egy rendhagyó zenei élményre számíthat az este során a gyülekezet. Olyanra, ami nem annyira megszokott a templomi hagyományos éneklésben, viszont az ifjak, gyermekek nagyon kedvelik ezeket az énekeket. Gyermek- és ifjúsági táborokban nagyon sok ilyen ének hangzik el. „Ne felejtsük el” – mondta az esperes, hogy a reformáció idején is formabontónak számítottak Goudimelnek vagy Théodore de Bèzenek a zsoltárai, azoknak ritmikussága és frissessége. Hiszen egy középkori gregorián stílusban éneklő egyház kapott egy teljesen friss és dinamikus egyházi énekstílust, mint amilyen a reformációnak a zsoltáréneklése volt. Elmondta: az énekeskönyvben is fellelhető a klasszikus és  a modernebb, fiatalosabb tartalmú énekek is. Ez azt jelenti, hogy a protestáns éneklés sok mindent ötvöz magában. Egyszerre van meg benne a modern és a hagyományos éneklés. Így kérte tehát az esperes, hogy hallgassa az egybegyűlt istentiszteleti közösség azokat a számokat, amelyeket az est során meghallgathattak. A jelenlevőket láthatóan megnyerték ezek az énekek, és mindenki lélekben gazdagodva térhetett haza az otthonába.

F. Farkas Rozália: Református hittel (vers)

Igyekeztünk megőrizni istenhitünket,

nehéz, zűrzavaros századokon át,

melyet őseink, elődeink, mint drága kincset

örökségül hagytak ránk.

Nem rejtegettük véka alá hitünket,

ezt a világító fáklyát,

hanem bátor és erős hittel adtuk tovább,

el nem feledve a tanítást,

semmit hozzá nem téve,

semmit belőle el nem véve,

a tiszta forrást: a Bibliát.

Ha utunkat állta a gonosz szellem,

haladtunk mégis mindig előre,

szívünkben élt a hit, remény, szeretet,

mert a Szentlélek vezetett minket,

s mert egy volt a célunk, a közös cél,

megmaradni híven, csak így lehetett.

Ha göröngyös volt az út,

melyen járnunk kellett,

alázattal jártuk és erős hittel,

gyógyulást, enyhülést, Istennel találtunk,

ha gondtól, bajtól roskadozott lábunk,

s ha életünk mégis meg-megkeseredett,

értünk az Atyánál Jézus esedezett.

Kemény harcok árán,

rendületlen hittel,

a győzelmi zászlót,

Ő tartotta kézben.

Nekünk csak mellé kellett állni

meg nem rendült hittel,

és bízni, remélni e drága Névben.

Az ellenség, ahol csak teheti,

tüzet szít, sötétséget áraszt,

mindenhol haragot, gyűlöletet,

békétlenséget támaszt.

Álnok természetét jól tudja leplezni,

de ki Istenben bízik,

azt meg  nem téveszti.

Ha megkísért a Sátán,

van feleletünk rája,

imára kulcsolt kézzel

bátran szembeszállva.

Két urat szolgálni

semmi kedvünk nincsen, csak egy

Urat szolgálunk, s ez az Örök Isten!

Fél évezred alatt –ó, mily nagy idő!-,

nekünk megadatott a tisztánlátás öröme,

az írott, az olvasott,

a magyarázott Ige értése, értéke.

Nekünk kell továbbvinni,

ezt a szent lángot,

melyet az Úristen ránk bízott.

Csak így bízhatunk abban,

hogy lesz még ilyen szép,

áldott évforduló,

-a HITBEN-

mindig megújulni, megtisztulni kész

református reformáció!

Tizenhárom gyermeket kereszteltek meg

A nagykárolyi református templomban Tolnay István esperes 13 gyermeket keresztelt meg október 27-én, szombat délelőtt. Kevés példa van arra, hogy egyszerre ennyi gyermek álljon a keresztvíz alá.

 

A Könnycsepp Egyesület árváinak megkeresztelésében a gyermekotthon vezetőségén kívül fontos szerepet játszott Lőrincz Zoltán, az Împreună-Egymásért Egyesület képviseletében, ugyanis az egyesület működött közre a keresztszülők keresésében. A keresztelést megelőzően közös programot is szerveztek a gyermekek és keresztszülők számára, hogy ezáltal is jobban megismerhessék egymást.

A keresztelési szertartás során a lelkipásztor egyaránt szólt a gyermekekhez, keresztszülőkhöz és a jelenlevő pedagógusokhoz. Mesélt nekik a keresztség fontosságáról, valamint arról, hogy Isten soha sem mond le rólunk, még akkor sem, amikor mi a világban azt tapasztaljuk, hogy emberek mondanak le egymásról.

A megkeresztelt gyermekek Gyermekbibliát, a keresztszülők pedig az Építs megbizható alapra című kiadványt kapták meg az Eastern European Mission jóvoltából.

Szép és megható érzés volt látni, ahogy ennyi gyermek részesedik egyszerre a keresztség sákramentumában. Öröm volt látni, hogy sok jólelkű ember van, aki szeretettel vállalja a keresztszülői szerepet. Mit is kívánhatnánk ezek után többet, minthogy Isten drága gondviselésével vigyázzon ezeknek a gyermekeknek az életére, a keresztszülőket pedig áldja meg jó egészséggel és hosszú élettel, hogy nagyon sokáig legyenek őrangyalaik keresztgyermekeiknek!

Megköszönték eddigi szolgálatát

Különleges meglepetésben volt része Balogh Enikő kismajtényi lelkésznőnek október 21-én, a gyülekezet ugyanis szép ajándékkal köszönte meg a lelkésznőnek azt a 15 éves szolgálatot, amit lelkivezetőjük önfeláldozó szorgalommal végez a közösségért.

Az elmúlt másfél évtized igencsak gyümölcsöző volt az egyházközség életében. Erről tanúskodik a szépen rendbe tett templom és parókia, a nemrég épült impozáns gyülekezeti ház, és az aktív gyülekezeti élet. Mindezek bizonyítják, hogy jó gazda kezében van a közösség, hiszen a lelkipásztornő ugyanúgy odafigyel a hívek lelki életére, mint a magyar kultúra megőrzésére és az egyházi ingatlanok fejlesztésére és karbantartására. Szorgalmasan pályázott és pályázik ez ügyben.

A lelkipásztornő a Róma 12,7-8 igeszakasszal köszönte meg többek között a kedves meglepetést. „Köszönöm az elmúlt 15 évet Istennek és nektek, igyekszem az Szentlélek által megbízatásomat végezni közöttetek ezután is örömmel és szeretettel” – fogalmazott a lelkésznő.

„Köszönjük szépen ezt a 15 évet! Istennek hála, hogy közöttünk tetszenek lenni, és Istennek igéjét hirdetni és tanítani. Köszönjük szépen a bibliaórás estéket, a gyermekek vallásóráit, a családok látogatását, és minden beszélgetést, ami minket közelebb visz Istenhez. Minden rendezvényt, ami a gyülekezetünk épülésére van, és nem utolsó sorban azt a sok a fáradtságot, amit a gyülekezetünk érdekében tevékenykedett! Istenek legyen hála!” – osztotta meg gondolatait az egyik gyülekezeti tag a lelkipásztornő közösségi oldalán.

Az egyházközség vezetősége is tesz a néphagyományok őrzéséért

Sok Nagykároly környéki településhez hasonlóan Szilágypérben is őrzik a néphagyományokat. Évről évre megszervezik a szórakoztató és egyben népi kultúránk részét képező szüreti bált.

Itt kivételes helyzetben van a református egyházközség, hiszen részese lehet ennek a szép eseménynek a megszervezésében. Az egyházközség által immár ötödik alkalommal megrendezett szüreti bálon jó hangulatot keltett a biharkeresztesi és a szilágypéri gyermekek néptáncbemutatója – tudjuk meg Póti Tibor presbiter közösségi oldaláról, aki minden gyülekezeti eseményről csodálatos képeket készít. Az ő fotóit nézhetik meg az alábbiakban a kedves olvasók.

 

Ravatalozóátadás Berében

Két év alatt sikerült felépíteni  a ravatalozót a berei református temetőben, melyet október 21-én, vasárnap délután adtak át – tájékoztatott Balla Árpád lelkipásztor.

Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyen Tolnay István esperes hirdette Isten igéjét a 118. zsoltár válogatott versei alapján. Az esperes a népes gyülekezet előtt elmondta: ebben az esztendőben ez a harmadik ravatalozó, mely átadásra került a nagykárolyi egyházmegyében. Megköszönte a mindössze hetven lelkes gyülekezetnek, a presbitériumnak, hogy egy ekkora méretű munkát megtudtak valósítani Isten és nagylelkű támogatók segítségével. Az igehirdetés után Balla Árpád, a gyülekezet lelkipásztora köszöntötte az egybegyűlteket, majd a szaniszlói református gyülekezet kórusa és Speth József kántor egyéni énekszáma tette ünnepélyesebbé az istentiszteletet, ami a magyar himnusz eléneklésével zárult. A templomból a ravatalozóba vonultak át az ünneplők, ahol megtörtént a hivatalos átadás. Balla Árpád lelkipásztor elmondta, hogy a gyülekezet presbitériuma közel két esztendővel ezelőtt Csóka Dezső lelkipásztor szolgálati évei alatt döntött úgy, hogy ravatalozót épít. Ahhoz, hogy ezt a tervet megtudják valósítani a gyülekezeti források mellett támogatókra volt szükség. A lelkipásztor köszönetet mondott a támogatóknak. Először is a Nagykárolyi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának azért, hogy jelentős összeggel támogattr ezt a beruházást. Tolnay István esperes jóvoltából padok kerültek a ravatalozóba. Köszönetet mondtak a Román Kultuszminisztériumnak, ahonnan pályázat útján nyertek támogatást. A pályázat előkészítésében és elszámolásban Balogh Enikő, a Kismajtényi Református Egyházközség lelkipásztornője nyújtott segítséget. Továbbá köszönetet mondtak Swarczkop Jánosnak, a község polgármesterének, aki pénzbeli adománnyal és munkagépekkel is segítette az építkezést. Köszönet illeti Csóka Dezső nyugdíjas lelkipásztort, a gyülekezet presbitériumát és Csigi Csaba mérnök urat, aki a munka levezetésében vállalt nagyon fontos szerepet. Köszönet illeti a gyülekezet tagjait, akik jelentős összeggel támogatták a ravatalozó felépülését. Hála és köszönet illeti a csomaközi mestereket, akik kivitelezték a munkát.

„Kívánom a gyülekezetnek, hogy amikor bánattal, szomorúsággal valahányszor benyitjuk a ravatalozó ajtaját, szívünket hassa át Isten igéjének ereje, Szentlelkének vigasztalása, a feltámadás reménysége, mint akik tudjuk, hogy nem a láthatókra nézünk, melyek múlandók, hanem a láthatatlanokra, melyek örökkévalók” – fogalmazott az átadási ünnepségen Balla Árpád lelkipásztor.

Az ünnepség végén lelepleztek egy emléktáblát az első és második világháborúban elesett hősök neveivel. A vendéglelkipásztorok közül köszöntötte az egybegyűlteket Tihai Lucian csomaközi ortodox lelkész. Megtisztelte jelenlétével az ünnepséget Dudás Ferenc nyugalmazott esperes, aki annakidején négy esztendőt szolgált a berei egyházközségben. A ravatalozó átadása a szaniszlói kórus szolgálatával zárult. Ezt követően ünnepi ebéd várta a gyülekezetet a csomaközi kultúrotthonban. Soli Deo Gloria! Mindenért Istené legyen a dicsőség!

Jubiláló gyülekezeti ünnepség – 25 év közös szolgálat

Vasárnap,  október 21-én a Lelei Református Egyházközségben ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a reformáció hőseiről, a magyar nemzetünk 1848-49-as szabadságharc hőseiről, valamint az 1956-os hősökről – tudtuk meg Nagy Sándor lelkipásztortól.

Az ünnepségen jelen volt Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fülöp István, a Mátészalkai Járási Hivatal és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, Kelemen Róbert cégénydányádi polgármester és Szabóné Varga Szidónia, az ottani testvérgyülekezet lelkipásztora. A gyülekezet már testvérként fogadta a hollandiai SLB. Alapítvány képviselőit,  J.W.Ottent  valamint Jan  Wesselst, akik immáron 24 éve az Oikodomos szociális központ legfőbb támogatói.

Az igehirdetésre Dr. Békefy Lajost várták, de sajnos egészségi állapota nem engedte meg az eljövetelét, ezért Nagy Sándor helybéli lelkipásztor hirdette az igét, a gyülekezet örömére , hiszen nemrég volt 25 éve  annak, hogy a gyülekezetben szolgál. A köszöntők után a gyermekek ünnepi fellépésére került sor, ami után a házigazdák és vendégek a tisztelet és megemlékezés koszorúit helyezték el az emlékműnél és a kopjafánál.

Ezután a meghívottak, a szociális központban ünnepi ebéden vettek részt, ahol a gondnokok a presbitériummal együtt ajándékkal lepték meg a 25 éve ott szolgáló lelkészcsaládot. Lelkipásztor hálaadással köszönte meg Istennek az itt eltöltött eredményes éveket. A sok jókívánság és gratuláció mellett áldást kért a gyülekezetre és az elkövetkező közös szolgálati évekre. Istené legyen a dicsőség!

Őszi mesevilág

Őszi mulatságot tartott a nagykárolyi 1-es Számú Napköziotthon Virágok nevű csoportja október 25-én, csütörtökön.

 

Az ovisok szebbnél szebb jelmezeket öltöttek magukra, és láthatóan nagyon élvezték, hogy egy-egy kedvenc mondóka- vagy mesehősük bőrébe bújhatnak. Voltak közöttük ősztündérek, katicabogarak, falevelek, boszorkányok, gazdaemberek és töklámpások. Mindenki bemutatta a csoport tagjai előtt a jelmezét, ezt követően pedig kedvükre táncolhattak a gyermekek.

Az őszi mulatságot a magyar csoport tagjai a megújult tanteremben tartották meg. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával ugyanis nemrégiben sikerült teljes mértékben felújítani és átfesteni a zsinagóga melletti óvoda magyar csoportjának tantermét. Az óvoda vezetősége részben új bútorzatot, szalagfüggönyt és didaktikai eszközt vásárolt a pályázati pénzből, hogy kellemes környezetben és modern körülmények között oktathassák a kis ovisokat.

 

Idősek vasárnapja Nagykároly-Belvárosban

A Nagykároly-belvárosi egyházközségben október 21-én idősek vasárnapját tartottak. Az ünnepi istentiszteleten versekkel, énekekkel és egy-egy szál virággal köszöntötték az időseket. Az istentiszteletet követően pedig szeretetvendégségre került sor.

Fotó: Nagykároly-belvárosi Református Egyházközség közösségi oldala

Budapesten jártak

 

Gyülekezeti kirándulásra indultak a szaniszlóiak október 20-án, szombaton – tudtuk meg Balla Árpád lelkipásztortól.  Az egynapos kirándulás során reformátusok és más felekezetűek Budapestre látogattak el, ahol megcsodálták a magyar főváros számos nevezetességét. Az épületek megtekintése mellett jutott idő egy dunai hajókázásra és szabad programra is. A kirándulás megszervezésében a lelkipásztornak Makódi Gabriella segített.

Idősek vasárnapja Szilágyszérben

Hálaadó istentiszteletre gyűltünk össze 2018. október 21-én a szilágyszéri református templomban. Az istentisztelet keretében köszöntöttük a gyülekezetünkben élő időseket, a hetven év felettieket. Hálát adtunk azért, hogy 74  hetven évnél idősebb személyt tartott meg az Isten a gyülekezetben.

Az igehirdetés alapigéjét a 3Móz 19,32 képezte: „Az ősz hajú ember előtt kelj fel és az idős embert becsüld meg, és féld Istened, én vagyok az Úr.”   Az igehirdetésben elhangzott, hogy milyen sok terhe van az öregségnek (az idő múlásával való szembenézés, az egészség romlása, másokra utaltság, hasznavehetetlenség érzése stb.) Sokszor mi fiatalok tehernek érezzük az öregembert és nem becsüljük meg eléggé, pedig valóságos kincsesbánya lehet az a sok jó tanács, útbaigazítás, tanítás, amelyet az idősek adnak, hiszen ők mindazt már megélték, amik még ránk, fiatalokra várnak. De az ige mindannyiunkat figyelmeztet, hogy ne feledkezzünk meg az idősekről, karoljuk fel és segítsük őket. Az idősek pedig, ha már erejük fogytán is van, és nem képesek a ház körüli teendők végzésére, de ahhoz nincs, hogy egy imát mondjanak a szeretteikért. Így egymás szolgálatában állva féljük az Urat mindannyian.

Az igehirdetés után a vallás- és kátéórás gyermekek, valamint a gyülekezet ifisei és gyülekezeti tagok egyéni szavalattal köszöntötték a szép kort megért személyeket. A köszöntéseket követően egy emléklapot és egy szál virágot nyújtottunk át az ünnepelteknek. Az ünnepséget szeretetvendégség követte a gyülekezeti teremben, ahol jókedélyű beszélgetés alakult ki, közös énekléssel pedig köszöntöttük a két idős születésnapos nőtestvérünket.

Csürös Róbert

Újabb támogatást kapott a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség

Többszörös támogatásban részesült az idén a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség, amelynek tagjai – mint ismeretes – közel 20 éve építik az új templomot.

A Magyar Kormány az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT közvetítésével már több ízben is nagyobb összegekkel támogatta a beruházást (legutóbb 90 millió forintot ítélt meg erre a célra, melynek a felhasználása hamarosan elkezdődik). Ráadásul a Magyar Kormány által támogatott óvoda idén szeptembertől már be is indult. Kérdésünkre Tolnay István esperes, a gyülekezet lelkipásztora azt is elmondta, hogy az idén sikerült szinte teljesen tető alá hozni az egész épületkomplexumot – beleértve a túlsó épületszárnyat, azaz a Kálvin-központ leendő közösségi terét is. Ennek a nagy munkálatnak egyik fontos része volt a tetőtér belső kihasználásának, egészen pontosan két tetőtéri szobának és egy mosdóhelységnek a betervezése is, hogy minél több helyet ki tudjon a gyülekezet használni. A tetőtéri helyiségek nyílászáróira (ablakaira) külön támogatást is kapott a gyülekezet a Bethlen Gábor alaptól, melynek köszönhetően a hat tetőtéri ablakból hármat a támogatásból már ki is fizettek, a másik három ablakot pedig önerőből fedezték. A lelkész a gyülekezet nevében ezúton is köszönetet mond a támogatóknak és Isten gazdag áldását kéri mindazokra, akik felkarolták a Kálvin-központ építésének ügyét.

Gyülekezetek találkozója Dobrán

A történelmileg összetartozó református egyházközségek — Erdőd, Magyargéres, Dobra, Kismajtény és Szatmárhegy — képviselői október hetedikén Dobrán rendezték meg éves találkozójukat.

Vasárnap ismét találkoztak a történelmileg összetartozó református egyházközségek, Erdőd, Magyargéres, Dobra, Kismajtény és Szatmárhegy képviselői. A találkozó ötlete 2011-ben született, s a cél az volt, hogy ezek a gyülekezetek évente egyszer találkozzanak, emlékezve arra, hogy gróf Károlyi Sándor és családja 1769-ben elűzte Erdődről a református vallásúakat, azt követően, hogy betelepítették a helységbe a római katolikus svábokat, akiknek nagy részét az így kiürült házakba költöztették. A református magyarok a kitelepítést követően a szomszéd falvakba vándoroltak, így kerültek Erdődről Szatmárhegyre, Magyargéresre, Kismajtényba és Dobrára. Az ősökre emlékezve hozták létre 2011-ben az öt gyülekezet szövetségét Erdődön. Az azóta eltelt évek során minden évben egyszer, más-más településen gyűlnek össze az öt gyülekezet tagjai, közösen emlékezve a XVIII. századi eseményekre. Vasárnap délután a dobrai református templom adott otthont az idei találkozónak; az ünnepi együttlét Kovács József szatmárhegyi lelkipásztor igehirdetésével kezdődött, a köszöntések során először a Nagykárolyi Református Egyházmegye képviseletében Dobai Zoltán főjegyző, ákosi lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, majd a vendég gyülekezetek lelkipásztorai — Nagy Attila magyargéresi, Balogh Enikő kismajtényi, Kaszaniczki Csongor frissen kinevezett erdődi lelkipásztor — igei köszöntéssel adtak hálát a találkozóért. Természetesen a helyi gyülekezet lelkipásztora, Máthé Loránd Árpád is köszöntötte a megjelenteket, akik megtöltötték a dobrai templom padsorait, a régmúlt időket idézve. Az ünnepi istentisztelet keretében a helyi fiatalok, nőszövetségi tagok Máthé Tünde tiszteletes asszony irányításával egy kerettörténetbe ágyazott műsort adtak elő szavalattal, énekkel, furulyaprodukcióval és kórusművel. A templomi szertartást követően a dobrai kultúrotthonban szeretetvendégségre várták a vendégeket, amelyen körülbelül 160-an vettek részt. Amíg a dobrai presbiterek és nőszövetségi tagok a konyhában szorgoskodtak és feltálalták a finom ételeket, addig a helyi gyerekek citera- és néptáncprodukcióval szórakoztatták a más településekről érkezett vendégeket.

Forrás: frissujsag.ro

 

Fotó: Máthé Tünde

Lelkészértekezletet tartottak Nagyváradon

Könyvbemutatóval egybekötött lelkészértekezletre gyűltek össze a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkipásztorai október 4-én. Az értekezleten Dr. Visky Béla Sándor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora A lelkipásztor, mint értelemmel szenvedő küldött címmel tartott előadást.

A lelkipásztorokat köszöntötte Gál Sándor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészértekezleti elnöke, a RORLÉSZ (Romániai Református Egyház Lelkészértekezleti Szövetsége) képviseletében pedig Oroszhegyi Attila szólt a jelenlevőkhöz.

Az értekezleten Szőnyi Levente lelkészértekezleti alelnök hirdetett igét. A Mt 24,35 igeszakasz alapján arra hívta fel e lelkipásztorok figyelmét, hogy bár minden változik és elmúlik, ám a lényeg nem. Nekünk, keresztyéneknek pedig ez a „lényeg” nem más, mint Isten igéje, melynek mércéje szerint rendezzük be életünket.

Dr. Visky Béla előadásában felsorolta azokat az tényezőket, amelyek ma szenvedést okozhatnak a romániai református lelkipásztoroknak. A Szentírás alapján beszélt Krisztusról, mint szenvedő szolgáról. Igyekezett feloldani azt a paradoxont, ami következő kijelentésben jelenik meg: „amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős.” (2Kor 12,10) Végül beszélt Henri J. M. Nouwen A sebzett gyógyító könyve alapján a lelkiszolgálatról korunk társadalmában.

Gál Sándor lelkészértekezleti elnök mutatta be Dr. Visky Béla Sándor Megtartó ismeret című könyvét. A megtartó ismeret nem más, mint a Megtartó ismerete. A könyv választ ad arra, hogy miért higgyünk az evangéliumnak a 21. században is. A kiadvány nem hiányozhat egyetlen vallásos irodalmat kedvelő olvasó polcáról sem, különösen ajánlott az egyházban szolgálatot végzők és presbiterek számára. A lelkészértekezleten nem maradt el a fórumbeszélgetés sem. A beszélgetést Csűry István püspök vezette fel. A lelkipásztorok az egyházkerület időszerű kérdéseit beszélték meg egymás között.

Homonyik Sándor először lépett fel Nagykárolyban

Júlia-bált szerveztek szeptember 28-án Nagykárolyban, melynek sztárvendége  Homonyik Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes volt. A Nagykároly-Kertvárosi Református Egyházközség vezetősége által szervezett jótékonysági bál bevételét az új templom harangjainak villamosítására fordítják.

Negyedik alkalommal szervezték meg a nagykárolyi reformátusok a jótékonysági Júlia-bált, mely évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Minden évben neves előadókat hívnak meg a bálra. Az idén Homonyik Sándorra esett a választás, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Az énekes számára nem volt idegen hely Nagykároly, hiszen többször átutazott már itt, és a város nevezetességeit is megnézte már. Felejthetetlen slágereivel azonban csak most örvendeztette meg személyesen a város és térsége közönségét. Népszerű is volt a jelenlévők körében, ugyanúgy ahogy Varga Sándor, a szatmárnémeti Harag György társulat színésze, aki Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egymásra találásának pillanatait idézte meg előadásában.

A vendégeket Tolnay István esperes köszöntötte. Egy rövid videófilmet mutatott be a templom harangjairól. Felolvasta azoknak a névsorát, akik adományukkal vagy munkájukkal hozzájárultak az esemény megszervezéséhez.

A bál egyházi fővédnőke Balogh Enikő kismajtényi lelkipásztornő volt, míg világi fővédnőke Tarr Szilárd szatmári vállalkozó. A lelkipásztornő igei köszöntővel kedveskedett a bálozóknak. Elmondta, hogy sokszor talán kétségbeesés jellemezte a kertvárosiak templomépítését. Nehéz volt egymásban a reményt tartani, de Isten kegyelméből 2015-től kedvező változás történt a templom építésének történetében. Isten megnyitotta az áldás csatornáit, és adott amennyit nem is reméltek.  Mindezt azért tette, mert a hívek szívében bizalom volt Ő iránta. Hatalmas dolgok történtek az elmúlt időszakban, ami arra utal, hogy Istennek terve van ezzel a közösséggel. Tarr Szilárd építkezési vállalkozó örömét fejezte ki, hogy részese lehet a templomépítésének. Büszkeséggel tölti el, hogy amit építenek nemcsak unokáink, hanem ükunokáink, és a későbbi generációk is látni fogják. Köszönetét fejezte ki Kovács Jenő polgármesternek. Elmondta: ő volt az első ember, aki bízott benne. Úgy mutatta be annak idején a kertvárosiaknak, mint aki ezt a projektet végig tudja vinni. Köszönetet mondott az egyházközség vezetőségének. Külön köszönetet mondott Székely Lehel mérnök úrnak, aki lelkesen és odaadóan veszi ki részét a projekt sikeres megvalósításában. A bálról elmondta: rangos és népszerű. Szatmáriként nagyon büszke arra, hogy Nagykárolyban ezen a bálon részt vehet. Büszkeséggel mesélt arról is, hogy felmenői ákosiak, s így ő is a nagykárolyi egyházmegyéből származik.

A bált megtisztelte jelenlétével Forró László főjegyző, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese. A lelkipásztor elmondta: „akik itt vannak hisznek abban, amit támogatnak. Örülök és megköszönöm, hogy úgy vannak együtt, hogy ez a hit tette kiválasztottá, erősekké a jelenlévőket arra, hogy adományukkal támogassák a kertvárosi gyülekezetet”.  A továbbiakban felhívta a figyelmet a Romániában hamarosan sorra kerülő referendumra, és aktív részvételre buzdított.

A bálon a talpalávalót a szatmári Amulett zenekar húzta. A vendégek kellemes környezetben, jó zenére táncolhattak. A hétköznapok taposómalmából kizökkenve lehetőség kínálkozott egy-egy jó baráti beszélgetésre is.

 

MEGHÍVÓ AZ ÉRHATVANI TEMPLOMNAPRA

 

Érhatvanba várják szeptember 23-án a környék reformátusait. A településen a tasnádszántóiak évről-évre megszervezik az immár hagyományossá vált templomnapot a hívek nélkül maradt református templomban. Az istentisztelet délután 4 órakor kezdődik majd, melyen Nagy Róbert magyarcsaholyi lelkipásztor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye missziói előadója fog Igét hirdetni, énekkel szolgál a nagykárolyi Pro-Ecclesia vegyeskar.  A szervezők mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre.