Villamosították a harangot

A reformáció jubileumi évében, 2017-ben az érszodorói református gyülekezet a templom tornyában található harangokat villamosította – tudtuk meg Paniti Zoltán lelkipásztortól. Ez 7 ezer lejbe került, ugyanakkor közmunkával is hozzájárultak a hívek. Hála legyen érte Istennek, és köszönet az adományozóknak!

szod53

Énekkel dicsérték az Urat Érendréden

Érendréden első alkalommal szervezték meg a református templomban a magyar kultúra napját, amelyet a debreceni Zeisky-Nagy Zsuzsanna és Sándor Anna énekszolgálata tett különlegessé.

Érendréden első alkalommal ünnepelték meg a magyar kultúra napját. Kurta Szabolcs helyi lelkipásztor vasárnap délután a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten a 68. zsoltárból hirdette az igét. Prédikációjában összehasonlította a bibliai zsoltárokat a Himnusszal, kihangsúlyozva, hogy mindkettő a történelemre is utal, s mindkettő bűnbánattal ugyan, de megköszöni Istennek, hogy eddig megtartotta, és bizalommal tekint a jövőbe, hogy ezután is meg fogja tartani. Az istentisztelet második felében az érendrédi Kósa Csilla és Böőr Vanda szavalatát hallgathatta meg a gyülekezet. A műsor keretében röviden ismertették a magyar kultúra napjának fontosságát, a Himnusz születésének történetét. Elhangzott, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, mert Kölcsey Ferenc — a kézirat tanúsága szerint — 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt Szatmárcsekén. Az ünnep alkalmából a magyarok világszerte ünnepi műsort szerveznek.

Érendréden idén első alkalommal szervezték meg az ünnepséget, mely alkalomból két Debrecenből érkezett előadó szolgálatát hallhatták az egybegyűltek. Zeisky-Nagy Zsuzsanna debreceni énektanár és Sándor Anna tanuló énekszolgálata lenyűgözte a gyülekezet tagjait. A repertoárban autentikus népdalok, világénekek, operett- és nótarészletek, modern és magyar énekek szerepeltek. Az egész szolgálatot mintegy keretbe foglalta a Hadd menjek, Istenem mindig feléd és a Tebenned bíztunk egyházi énekek közös éneklése, ugyanakkor nem maradhatott el a régi és új székely himnusz, illetve nemzeti imánk eléneklése sem. Az ünnepi istentiszteleten mintegy hatvanan vettek részt, s a helyieken kívül debreceni és mezőteremi vendégek is jelen voltak. Kurta Szabolcs lelkipásztor örömmel nyugtázta, hogy sokan vettek részt az első alkalommal megszervezett ünnepségen, s abbeli reményének adott hangot, hogy a következő években is lesz aki ünnepeljen Érendréden.

Forrás: frissujsag.ro

Bibliaismeretüket gazdagíthatták a presbiterek

Ákoson január 27-én szervezték meg a presbiter- és diakóniai munkatársképzés második alkalmát, melyen ez alkalommal és szép számmal vettek részt presbiterek.

DSC_0008

A presbiterképzés Dobai Zoltán, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főjegyzőjének igehirdetésével kezdődött. Újszövetségi bibliaismeretből Dr. Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA) professzora tartott előadást. D. Szabó Dániel, az MRPSZ tiszteletbeli elnöke missziói beszámolót tartott. Nt. Pásztor Gyula lelkipásztor (SRTA) Igeolvasás-igeértés címmel tartott előadást. Az énektanításban Geréb Miklós irinyi lelkipásztor működött közre.

33 elemet

Megszépült a pelekeszi parókia

A reformáció 500-ik évében a pelekeszi református gyülekezet a parókia épületét tette rendbe. Azelőtt a tetőszerkezetet újították fel, majd 7 ablakot cseréltek ki hőszigetelt nyilászáróra. A parókián közmunkával leverték a több évtizedes vakolatot, és ugyancsak közmunkával és az egyház jövedelméből gyönyörűen újra vakolták, színezték az épületet, ami ezáltal kívülről teljes pompájában tündököl.

WP_20171225_12_16_55_Pro

Fogyatkozó gyülekezet

Évről évre egyre kevesebb főt számlál a Nagykároly-belvárosi Református Egyházközség gyülekezete. A tavalyi év különösen rossz statisztikai adatokat mutat: mindösszesen 4 házasság köttetett, húsz gyermeket kereszteltek, és 34 temetési szertartást regisztráltak. A gyülekezet a 2016-os adatok szerint 1654 főt számlált, azóta viszont tovább apadt a létszám.

„Nagyon kevés volt az esküvő, még soha nem volt ilyen kevés, még nem volt rá példa, hogy csak négy pár legyen. Idén jobbnak mutatkozik a helyzet, hiszen hat pár már előjegyzésben van, s vélhetően az év folyamán továbbiak is lesznek. Folyamatosan fogyatkozik a gyülekezet, nagyon sokan mennek külföldre. Igaz, olyanok is vannak, akik szívükön viselik, hogy itthon házasodjanak, vagy gyermekük itthon részesüljön a keresztség sákramentumában, viszont a szertartásokat követően visszatérnek külföldre, így sajnos nem aktív tagjai a gyülekezeti életnek, holott többen például anyagiakkal járulnak hozzá az egyházfenntartáshoz” — tájékoztatta lapunkat Tukacs József belvárosi lelkipásztor.

Az elmúlt év egyháztörténeti szempontból is kiemelkedően fontos volt a reformátusok számára. 500 éves volt a reformáció, s ezt az ünnepi évfordulót számtalan rendezvénnyel igyekeztek emlékezetessé tenni a belvárosiak.

„Rögtön az év elején, január tizedike környékén egy egyházközségi küldöttséggel ellátogattunk a Brassói Református Egyházközségbe, ahova elvittük magunkkal a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadását. Vándorbibliává tettük azt, és egy kis kötetet is mellékeltünk hozzá, hogy amerre jár a könyv, azokban a gyülekezetekben írjanak a kötetecskébe. Nagyon sok állomáson és sok gyülekezetben fordult meg ez a Biblia, amely jövő héten, a tervezett imahét lezárásakor, január 28-án érkezik vissza gyülekezetünkbe. A Bibliát a brassói egyházmegye küldöttsége hozza vissza hozzánk. Szegedi László Tamás kőhalmi lelkipásztor, a Brassói Református Egyházmegye esperese, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora hozza el, s a bűnbánati hét záró istentiszteleti alkalmán prédikál is a belvárosi gyülekezetnek” — folytatta a nagykárolyi lelkész.

A vándorbiblia útra bocsátása mellett januárban emléktáblát is kihelyeztek a református templom falára, mely szintén a reformációhoz kapcsolódott. Az év második részében, október 22-én egy nagyszabású ünnepség keretében felavatták a belvárosiak Bibliamúzeumát, amelynek kétségkívül a legdíszesebb darabja az eredeti technikával készült, több mint 6 kilogrammos Vizsolyi Biblia, amelyet Daruka Mihály készített számukra. Az eszmei értéken túl is jelentős értékű kötet 4000 eurónak megfelelő lejbe került, s a belvárosi gyülekezet nagyon rövid idő alatt gyűjtötte össze a pénzt.

Forrás: www.frissujsag.ro

Imahét Nagykároly-Kertvárosban (képriport)

18 elemet

Forrás: Nagykároly-Kertvárosi Református Egyházközség facebook oldala

Imahét Nagykároly-Belvárosban (képriport)

36 elemet

Forrás: Nagykároly-Belvárosi Református Egyházközség facebook oldala

Az én igám gyönyörűséges

toll„Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30)

A rabbik igája helyett Jézus a sajátját ajánlja. E metafora, amely az Ó- és az Újszövetségben is megtalálható, valamiféle tanítás vagy életszabály elfogadását jelenti. Jézushoz menni annyi, mint nyomába szegődni és őt mindenben követni. Az ok, amely az Úr igáját szeretetre méltóvá és édessé teszi, az evangélium lényegében keresendő, vagyis abban, hogy a keresztyén üdvösség új kapcsolatot teremtett az emberek és Isten között. Csak olyan terhet rak mások vállára, amelyet korábban ő maga is hordozott. Az iga az „övé”, mert ő hordozta előbb, és ezért könnyű is, azaz nem jelent képtelen és lehetetlen feladatokat. Ő nem áll olyan távol tőlünk vagy magasan felettünk, hogy ne ismerné az emberi természet gyengeségeit. Földi tartózkodása folyamán sok más emberhez hasonlóan ő is szegény és szolgai körülmények között élte életét. Nem kell tehát attól félni, hogy erőiket meghaladó terheket rak követői vállára. De vajon alázattal hordozzuk-e ezeket a terheket, vagy azok inkább lázadásra, Istentől való elszakadásra indítanak minket? Jézus kezét fogva minden iga könnyű lehet, nélküle pedig az apró teher is óriási súly. Ámen!

Imádság: Gondviselő, jó Atyám! Köszönöm neked, hogy erőt adsz nekünk terheink hordozásához. Imádságomban viszem eléd mindazokat, akik a betegségek, az éhezés vagy az üldöztetés igáját hordozzák. Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Szószékkorona készült a tasnádszántói templomba

Régi álma teljesült 2017 karácsonyára a tasnádszántói református gyülekezetnek. A templom egy szép szószékkoronával gazdagodott Paniti Eszter református lelkésznő és családja jóvoltából.

DSC_0146

A szószékkoronát kalász, szőlőgerezd és csillag motívumok díszítik. A szószékkorona homlokzatán ezek a feliratok olvashatók:  „Az Ige testé lett és lakozék mi közöttünk” (Ján 1,14a), Készítette: Szabó Béla (érszakácsi) faragómester 2017-ben, Paniti (született) Székely Eszter ref. lp. és családja adománya, A Reformáció 500-ik évében. A szószékkorona belső körében ez olvasható: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak (Máté 24,35)

Istené legyen a dicsőség, hogy e szószékkorona elkészülhetett Paniti Zoltán lelkészsége és Lukács Sándor gondnoksága alatt. Köszönet illesse azokat, akik lehetővé tették elkészítését, szállítását és elhelyezését. Jézus Krisztus megőrző kegyelme legyen minden alatta szolgáló lelkipásztorral és az Igét hallgató, megtartó hívő lélekkel!

Paniti Eszter nyugalmazott lelkipásztor

15 elemet

Boldog napközi

Második alkalommal díjazták a Nagykárolyi 1-es Számú Napköziotthon Virágok nevű csoportját a Boldogságóra programban. A napközi Héb Ildikó igazgatónő kezdeményezésére 2017 szeptemberében csatlakozott a programhoz, és azóta videó kategóriában kétszer is megkapták az első helyezést.

DSC_0055

Sok mosolygós arc fogad minket Nagykárolyban a zsinagóga melletti napköziben. A gyermekek örömmel lépik át második otthonuk ajtaját, ahol gondos kezek vigyáznak rájuk. Dull Noémi és Sebestyén Júlia óvónők nagy odafigyeléssel és szeretettel  várják minden nap őket. Számatlan kreatív foglalkozásban és felejthetetlen élményben van részük. Ezt teszik teljsebbé a havonta sorra kerülő boldogságórák – tudjuk meg az óvónőktől. Arra töreksznek, hogy a Boldogságórák derűs,  élménygazdag feladatai és játékai életszeretetetre neveljék a kis ovisokat. Az elmúlt hónapokban olyan témákat dolgoztak fel, mint: a boldogságfokozó hála, az apró örömök élvezete, az optimizmus gyakorlása, boldogító jócselekezedetek, valamint célok kitűzése és elérése. A Boldogságóra program 2014 szeptemberében indult Budapesten. Jelenleg több mint 3000 pedagógus tart boldogságórát Magyarországon és határon túli magyar oktatási intézményekben.

 

A decemberi nyertes videó

Ünnepeltek Kölcsey szülőfalujában

A Magyar Kultúra Napján  Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren is ünnepséget szerveztek. Ez alkalommal is voltak, akik elzarándokoltak a környező településekről, hogy a Himnusz szerzőjének szülőfalujában ünnepeljék ezt a napot.

DSC_0104 (4)

Főtiszteletű Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Zsoltárok 62,13 igeszakasz alapján szólt az egybegyűltekhez. A felolvasott zsoltárrészben benne van Istennek a múltbéli szeretete és az a perspektíva is, ami előttünk áll. Az az irgalom és szeretet, amit a zsoltáros megfogalmaz, mindannyiunk ajándéka lehet. “Azért vagyunk itt, hogy elmondjuk ennek a világnak, és mondja el mindenki a maga helyén Sződemeterről hazatérve, hogy Istennél erő van és áldás továbbra is. Ő szeretett bennünket és szeretni is fog, de ehhez hozzá kell tennünk a magunk erejét és szeretetét. A  felülről jövő ajéndékok által nagyon sok ember kell érezze –magyar és minden velünk együtt élő nép- ,  hogy Isten szeretetében volt a múlt és ebben van a jövendő is” – hangsúlyozta a püspök.

Pakulár István tasnádi lelkipásztor házigazdaként köszöntötte a ünneplőket, majd reménységét fejezte ki, hogy ez az utolsó alkalom, amikor kültéren szervezik meg az ünnepséget. A Kölcsey Emlékház lassan elkészül és átveszi szerepét abban a tekintetben is, hogy lesz egy olyan hely, ahol méltóképpen lehet ünnepelni. „Hálát adok Istennek, hogy hatalmával, erejével támogatja azt a munkát és azt a nemes szolgálatot, melyet nemcsak Sződemeterért, hanem az egész Kárpát-medencéért, sőt a világ magyarságáért végzünk. Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, és mindazokat, amiket közösen felvállaltunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel folytatni tudjuk, további erőre van szükséngünk. Arra kérek mindenkit, hogy imádkozzanak értünk, hogy mindaz, amit a nemzet asztalára le kívánunk tenni, az megvalósuljon. Azért, hogy legyen egy olyan hely, ahová el tudunk zarándokolni, emlékezni nagyjainkra és épülni lelkileg” – fogalmazott a lelkipásztor, majd Kós Károlytól idévze fontos gondolatokat fogalmazott meg a hivatástudatról és kisebbségi sorsról. Az ünnepség koszorúzással és szeretetvendégséggel zárult.

 

24 elemet

Elkezdődött az ökumenikus imahét

Budapesten 2018. január 21-én, vasárnap 7 órakor tartották meg az imahét nyitó istentiszteletét a Szent István-bazilikában. Dr. Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet és igét hirdetett Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Az imahét anyagát idén a karibi keresztyének állították össze, amelynek a központi igéje így hangzik: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/„Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz 15,6). A tanulmányi anyagot 1968 óta készíti közösen az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács. Számtalan helyen ezen a héten tartják az imahetet, ám vannak egyházközségek, melyekben az elkövetkezendő hetekben vagy a tavasz folyamán kerítenek rá sort.

21141_okumene

Jézusnak minden felett hatalma van

toll„Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.” (Mt 9,18)

Még tanít Jézus, amikor egy apa egészen megdöbbentő kéréssel fordul hozzá, korlátlan bizalommal: támassza fel az imént meghalt leányát. Jézus nem kérdez, nem szabadkozik, hanem magától értetődő módon felkel, és elindul az apával. Megérkeznek az elöljáró házába, ahol már kezdetét vette az embernek a halállal szemben érzett tehetetlensége jeléül a hangos gyászszertartás. Éles ellentétként jelenik meg a gyászolók között Jézus, csendes szóval adja tudtukra, hogy a halál az ő szemében csak annyi, mint az álom: van hatalma arra, hogy felébressze belőle az embert. A két szempont összeütközése a gyászolók szertelen és közönséges gesztusában történik meg: akik az imént még jajongva gyászoltak, most Jézus szavaira nevetésben törnek ki. De Jézust ez nem akadályozhatja meg abban, hogy megcselekedje a messiási jelt. Ez a jel most arról beszél, hogy a Messiásnak nemcsak a betegségen, de a halálon is hatalma van. Sokszor van szüksége az embernek Jézusra, de a gyászban a leginkább. Amikor mi már semmit sem tudunk tenni, Jézus akkor is tud. Ez a gondolat adjon erőt a mindennapokban.  Ámen!

Imádság: Gondviselő Istenem! Hálás vagyok azért, hogy tenyereden hordozod sorsomat, és nemcsak rám vigyázol, hanem mindenkire, aki fontos nekem. Imáimban viszem ma eléd mindazokat, akik a betegség vagy gyász keresztjét viselik. Te adj erőt nekik a nehéz pillanatokban! Ámen!

Sebestyén Elek Előd

Megvásárolható az imaheti olvasókönyv

A Nagykárolyi Református Egyházmegye kiadásában az idén is megjelent az imaheti olvasókönyv. Olyan témák  kerülnek feldolgozásra benne, mint: a jövevények elfogadása, megbotránkoztatás, remény, hálaadás, könyörülés, mások érdekeinek a szem előtt tartása, a családépítés fontossága és a szétszórtak összegyűjtése. Különösen tanulságos gondolatokat fogalmaznak meg ezekről a témákról a nagykárolyi egyházmegye lelkipásztorai: Dénes Béla, Fülöp János, Geréb Miklós, Kurta Szabolcs, Mészáros Mihály Immánuel, Nagy András Róbert, Pakulár István és Paniti Zoltán. Az imaheti olvasókönyv 5 lejért megvásárolható a lelkészi hivatalokban.

DSC_0008

Imahét Nagykárolyban

Egyetemes imahetet tartanak január 21-28. között Nagykárolyban. A Nagykároly-belvárosi Református Egyházközség meghívásában hétfőn  Paniti Zoltán tasnádszántói lelkipásztor, kedden  Balázs Dénes érmihályfalvi lelkész, szerdán Kovács Gyula margittai lelkipásztor szolgál. A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség meghívásában csütörtökön Kiss József szatmárpálfalvi lelkipásztor, pénteken Dobai Zoltán ákosi lelkész, szombaton Rácz Ervin, a  Szatmár-szigetlankai Református Egyházközség  lelkipásztora hirdeti Isten igéjét. Vasárnap délelőtt 9,15 órától a kertvárosiak meghívásában Bara László diószegi lelkipásztor, 11 órától pedig Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora fog prédikálni. Az imaheti istentiszteletek hétköznaponként du. 5 órakor kezdődnek. A szervezők nagy szeretettel várják az érdeklődőket.

DSC_0669

Idősek vasárnapja Érendréden

Január 14-én idősek vasárnapját tartottak Érendréden. Ez alkalommal az  istentisztelet keretén belül kiosztásra kerültek az úrvacsora szent jegyei is. A gyülekezeti teremben tartott istentiszteleten részt vettek az idősek mellett a családtagok és érdeklődők is. Az istentisztelet után szeretetvendégség és kötetlen beszélgetés következett – tudhatjuk meg az Érendrédi Református Egyházközség facebook oldaláról.

9 elemet

Szőttest készítenek

„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – fogalmazott Morus Tamás angol jogász, író. Számos otthonban ma is hűséggel őrzik a szülőktől és nagyszülőktől örökségül kapott tárgyakat, szőtteseket. Óriási értékeket jelentenek ezek számunkra, hisz a múlttal kötnek össze bennünket. De valahogy úgy őrizzük ezeket, mint a hamut. A dobrai nőszövetség tagjai azonban úgy döntöttek, hogy nem a hamut őrzik, hanem a lángot adják tovább. Esetükben nemcsak megőrzik a régi szőtteseket, hanem újakat is készítenek.

1db15

Az elmúlt időszakban egy szővőszéket állítottak össze, amelyen minden hétköznap folyik a munka. Vannak néhányan, akik még alapos ismerői a szövés tudományának, mások  pedig nagy tudásvággyal igyekeznek elsajátítani a szőtteskészítés rejtelmeit. Jelenleg a templomban található terítők mintáját szövik. Annak idején egy Székelyföldről Dobrára került asszony hozta magával ezt a mintát, ami közkedvelté vált a faluban, és szívesen örökítik meg azt ma is. A tiszteletes asszony és a nőszövetség tagjai minden nap összegyűlnek a szővőszék köré. Vannak, akik már délelőtt, s vannak, akik délután csatlakoznak. A szép szőttesek készítése mellett a hagyomány felélesztésével az a céljuk, hogy a fiatalabb generáció asszonyai is megtanuljanak szőni, ugyanakkor jó hangulatban, egy közösségben töltsék a hideg téli napokat.

Dobrán nemcsak a nőszövetség tevékenykedik ilyen serényen, hanem a presbitérium tagjai is. Az egyházközség tulajdonában levő régi épületeket igyekszenek folyamatosan rendbe tenni. Jelenleg az egyik épületrészben vendégszobák kialakításán fáradoznak. Sok sikert kívánunk a dobraiknak, akik a hagyományok ápolásában és közösségépítésben szép példát mutatnak a környező települések lakóinak, ugyanúgy, ahogy a bogdándiak és magyarcsaholyiak is.

Sebestyén Elek Előd

 

21 elemet

Fotó: Máthé Loránd Árpád